A Mária Terézia-féle úrbérrendezés forrásai magyarországi délszláv népek nyelvén II.

Előszó

Udvari István professzor eddigi szakmai pályafutását a kitartó szorgalommal végzett színvonalas kutatómunka jellemezte. Az Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék megalapításával olyan szlavisztikai intézmény jött létre hazánkban, amely alapítójának lelkes szakmai munkája révén, fennállásának egyetlen évtizede alatt színvonalas könyvekkel vetette észre magát, s vált hazai szlavisztikai tudományosságunk legkeletibb bástyájává. Udvari István és a nyíregyházi ruthenisztika művelőinek tudományos tevékenységében kiemelt helye van a ruszin kéziratos és nyomtatott szövegemlékek módszeres feldolgozásának valamint közlésének, de nem feledkeztek meg a hungaro-ruthenisztika (ukrainisztika és ruszinisztika) megteremtőinek munkásságáról sem. A szerző irányítása alatt újabban alapos előkészületek folynak az ukrán-magyar és magyar-ukrán szótár elkészítésére. E fontos iskola- és intézményteremtő munka mellett Udvari István tudományos munkásságában szinte a kezdetektől kitüntetett figyelemben részesíti a hazai szlavisztika szempontjából is komoly jelentőséggel bíró Mária Terézia-féle úrbérrendezés hazai szláv nyelvű dokumentumait. Az utóbbi egy-két évtizedben a hazai szlavisztikai kutatásokban örvendetes módon előtérbe került a XVIII. század második felének a korszaka. A több fontos forráskiadás mellett érdemes emlékeztetni Nyomárkay István professzornak a térség szláv népeinek anyanyelvi ébredését bemutató monográfiájára, amelyben a jeles szlavista azt vizsgálja, hogy a XVIII. század nyolcvanas éveitől elterjedt bécsi iskolai grammatikák miként hatottak a magyar, horvát, szlovák és szlovén nyelvtanokra.
Udvari István a Mária Terézia-féle úrbérrendezéssel foglalkozó első könyvében szlovák és szepességi ruszin nyelvű dokumentumokat közölt, majd ezt követte a lengyelországi szepességi gorál népcsoportra, majd a kárpátaljai ruszinokra vonatkozó dokumentumok kommentált kiadása. Egy újabb munkájában a Pozsony vármegyei szlovák mezővárosok XVffl. századi népéletét mutatta be. A jelen kiadvány a 2003-ban napvilágot látott, A Mária Terézia-féle úrbérrendezés forrásai magyarországi délszláv népek nyelvén /. Nyomtatványok című mű1 egyenes folytatása. Udvari István ezúttal a Bács vármegyei bunyevác és szerb jobbágyok úrbéri bevallásait gyűjtötte kötetbe. Köztudott, hogy az úrbérrendezést az 1765-66-os parasztmozgalmak sietették, de része volt ebben a bécsi udvar által megkezdett reformokhoz szükséges adóalap, vagyis a jobbágyok védelmének is. Mária Terézia 1766. április 26-án, majd június 14-én kelt pátensében ekképpen inti meg az elégedetlenkedő jobbágyokat. Vissza