I. kötet | |
A világgazdaságtan tárgya és módszere | 3 |
A világgazdaság főbb tényezői | 4 |
A világgazdaság főbb fejlődési szakaszai | 9 |
A világgazdaság főbb időrendi fejlődési szakaszai | 13 |
A nemzetközi munkamegosztás termelési viszony oldala | 16 |
A világkereskedelem szerkezeti fejlődése | 20 |
A világgazdaság az internacionalizálódás új korszakában | 28 |
A nemzetközi munkamegosztás termelőerő oldala | 30 |
A világgazdaság és az interdependencia új korszaka | 32 |
A világgazdaság és az interdepedencia új korszakának főbb ismérvei | 33 |
Az országok közötti termelési viszonyok, a nemzetközi gazdasági kapcsolataik jellege | 38 |
A tőkés nemzeti tulajdon | 40 |
A szocialista nemzeti tulajdon a világgazdaságban | 41 |
A nemzetközi munkamegosztás fejlődésének főbb törvényszerűségei | 49 |
A gazdasági növekedés főbb tényezői a nemzetközi munkamegosztásban | 53 |
A természeti adottságok | 55 |
A gazdasági adottságok és a nemzetközi munkamegosztás | 62 |
A nemzetközi munkamegosztás főbb elméletei | |
Klasszikus és naoklasszikus elméletek | 71 |
A külkereskedelmi forgalom tőke és munkaigényessége | |
Tőkeigényesség és gazdasági növekedés | 82 |
A tőkeigényesség és a Leontieff paradoxon | 86 |
A munkaigényesség az exportorientációban | 92 |
A termékszerkezet technikaigényessége a nemzetközi munkamegosztásban | 92 |
A nemzetközi gazdasági integrációk főbb elméleti kérdései | |
A nemzetközi gazdasági integrációk kialakulásának kritáriumai. (A Közös Piac kialakulásának kritériumai) | 99 |
A KGST működésének kritériumai | 109 |
A nemzetközi politikai és a nemzetközi gazdaságpolitika főbb összefüggései | 113 |
Az interdepedencia új korszaka és a nemzetközi gazdaságpolitika kialakulása | 118 |
A KGST-országok érdekviszonyai és nemzetközi gzadaságpolitika | 122 |
A szocialista nemzetközi gazdaságpolitika tartalma és főbb alkotóelemei | 126 |
A szocialista nemzetközi gazdaságpolitika célrendszere | 13 |
Döntések és cselekvések | 137 |
Az eszközrendszer | 139 |
A tervek nemzetközi összehangolása | 140 |
A KGST-integráció nemzetközi gazdasági mechanizmusa fejlesztésének néhány problémája | 155 |
A KGST szervezete | 160 |
A nemzetközi gazdálkodó szervezetek | 164 |
II. kötet | |
A világpiaci árak | |
Árcentrum a tőkés világpiacon | |
Árcentrum a KGST nemzetközi piacán | 174 |
A főbb termékcsoportok világpiaci áralakulásának főbb jellemzői | 176 |
A KGST-integráció árképzési elvei és metódikája | 178 |
A csúszó árbázis | 180 |
Helyes-e a tőkés világpiaci árak alapulvétele | 181 |
A "saját árbázis" koncepciója | 183 |
Az árak egységessége | 184 |
A félfuvar elvének célszerűsége | 186 |
A nemzetközileg szakosított termékek árképzése | 187 |
Az élelmiszergazdaság exporttermékeinek ösztönző ára | 192 |
Ösztönző árak pótolhatják-e a beruházási hozzájárulást? | 193 |
A cserearánymutató | |
A cserearánymutató lényege | 196 |
A cserearányok alkaulása Magyarországon | 204 |
A nemzeti struktúrapolitika nemzetközi harmonizálása | |
Gazdasági struktúra és növekedés | 206 |
A nemzeti struktúrapolitikák nemzetközi harmonizálása | 211 |
Nemzetközi együttműködés a műszaki fejlesztésben | 229 |
A tervek-beruházások nemzetközi koordinációja és műszaki fejlesztés | 233 |
A gáyrtás nemzetközi szakosítása és műszaki fejlesztés | 239 |
"Technológiai-gap" (rés) az Egyesült Államok és a Közös Piac között | 243 |
A termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja | |
A nemzetközi szakosítás és kooperáció fogalma és elméletének főbb vonásai | 246 |
A termelési kooperáció fogalma | 250 |
A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi gyártás-szakosítás | 255 |
A fejlett tőkésországokkal való kapcsolatok hatása a KGST-országok gyártásszakosítására | 263 |
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok főbb vonásai | |
A nemzeti és nemzetközi pénzügypolitika összefüggései | 278 |
A valutaárfolyam és funkciói | 280 |
Az árfolyamok árképző szerepe | 283 |
A kulcs, illetve tartalékvaluta | 285 |
A két és többoldalú kliring | 287 |
A valuták konvertibilitása | 292 |
A fizetési mérleg szerepe a gazdasági növekedésben | 294 |
Fizetési mérleg fogalma. A gazdasági egyensúy | 294 |
A fizetési mérleg és a növekedési ütem összefüggései | 296 |
Az egyes országok fejlődési szakaszainak összefüggései fizetési mérlegük helyzetével | 297 |
A fizetési mérleg egyensúlyának hiánya | 304 |
A fizetési mérleg-hiányok finanszírozása | 306 |
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank | 310 |
A fizetési mérleg és az életszínvonal összefüggései | 311 |
A beruházások és a fizetési mérleg helyzete | 315 |
III. kötet | |
Kelet és Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok | 320 |
A tőkés nemzetközi politikai és gazdaságpolitika két irányzata | 320 |
A békés egymás mellett élés szocialista elve | 322 |
A KgST és a Közös Piac közötti kapcsolatok | 325 |
A két rendszer közötti gazdasági együttműködés távlati stratégiája | 333 |
Az energetika néhány főbb problémája a világgazdaságban | |
Az energetika termelése és felhasználása | 338 |
Az összeurópai energetikai kooperáció lehetőségei | 347 |
A KGST energetikai integrációja | 350 |
Magyarország energetikai gazdaságpolitikája | 356 |
A vegyipar növekvő szerepe a világgazdaságban | 358 |
A vegyipar a KGST-integrációban | 360 |
A gépipar nemzetközi munkamegosztása | 365 |
A gépipar fejlődése a Közös Piac és a KGST-integrációban | 365 |
A magyar gépipar fejlődése | 371 |
Magyarország külgazdasági kapcsolatainak főbb vonásai | |
Magyarország külgazdasági érzékenysége | 374 |
Külkereskedelmi forgalmunk fő jellemzői | 375 |
Külgazdasági kapcsolataink fejlődése a KGST-országokkal | 380 |
A gépkivitel szerepe gazdasági növekedésünkben | 387 |
Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi forgalmának fejlődése Magyarországon | 393 |
A magyar élelmiszergazdaság külkereskedelmi stratégiájának főbb irányai | 406 |
Külgazdaságunk fejlesztésének főbb távlati irányai | 411 |