kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Intera Rt.-Tevan Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 612 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 16 cm |
ISBN: | 963-7900-98-5 |
Megjegyzés: | Szepes Erika szerző által dedikált példány. |
Előszó | 5 |
Az antik típusú időmértékes rendszerben született versek | 8 |
A hexameter: az élet teljességének első európai formája | 10 |
A disztichon: élet és halál határán | 23 |
A "piperézett" vers: a leonizmus | 30 |
Játék a daktilussal: egyéni daktilikus sorok | 34 |
Az antik eredetű jambukus formák: az anakreóni hetes | 38 |
Antik eredetű jambikus sorfajták: a senarius és a choliambus | 52 |
Antikvitás és középkor határán: az ambroziánus | 52 |
Magyar költők egyedi leleményei jambikus ritmusban | 54 |
Zaklatottság, mozgalmasság, tánc - az igazgató anapesztusok | 63 |
Az aiol strófaszerkezetek | 70 |
A szapphói strófa: szerelem-élet, reménytelenség-halál, lírai és gondolai költészet | 71 |
Az alkaioszi strófa - pátosz és emelkedettség | 77 |
Az aszklépiadészi strófa - himnikus emelkedettség, önérzet és - halál | 81 |
Az arkhiokhoszi strófák és periódusok - a magyar költészet ritkaságai | 86 |
Soralkotó kólonok | 86 |
A megújított klasszikus formák | 95 |
Aki megkísérli a (majdnem) lehetetlent - avagy a pindaricum | 97 |
A sorozatos ismétlődés | 99 |
Az antik költészet szellemidéző strófaszerkezetei | 102 |
A nem görög-római típusú időmértékes verselés strófaformái | 106 |
A szonett - a költői mesterség próbaköve | 108 |
A szonett - a felbomló világ képe rontott formákban | 114 |
A szonett - forma és tartalom leépítésének fázisai | 123 |
A szonett - megújított formával vissza az értelemhez | 128 |
A szonett - ütemhangsúlyos magyar forma | 133 |
A szonettkoszorú - a költői mesterség próbaköve a négyzeten | 135 |
A szonettregény - a költői mesterség póbaköve x-ik hatványon | 138 |
A szonett - a próbeuszi alakváltoztatás lehetősége | 139 |
A szonett francia formája - a Ronsard-szonett | 154 |
A szonett angol formája - a Shakespeare-szonett | 157 |
Rendhagyó szellemidézés | 158 |
Az európai költészet szellemidéző versformái - a szonett | 159 |
Az európai költészet szellemidéző versformái - a terzina | 162 |
Az európai költészet szellemidéző versformái - a ballade | 167 |
Az európai költészet szellemidéző versformái - a blank verse | 177 |
Az európai költészet névhez nem köthető formái - a stanza | 181 |
Az európai költészet névhez nem köthető strófaszerkezetei: a francia rondó és rokonai | 184 |
Az európai költészet névhez nem köthető strófaformái - a villanella | 190 |
Az európai költészet névhez nem köthető strófaformái - a cossante | 191 |
Az európai költészet névhez nem köthető strófaformái - az angol limerick | 192 |
Keleti eredetű időmértékes formák legújabb költészetükben | 195 |
Az arab és a perzsa időmértékes formák | 196 |
Az arab és a perzsa verselés időmértékes formái - a mutákárib | 196 |
Az arab és a perzsa verselés sorfajai - a rámal | 196 |
Az arab és a perzsa verselés sorfajai - a rubáí | 199 |
Az arab és a perzsa verselés sorfajai - a hazadzs | 200 |
Az arab és a perzsa költészet legismertebb műfaja - a ghazal (gázel) | 200 |
A szanszkrit időmértékes verselés formái - a slóka | 202 |
A szanszkrit időmértékes verselés formái - a mandrákrántá | 202 |
A szanszkrit időmértékes verselés formái - az indravándzsrá | 203 |
A szanszkrit időmértékes verselés formái - a moraszámláló versek | 204 |
A japán moraszámláló verselés formái - a haiku | 208 |
A japán moraszámláló verselés formái - a tanka | 219 |
Kínai formák imitációi | 221 |
Ütemhangsúlyos verselésünk 1945 után | 223 |
Mit jelent az ütemhangsúlyos vers fogalma? | 224 |
Történelem és nemzeti versidom | 224 |
És mégis... | 229 |
Az osztatlan, nyolcszótagos sor | 249 |
A nyolcszótagos sor kapcsolata a hatszótagossal | 249 |
Változatok négyszótagos ütemekre | 252 |
A felező tizenkettes | 255 |
Melléktéma: tizenkettesek és hatosok kapcsolata | 208 |
Az úgynevezett "nyolcas-hetes" periódus | 269 |
A hétszótagú sor | 277 |
A hatszótagú sor: az osztatlan hatos | 284 |
A hatszótagú sor: a felező hatos | 286 |
Hétszótagú és hatszótagú sorok kapcsolata | 294 |
A Balassi-strófa | 298 |
A négyes-hatos ütemekből álló sor: névtelen szellemidézés | 300 |
Kanásztánc vagy toborzóritmus | 303 |
Tízszótagú sorok | 304 |
Tizenegy szótagos sorok | 308 |
Tizenegy és tízszótagos sorok kapcsolata | 310 |
A harmadoló tizenegyes | 311 |
Kitérő: az ötszótagú sor | 313 |
A kétütemű kilencszótagos sor | 315 |
Egyedi szerkezetek | 319 |
"A költő az akarja mondani..." | 327 |
Rövid és hosszú ütemek: gyorsaság-lassúság | 328 |
Funkcionális ritmusszökkentések | 334 |
Funkcionális ritmusváltások | 336 |
Az ütemmozaik-technika: szabadság és kötöttség határán | 338 |
Ütemhangsúlyos szellemidéző formák | 343 |
II. kötet | |
Szimultán verselésünk 1945 után | 5 |
Essünk túl a nehezén! | 6 |
Az alapvetően időmértékes szimultán versek ritmusai | 18 |
A szimultán ambroziánus | 19 |
Halljuk-e vagy sem a szimultán ambroziánus ritmusát? | 38 |
Ambroziánussal alkotott periódusok | 43 |
Halljuk-e a hangsúlyos ütemeket, avagy lehet-e szimultán a szapphói strófa? | 52 |
Lehet-e szimultán az alkaioszi strófa? | 52 |
A szimultán aszklépiadészi strófa: együtt a pap és a papné? | 57 |
Egy szimultánná tévő, ámde "megjegyezhetetlen" fogalom: a penthémimerész | 61 |
Az 5//6 megosztású tizenegyszótagos sorok | 63 |
A szimultán felező tízes | 64 |
Szimultánok párkapcsolata: a tizenegyes-tízes periódus | 67 |
A penthémimerész egyéb áldozatai: a kettévágott kilences | 68 |
A kettévágott kilences és a megfelezett nyolcas | 69 |
A jambizáló 4//6 osztású tízes | 72 |
Még mindig a szimultán tizenegyes: a 4//7 osztású sor | 73 |
A szimultán madárdal: a jambikus hetes-hatos periódus | 73 |
A szimultánná tett anakreióni hetes | 75 |
A magyar alexandrin: jambikus, szimultán, változatos szótagszámú sor | 78 |
Trochaikus szimultán verselésünk: a felező tizenkettes és a felező nyolcas | 89 |
A trochaikus szimultán nyolcas-hetes periódus | 91 |
Más trochaikus szimultán sorfajok: a hét, a hat és a négy szótagos sorok | 94 |
Egy ritka trochaikus szimultán szerkezet: a nyolcas-ötös | 95 |
A krétikus mint szimultán ritmustényező | 96 |
Az adóniszi kólon mint szimultán ritmustényező | 104 |
Az adóniszi kólon mint szimultán ritmuttényező a haikuban | 112 |
Az adóniszi kólon és párkapcsolatai | 115 |
A choriambus mint szimultán ritmusegység | 117 |
A jónikus mint szimultán ritmusegység | 120 |
Piros rózsa, fehér rózsa... | 127 |
Felező tizenkettes reiziánussal | 128 |
Régi elemek új kapcsolatai szimultán ritmusban | 130 |
A hangsúlyváltó szimultán vers | 141 |
Szellemidéző formák szimultán ritmusban | 144 |
Piros rózsa, fehér rózsa - kevert ritmus | 149 |
Átszíneződés, átmeneti formák - útban a szabadvers felé | 153 |
Szimultán ritmusegységek a szabadversben | 156 |
Miért írnak a magyar költők szimultán ritmusban? | 165 |
Új jelenségek mai költészetünkben | 167 |
A háromsoros strófák | 170 |
Önigazolás és támaszkeresés - az idézetek és intarziák | 194 |
Függelék | 223 |
Név- és versmutató | 225 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.