A mai magyar vers I-II.

Szerző

Szepes Erika

Szerkesztő

Kántor Zsolt

Eperjessy József

Budapest

'Szepes Erika: A mai magyar vers I-II. ' összes példány

Kiadó:	Intera Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	612 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-7900-98-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Az antik típusú időmértékes rendszerben született versek	8
A hexameter: az élet teljességének első európai formája	10
A disztichon: élet és halál határán	23
A "piperézett" vers: a leonizmus	30
Játék a daktilussal: egyéni daktilikus sorok	34
Az antik eredetű jambukus formák: az anakreóni hetes	38
Antik eredetű jambikus sorfajták: a senarius és a choliambus	52
Antikvitás és középkor határán: az ambroziánus	52
Magyar költők egyedi leleményei jambikus ritmusban	54
Zaklatottság, mozgalmasság, tánc - az igazgató anapesztusok	63
Az aiol strófaszerkezetek	70
A szapphói strófa: szerelem-élet, reménytelenség-halál, lírai és gondolai költészet	71
Az alkaioszi strófa - pátosz és emelkedettség	77
Az aszklépiadészi strófa - himnikus emelkedettség, önérzet és - halál	81
Az arkhiokhoszi strófák és periódusok - a magyar költészet ritkaságai	86
Soralkotó kólonok	86
A megújított klasszikus formák	95
Aki megkísérli a (majdnem) lehetetlent - avagy a pindaricum	97
A sorozatos ismétlődés	99
Az antik költészet szellemidéző strófaszerkezetei	102
A nem görög-római típusú időmértékes verselés strófaformái	106
A szonett - a költői mesterség próbaköve	108
A szonett - a felbomló világ képe rontott formákban	114
A szonett - forma és tartalom leépítésének fázisai	123
A szonett - megújított formával vissza az értelemhez	128
A szonett - ütemhangsúlyos magyar forma	133
A szonettkoszorú - a költői mesterség próbaköve a négyzeten	135
A szonettregény - a költői mesterség póbaköve x-ik hatványon	138
A szonett - a próbeuszi alakváltoztatás lehetősége	139
A szonett francia formája - a Ronsard-szonett	154
A szonett angol formája - a Shakespeare-szonett	157
Rendhagyó szellemidézés	158
Az európai költészet szellemidéző versformái - a szonett	159
Az európai költészet szellemidéző versformái - a terzina	162
Az európai költészet szellemidéző versformái - a ballade	167
Az európai költészet szellemidéző versformái - a blank verse	177
Az európai költészet névhez nem köthető formái - a stanza	181
Az európai költészet névhez nem köthető strófaszerkezetei: a francia rondó és rokonai	184
Az európai költészet névhez nem köthető strófaformái - a villanella	190
Az európai költészet névhez nem köthető strófaformái - a cossante	191
Az európai költészet névhez nem köthető strófaformái - az angol limerick	192
Keleti eredetű időmértékes formák legújabb költészetükben	195
Az arab és a perzsa időmértékes formák	196
Az arab és a perzsa verselés időmértékes formái - a mutákárib	196
Az arab és a perzsa verselés sorfajai - a rámal	196
Az arab és a perzsa verselés sorfajai - a rubáí	199
Az arab és a perzsa verselés sorfajai - a hazadzs	200
Az arab és a perzsa költészet legismertebb műfaja - a ghazal (gázel)	200
A szanszkrit időmértékes verselés formái - a slóka	202
A szanszkrit időmértékes verselés formái - a mandrákrántá	202
A szanszkrit időmértékes verselés formái - az indravándzsrá	203
A szanszkrit időmértékes verselés formái - a moraszámláló versek	204
A japán moraszámláló verselés formái - a haiku	208
A japán moraszámláló verselés formái - a tanka	219
Kínai formák imitációi	221
Ütemhangsúlyos verselésünk 1945 után	223
Mit jelent az ütemhangsúlyos vers fogalma?	224
Történelem és nemzeti versidom	224
És mégis...	229
Az osztatlan, nyolcszótagos sor	249
A nyolcszótagos sor kapcsolata a hatszótagossal	249
Változatok négyszótagos ütemekre	252
A felező tizenkettes	255
Melléktéma: tizenkettesek és hatosok kapcsolata	208
Az úgynevezett "nyolcas-hetes" periódus	269
A hétszótagú sor	277
A hatszótagú sor: az osztatlan hatos	284
A hatszótagú sor: a felező hatos	286
Hétszótagú és hatszótagú sorok kapcsolata	294
A Balassi-strófa	298
A négyes-hatos ütemekből álló sor: névtelen szellemidézés	300
Kanásztánc vagy toborzóritmus	303
Tízszótagú sorok	304
Tizenegy szótagos sorok	308
Tizenegy és tízszótagos sorok kapcsolata	310
A harmadoló tizenegyes	311
Kitérő: az ötszótagú sor	313
A kétütemű kilencszótagos sor	315
Egyedi szerkezetek	319
"A költő az akarja mondani..."	327
Rövid és hosszú ütemek: gyorsaság-lassúság	328
Funkcionális ritmusszökkentések	334
Funkcionális ritmusváltások	336
Az ütemmozaik-technika: szabadság és kötöttség határán	338
Ütemhangsúlyos szellemidéző formák	343
II. kötet
Szimultán verselésünk 1945 után	5
Essünk túl a nehezén!	6
Az alapvetően időmértékes szimultán versek ritmusai	18
A szimultán ambroziánus	19
Halljuk-e vagy sem a szimultán ambroziánus ritmusát?	38
Ambroziánussal alkotott periódusok	43
Halljuk-e a hangsúlyos ütemeket, avagy lehet-e szimultán a szapphói strófa?	52
Lehet-e szimultán az alkaioszi strófa?	52
A szimultán aszklépiadészi strófa: együtt a pap és a papné?	57
Egy szimultánná tévő, ámde "megjegyezhetetlen" fogalom: a penthémimerész	61
Az 5//6 megosztású tizenegyszótagos sorok	63
A szimultán felező tízes	64
Szimultánok párkapcsolata: a tizenegyes-tízes periódus	67
A penthémimerész egyéb áldozatai: a kettévágott kilences	68
A kettévágott kilences és a megfelezett nyolcas	69
A jambizáló 4//6 osztású tízes	72
Még mindig a szimultán tizenegyes: a 4//7 osztású sor	73
A szimultán madárdal: a jambikus hetes-hatos periódus	73
A szimultánná tett anakreióni hetes	75
A magyar alexandrin: jambikus, szimultán, változatos szótagszámú sor	78
Trochaikus szimultán verselésünk: a felező tizenkettes és a felező nyolcas	89
A trochaikus szimultán nyolcas-hetes periódus	91
Más trochaikus szimultán sorfajok: a hét, a hat és a négy szótagos sorok	94
Egy ritka trochaikus szimultán szerkezet: a nyolcas-ötös	95
A krétikus mint szimultán ritmustényező	96
Az adóniszi kólon mint szimultán ritmustényező	104
Az adóniszi kólon mint szimultán ritmuttényező a haikuban	112
Az adóniszi kólon és párkapcsolatai	115
A choriambus mint szimultán ritmusegység	117
A jónikus mint szimultán ritmusegység	120
Piros rózsa, fehér rózsa...	127
Felező tizenkettes reiziánussal	128
Régi elemek új kapcsolatai szimultán ritmusban	130
A hangsúlyváltó szimultán vers	141
Szellemidéző formák szimultán ritmusban	144
Piros rózsa, fehér rózsa - kevert ritmus	149
Átszíneződés, átmeneti formák - útban a szabadvers felé	153
Szimultán ritmusegységek a szabadversben	156
Miért írnak a magyar költők szimultán ritmusban?	165
Új jelenségek mai költészetünkben	167
A háromsoros strófák	170
Önigazolás és támaszkeresés - az idézetek és intarziák	194
Függelék	223
Név- és versmutató	225