Előszó
A XX. század derekától, de különösen a hatvanas évek elejétől kezdve világszerte szédítő iramban fejlődött a motorizáció, ezzel együtt a közúti és a légi közlekedés. Csakúgy mint másutt,...
Tovább
Előszó
A XX. század derekától, de különösen a hatvanas évek elejétől kezdve világszerte szédítő iramban fejlődött a motorizáció, ezzel együtt a közúti és a légi közlekedés. Csakúgy mint másutt, Magyarországon is arról kezdtek beszélni, hogy csökkent a vasút szerepe a személy- és áruszállításban. Ezt az állítást igazolni látszott az is, hogy míg a háború utáni újjáépítés éveiben, majd az intenzív ipartelepítés esztendeiben millió és millió tonna gép, szerszám, építőanyag és nyersanyag utazott vasúton, a befejezett rekonstrukciók és a gyáróriások, iparvárosok felépülése után megcsappant az érdeklődés a MÁV szolgáltatásai iránt. Egyes szélsőséges nézetek megkérdőjelezték a vasút létjogosultságát, s a vélemények harcában néhány évre a vasút maradt alul. Megtorpant a pályaépítés, a fejlesztés, a korszerűsítés üteme.
Az 1968-as országgyűlés végülis elfogadott egy több éves tudományos kutatáson és felmérésen alapuló koncepciót, és a vasút továbbfejlesztése kormányprogrammá vált. Ez a koncepció 10-15 évre jelölte meg a legfontosabb tennivalókat és leszögezte: "A vasút elsődleges szerepe az utasok és az áruk tömeges, illetve nagytávolságú szállításában, valamint a nemzetközi forgalomban továbbra is megmarad. A közlekedési munkamegosztáson belül részesedése csökken, szállítási feladatai azonban abszolút mértékben a jövőben is növekednek.
A személy- és áruszállítás fejlesztése, a vasút és közút közötti munkamegosztás célszerű kialakítása, továbbá a vasútüzem gazdaságosságának javítása érdekében folytatni kell a vasút már megkezdett átfogó műszaki és üzemi rekonstrukcióját..."
Az élet azóta bizonyította - helyes volt a kormányprogram, idejében felismerték a vasút valódi szerepét, jelentőségét. Az a tény, hogy sikerült a gőzüzemi vontatást teljesen kiküszöbölni, a tekintélyes múltú, ám már elavult vontatógépeket és kocsiparkot korszerűre cserélni, 120-140 kilométeres sebességgel haladó vonatokat is biztonsággal megtartó pályaszakaszokat építeni, mind a magyar vasútért aggódó szakembereket igazolták.
A közel másfél százados múltra visszatekintő hazai vasút ma már jogos büszkeséggel állja az összehasonlítást más országok vasúti közlekedésével és szállításával. Anyagi, technikai bázisa töretlenül fejlődik és mindinkább megfelel azoknak a nemzetközi normáknak, amelyek megbízható társaivá teszi külföldi partnereinek.
Vissza