Mondattan | |
A mondat és a mondattan általános kérdései (Tompa József) | |
A magyar mondat jellemző sajátságai és meghatározása | |
A mondatalkotás | 7 |
A mondat, mint alkalmi nyelvi egység | 7 |
A hagyományos, bármikor újra felhasználható kész mondatok | 10 |
A mondat nyelvtani megformáltsága | 13 |
A mondat meghatározása | 18 |
A mondattan, könyvünk mondattani része | |
A mondattan és tárgya | 20 |
Könyvünk mondattani részének tárgya és beosztása | 21 |
Legfontosabb irodalom | 22 |
A mondatfajták (Károly Sándor) | |
A mondatfajták osztályozásának lehetséges szempontjai | |
A kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító és kérdő mondat | |
A felosztás szempontjai | 26 |
Az egyes mondatfajták jellemzése | 27 |
A kijelentő mondat | 27 |
A felkiáltó mondat | 29 |
Az óhajtó mondat | 31 |
A felszólító mondat | 34 |
A kérdő mondat | 37 |
A mondatfajták grammatikai kifejező eszközeinek áttekintése | 41 |
A grammatikai forma és funkció ellentmondása | 44 |
Kérdő mondatok más funkcióban | 46 |
Felkiáltó mondatok más funkcióban | 46 |
Felszólító mondatok más funkcióban | 46 |
Az állító és a tagadó mondat | |
Az állítás és a tagadás fogalma | 48 |
A tagadó szerkezet és a tagadó mondat | 48 |
Állító és tagadó mondattípusaink | 50 |
A tagadás célja, szerepe, alkalmazása | 52 |
A tagadás kifejező eszközei | 53 |
A hiányos szerkezetű és a tagolatlan mondatok | |
A hiányos szerkezetű és a tagolatlan mondat fogalma | 56 |
A pontosan kiegészíthető mondatok | 57 |
Pontosan nem tagolható mondatok | 60 |
Tagolatlan mondatok | 62 |
Az indulatszó | 62 |
A megszólítás | 63 |
Legfontosabb irodalom | 64 |
A szószerkezetek (Tompa József) | |
Általános kérdések | |
A szószerkezet és a szószerkezettan | 65 |
A szószerkezetek fajtái és nyelvi felhasználásuk jellege | 67 |
A szószerkezetek fontosabb határkérdései | 76 |
A szószerkezetfajták fő típusainak általános szófaji és alaktani törvényszerűsége | |
A perdikatív szószerkezetfajták | 80 |
Az alárendelő szószerkezetfajták | 82 |
A mellérendelő szószerkezetfajták | 89 |
A legfőbb egyszerű szószerkezettípusainak áttekintése | 92 |
Legfontosabb irodalom | 93 |
Az egyszerű mondat belső megszerkesztettsége és részei | |
Általános kérdések | |
A mondat szószerkezetek szerinti felépítettsége | 95 |
A kéttagú egyszerű mondat legjellemzőbb szerkezeti váza | 95 |
A tagolatlan mondat legjellemzőbb szerkezeti váza | 100 |
A mondatrészek és összefüggéseik, a mondat szerkezetének mondatrészek szerinti vizsgálata | 100 |
A főmondatrészek | |
Az alany | |
Az alany és az állítmány mint a mondat fő részei | 105 |
Az alany tartalmi jellemzése | 107 |
Az alany szófajának és ragozásának kérdései | 109 |
Az alany kitétele vagy odaértése, a lappangó alanyú mondat | 112 |
A határozatlan és az általános alanyú mondat | 113 |
A határozatlan alanyú mondat | 113 |
Az általános alanyú mondat | 114 |
A kettős alanyú mondat | 115 |
Az alárendelt alany | 116 |
Az állítmány | |
Az állítmánynak alanyához való viszonya | 118 |
Az állítmány pontosabb jelentése | 120 |
Az állítmány módja és ideje | 129 |
Az igemódok használata | 130 |
Az igeidők használata | 133 |
Az állítmány szám- és személybeli egyeztetése | |
Általános kérdések | 138 |
A számbeli egyeztetés fontosabb szabályai | 140 |
A személybeli egyeztetés szabályai | 143 |
A vonatkozó névmás személybeli egyeztetése | 144 |
Legfontosabb irodalom | 146 |
A bővítmények | |
A tárgy | |
A tárgy fogalma, mondatbeli szerepe és jelentése, a tárgyas szerkezet | 147 |
A tárgy szófaja | 150 |
A tárgy kifejezésmódja | 153 |
A tárgy fölé rendelt mondatrész | 154 |
A tárgy és az igei állítmány kapcsolata, a tárgyas igeragozás használata | 157 |
Legfontosabb irodalom | 161 |
A határozó | |
Általános kérdések | 162 |
A határozó fogalma, kifejező eszközei | 162 |
A határozó fölé rendelt mondatrész | 165 |
A határozó érintkezései más mondatrésszel | 168 |
A határozó fajtái | 170 |
Az irányhármasság a határozók rendszerében | 174 |
A helyhatározó | 175 |
A ragos helyhatározó | 176 |
A névutós helyhatározó | 181 |
A határozószóval kifejezett helyhatározó | 182 |
A helyhatározó eszközeinek képes használata, határkérdések | 183 |
Az időféle határozó | 185 |
A valóságos időhatározó | 185 |
A ragtalan időhatározó | 185 |
A ragos időhatározó | 186 |
A névutós időhatározó | 189 |
A határozószóval kifejezett időhatározó | 192 |
Az időhatározó érintkezése más mondatrészekkel | 194 |
Függelék: A feltételes értelmű időhatározó | 195 |
A számhatározó | 195 |
A ragos számhatározó | 196 |
A névutóval és határozószóval kifejezett számhatározó | 197 |
A módféle határozó | 198 |
A módhatározó | 198 |
A ragtalan módhatározó | 198 |
A ragos módhatározó | 198 |
A névutós módhatározó | 202 |
A határozószóval kifejezett módhatározó | 203 |
A módhatározó érintkezései más mondatrészekkel | 204 |
Függelék: | |
A következményes értelmű módhatározó | 205 |
A hasonlító értelmű módhatározó | 206 |
Az eszközhatározó | 206 |
A ragos eszközhatározó | 207 |
A névutós eszközhatározó | 208 |
A határozószóval kifejezett eszközhatározó | 209 |
A fok- és mértékhatározó | 209 |
A fokhatározó kifejező eszközei | 209 |
A fokhatározó érintkezései más mondatrészekkel | 212 |
Függelék: | |
Következményes értelmű fokhatározó | 213 |
A mértékhatározó kifejező eszközei | 213 |
A mértékhatározó érintkezései a tárggyal | 216 |
Az okhatározó | 217 |
A kiváltó vagy indító ok | 217 |
A kényszerítő ok | 218 |
A megengedő ok | 218 |
A viszonzó ok | 219 |
A következtető ok | 219 |
A határozószóval kifejeztett okhatározó | 221 |
A kötőszós okhatározó | 221 |
Az okhatározós érintkezései más mondatrészekkel | 222 |
A célhatározó | 222 |
A miért, mi célból, mi végett? kérdésre válaszoló célhatározó | 222 |
A mi célra, mi végre, minek? kérdésre válaszló célhatározó | 225 |
Különleges célhatározói funkciójú szerkezetek | 227 |
Az állapotféle határozó | 227 |
Az állapothatározó | 228 |
A valóságos állapothatározó | 228 |
A hogyan, milyen állapotban? kérdésre válaszoló valóságos állapothatározó | 228 |
A miként, miül, minek? kérdésre válaszló valóságos állapothatározó | 235 |
A számállapot-határozó | 236 |
Függelék: | |
A megengedő értelmű állapothatározó | 236 |
A hasonlító értelmű állapothatározó | 237 |
A feltételes értelmű állapothatározó | 238 |
A körülményhatározó | 238 |
A ragos körülményhatározó | 238 |
A névutós körülményhatározó | 239 |
Sajátos körülményhatározó | 239 |
A tekintethatározó | 240 |
A ragos tekintethatározó | 240 |
A névutós és a határozószós tekintethatározó | 241 |
A társhatározó | 242 |
A ragos társhatározó | 242 |
A névutós és a határozószós társhatározó | 243 |
A társhatározó érintkezései más mondatrészekkel | 243 |
Az eredethatározó | 243 |
A ragos eredethatározó | 244 |
Kettős határozó eredet- és eredményhatározóból | 245 |
A névutós és a határozószós eredethatározó | 245 |
Az eredethatározó érintkezései más mondatrészekkel | 245 |
Az eredményhatározó | 245 |
A ragos eredményhatározó | 245 |
A névutós és a határozószós eredményhatározó | 248 |
A részeshatározó | 249 |
A ragos részeshatározó | 249 |
A névutós és a határozószós részeshatározó | 250 |
A részeshatározó érintkezései más mondatrészekkel | 251 |
Az állandó határozó (vonzat) | 251 |
Legfőbb sajátságai | 251 |
A ragos és névutós állandó határozó | 251 |
Az állandó határozó és a fenti határozói kategóriák viszonya | 255 |
Függelék: | |
A középfok melletti hasonlító határozó | 257 |
Legfontosabb irodalom | 258 |
A jelző | |
Általános kérdések | 260 |
A jelző fogalma, osztályozása és legfőbb sajátságai | 260 |
A jelzett szó szófaja, alakja és mondatbeli szerepe | 262 |
A minőség- és mennyiségjelző | 265 |
A minőség- és mennyiségjelző szerepe a mondatban, kérdőszavai, elemzése | 265 |
A minőség- és mennyiségjelző szófaja | 279 |
A minőség- és mennyiségjelzős szerkezet jelzett szava | 280 |
A jelző kapcsolata a jelzett szóval, a jelzős szerkezet alaki kérdései | 283 |
A jelzők sorrendje a minőség- és mennyiségjelzős szerkezetekben | 283 |
A birtokos jelző | 285 |
A birtokos jelző mondatbeli szerepe és jelentése | 285 |
A birtokos jelző szófaja és alakja | 288 |
A jelzett szó szófaja és alakja | 292 |
a birtokos jelző és jelzett szava a különféle szerkezetláncolatokban, értelmi megfelelések, határkérdések | 294 |
Az értelmező jelző | 295 |
Az értelmező jelzős szerkezet fogalma és fajtái | 295 |
A minőségjelzői értelmező | 296 |
A mennyiségjelzői értelmező | 298 |
A birtokost jelentő értelmező | 299 |
Az azonosító értelmező jelző (appositio) | 299 |
Az értelmező jelzős szerkezet alaki és szerkezetbeli sajátságai | 305 |
Az értelmező jelző használatának oka és célja | 312 |
Legfontosabb irodalom | 313 |
A többtagú (halmozott) mondatrészek | |
A többtagú (halmozott) mondatrész fogalma | 315 |
A többtagú mondatrésznek a többi mondatrészhez való viszonya | 317 |
A párhuzamos többtagú mondatrész tagjainak egymáshoz való viszonya | 317 |
A nem többtagú mondatrész tagjainak egymáshoz való viszonya | 325 |
Függelék: | |
A mellérendelő kötőszós azonosítás | 326 |
Legfontosabb irodalom | 327 |
Az összetett mondat | |
Az alárendelő összetett mondat | |
Általános kérdések | |
Az alárendelő összetett mondat fogalma, tagmondatainak legfőbb közös sajátságai | 330 |
A mellékmondat és a mondatrész viszonya | 334 |
A mellékmondatok osztályozása | 336 |
A főmondati utalószók és a mellékmondati kötőszók használatának egyetemes kérdései | 340 |
Legfontosabb irodalom | 345 |
Az alanyi mellékmondat | |
Az alanyi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya | 346 |
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata | 347 |
Az állítmányi mellékmondat | |
Az állítmányi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya | 350 |
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata | 352 |
Legfontosabb irodalom | 353 |
A tárgyi mellékmondat | |
A tárgyi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya | 354 |
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata | 356 |
Az egyenes és a függő idézet, a függő kérdés | 359 |
Legfontosabb irodalom | 364 |
A határozói mellékmondat | |
A határozói mellékmondat fogalma, osztályozási szempontjai és a főmondathoz való viszonya | 365 |
A helyhatározói mellékmondat | 369 |
Az időhatározói mellékmondat | 369 |
A módféle határozót kifejtő mellékmondat | 375 |
Az állapotféle határozót kifejtő mellékmondat | 384 |
Az állandó határozót kifejtő mellékmondat | 390 |
Függelék: | |
A hasonlító határozói mellékmondat | 391 |
Legfontosabb irodalom | 392 |
A jelzői mellékmondat | |
Általános kérdések | 393 |
A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat | 394 |
Általános megjegyzések, kérdőszók | 394 |
A minőség és mennyiségjelzői mellékmondat utalószava, kötőszava és fajtái | 395 |
A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat alkai kérdései | 401 |
A birtokos jezői mellékmondat | 403 |
Az értelmező jelzői mellékmondat | 403 |
Legfontosabb irodalom | 417 |
A mellérendelő összetett mondat | |
Általános kérdések | |
A tartalmi viszonyok | 408 |
Szerkesztési kérdések | 408 |
A kapcsolatos mondatok | |
Általános jellemzésük | 410 |
Az egyszerű kapcsolatos viszony | 411 |
A fokozó kapcsolatos viszony | 417 |
Az ellentétes mondatok | |
Általános jellemzésük | 419 |
Az egyszerű ellentétes (szembeállításos) viszony | 419 |
A kizáró ellentétes (ellentmondásos) viszony | 423 |
A megszorító ellentétes viszony | 424 |
A választó mondatok | |
A kirekesztő választó viszony | 429 |
A megengedő választó viszony | 430 |
A következtető és a magyarázó utótagú mellérendelő összetett mondatok | |
A következtető utótagú mellérendelő összetett mondatok | 433 |
A magyarázó utótagú mellérendelő összetett mondatok | 436 |
A többszörösen összetett mondat | |
Általános kérdések | 441 |
A mellérendelő többszörösen összetett mondat | 441 |
Az alá- és mellérendelő többszörösen összetett mondat | 442 |
A körmondat | 448 |
A mondatok rendje | |
A mellérendelő összetett mondat sorrendi kérdései | 451 |
Az alárendelő összetett mondat sorrendi kérdései | 452 |
Legfontosabb irodalom | 455 |
Hangsúly, szórend, hanglejtés, szünet (Deme László) | |
A hangsúly | |
A hangsúly fogalma és fajtái | 458 |
Az értelmi hangsúly | 458 |
Az érzelmi hangsúly | 466 |
A ritmikai hangsúly | 468 |
A szórend | |
A szórend fogalam és funkciója | 471 |
A szavak szófaji jellegéhez köthető szórendi formák | 473 |
A szoros szerkezetek belső rendje | 482 |
A mondat szórendi felépítése | 482 |
A mondat tartalmi jellegével összefüggő szórendi kérdések | 495 |
A hanglejtés | |
A hanglejtés fogalma és funckiói | 503 |
Értelmi szerepű hanglejtés alapformák | 504 |
Érzelmi alapú hanglejtési változatok | 511 |
Ritmus és hanglejtés | 515 |
A szünet | |
A szünet fogalma, funkciói és fajtái | 518 |
A szünet megjelenési formái | 519 |
A szünetek átlagos időtartama | 520 |
A szünet jelzése írásunkban | 520 |
Legfontosabb irodalom | 521 |
Az irodalmi példák forrásai | 523 |
Tárgymutató | 533 |