A mai magyar nyelv rendszere I-II.

Leíró nyelvtan - I: Bevezetés, hangtan, szótan/II: Mondattan

Szerző

Deme László

Szerkesztő

Budapest

'Deme László: A mai magyar nyelv rendszere I-II. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.176 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Bevezetés (Tompa József)
A nyelv és rendszere, működési szabályai
A nyelv fogalma, társadalmi szerepe és a gondolkodáshoz való viszonya	7
A nyelv elemeinek szerepe a nyelv működésében; a beszélés lélektani jellemzése	11
Az írás	15
A nyelv rendszerszerűsége; a leíró nyelvvizsgálat	16
A nyelv élete és a nyelvi változások; a történeti nyelvvizsgálat módszere	19
A tágabb értelemben vett nyelvtani rendszer és annak fő részei	21
Legfontosabb irodalom	24
A mai magyar nyelv
A mai magyar nyelv rétegei, nyelvjárásai	26
Nyelvünk fejlődésének mai szakasza	31
Legfontosabb irodalom	37
Könyvünk
Munkánk rendeltetése	38
A feldolgozott nyelvi rétegek, nyelvfejlődési szakaszok	41
A nyelvtani rendszer ábrázolásában követett főbb módszertani elvek	44
Gyakorlati tanácsaink elvi alapjai	50
A szerzői közösség létrejöttének és munkásságának főbb mozzanatai	51
Példaanyagunk összeválogatásának szempontjai	53
Szakirodalmi tájékoztatóink	54
Legfontosabb irodalom	54
Hangtan (Deme László)
Általános kérdések
A hangtan tárgya és részei; a fonéma	57
A hangképzés és szervei	58
A beszédhangok lehetséges tulajdonságai és ezek felhasználása	63
Beszédhangjaink képzése és felosztása
Az egyes fonémát meghatározó jegyek	64
A magán- és a mássalhangzó	65
A magyar mássalhangzók
Nyelvállás és ajakműködés szerinti csoportok	67
Időtartam szerinti csoportok	70
A magyar mássalhangzó-állomány felsorolása és leírása	70
A teljes magánhangzó-rendszer; kiegészítő megjegyzések	71
Érzelemkifejező változatok	74
Hangstilisztikai tájékoztató	74
Nyelvhelyességi és helyesírási megjegyzések	74
A magyar mássalhangzók
A minőségi meghatározó jegyek áttekintése	76
A magyar mássalhangzó-állomány felsorolása és leírása	80
Időtartam szerinti csoportok	82
Érzelemkifejező kiejtésmódosulások	84
Hangstatisztikai tájékoztató	85
Nyelvhelyességi és helyesírási megjegyzések	85
A hangok rokonsági rendszere
A hangok rokonságának fogalma	88
A magánhangzók rokonsági viszonyai	89
A mássalhangzók rokonsági viszonyai	91
A hangok egymásra hatása a beszédben
Fonémáink asszociatív rendszere	94
Magánhangzóink egymásra hatása	94
Mássalhangzóink egymásra hatása	98
Az igazodás	98
A hasonulás	98
Az összeolvadás	102
A megrövidülés	103
A kiesés	104
A helyes kiejtést illető megjegyzések	104
Helyesírási megjegyzések	105
A szótag
A szótag fogalma	107
A szótag szerkezeti fölépítése; a szótaghatár	109
Helyesírási tudnivalók	110
A magyar szótagtípusok és gyakoriságuk	111
A hangsúly és a hanglejtés
Fogalmuk; fonetikai és nyelvi jellemzésük	115
A magyar hangsúly hangtani szabályai	116
A magyar hanglejtés hangtani szabályai	117
Legfontosabb irodalom	119
Szótan
A szó és a szókészlet általános kérdései (Szépe György
A szó; könyvünk szótani része
A magyar szó jellemző sajátosságai	123
A szó értékű egyéb nyelvi elemek	126
Könyvünk szótani részének tárgya és beosztása	128
A mai magyar szókészlet
A mai magyar szókészlet jellemzése	130
A magyar szókészlet mai mozgása	135
A szókészlet és a nyelvtan
A szó grammatika oldala	138
A szókincs tagolódása és a nyelvtan	139
A nyelvtan rendszere és a szavak	141
Legfontosabb irodalom	142
A szójelentés (Temesi Mihály)
Általános kérdések
A szó mint nyelvi jel	143
A szó jelentését vizsgáló tudományág	146
A szó alakjának és jelentéstanának kapcsolata	147
Legfontosabb irodalom	151
A jelentésfunkció
A szó jelentésfunkciója	153
A jelentéskör és a jelentéstartalom összefüggései	154
Az egy- és a többjelentésű szavak	155
Az állandó és az alkalmi jelentés	156
Legfontosabb irodalom	160
A szavak alaki, illetőleg jelentésbeli egyezése, rokonsága és eltérése
Az azonos alakú szavak	161
Az rokon értelmű szavak	163
Az eltérő és ellentétes jelentésű (értelmű) szavak	165
Legfontosabb irodalom
A szóhangulat
A szóhangulat és a szójelentés összefüggései	172
A szó hangalakja mint a szó hangulatának forrása	168
A használat társasdalmi háttere és a szó hangulata	169
A szó származásának hatása a szó hangulatára	171
Legfontosabb irodalom	172
A tulajdonnév és a köznév jelentéstani különbségei
A fogalmi tartalom kérdése	173
A tulajdonnév hangulata	174
Legfontosabb irodalom	175
A jelentésváltozás
A jelentésváltozás fogalma, okai és osztályozási szempontjai	176
A jelentésváltozás főbb típusai	182
Legfontosabb irodalom	192
A szófajok (Imre Samu és Temesi Mihály)
Általános kérdések
A szó nyelvtani jellege	193
A szófaj fogalma; a szófajtan helye a nyelvtan nagy egységei közt	194
Szófaji rendszerünk áttekintése	196
Legfontosabb irodalom	200
Az ige
Az ige fogalma	201
Az ige fajai	202
Szófaji határkérdések	210
Legfontosabb irodalom	211
A névszók
Általános kérdések
A névszói jelentéstartalom közös jegyei	212
Egyéb szófaji sajátságok	213
A főnév
A főnév fogalma; a konkrét főnév és fajtái	214
Az elvont főnév és fajtái	219
A főnév legfőbb alak- és mondattani sajátságai	220
Szófaji határkérdések	220
Legfontosabb irodalom	222
A főnévi igenév
Az igenevek általános jellemzése	222
A főnévi igenév sajátos tulajdonságai	223
Legfontosabb irodalom	225
A melléknév
A melléknév fogalma és fajtái	225
A melléknév alak- és mondattani sajátosságai	227
Szófaji határkérdések	227
Legfontosabb irodalom	228
A melléknévi igenév
A melléknévi igenév fogalma; ezek közös sajátosságai	229
A folyamatos történésű melléknévi igenév	230
A befejezett történésű melléknévi igenév	231
A beálló történésű melléknévi igenév	232
Legfontosabb irodalom	233
A számnév
A számnév fogalma; szófaji jegyei	234
A számnév fajai	234
Legfontosabb irodalom	237
A névmás
A névmás általános ismertető jegyei és további osztályozása	237
Az egyes névmási alfajok részletes vizsgálata	238
Legfontosabb irodalom	250
A határozószók
Általános kérdések
A közös szófaji jegyek	251
A további osztályozás	253
A valóságos határozószók
A valóságos határozószók fogalma	253
A határozott fogalmi tartalmú valóságos határozószók	254
A névmási határozószók	255
Legfontosabb irodalom	257
A határozói igenvevek	258
Legfontosabb irodalom	260
A módosító szók
A mondat szerkezetébe beépülő módosító szók	260
A mondat értékű módosító szók	262
Legfontosabb irodalom	262
Az igekötők
Az igekötők fogalma és általános jellemzése	263
Az igekötővel kifejezett főbb jelentésárnyalatok	265
Legfontosabb irodalom	267
A viszonyszók
A névelő
A névelő fogalma; alosztályai s ezek közös jegyei	268
A határozott névelő sajátos szófaji kérdései	269
A határozott névelő alkalmazásának különféle típusai	269
A határozatlan névelő sajátos szófaji kérdései	275
A határozatlan névelő alkalmazásának különféle típusai	276
A határozott és a határozatlan névelő szórendi helye; kapcsolata a hozzá tartozó névszóval	277
Legfontosabb irodalom	281
A névutó
A névutó jelentése és nyelvi funkciója; további osztályozása	281
A névutó és más szófajok viszonya	283
A személyes névmás névutós változataként használt szók	284
A névutó-melléknevek	285
Legfontosabb irodalom	287
A kötőszó
A kötőszó általános szófaji jellemzése	287
A fontosabb alcsoportok	288
Legfontosabb irodalom	290
Az indulatszó
Az indulatszó szófaji sajátságai	291
További alcsoportok, típusok	292
Legfontosabb irodalom	294
A szóelemek általános kérdései (Károly Sándor)
A szóelem fogalma	295
A szóelemek fajtái: a szótő és a toldalékok	295
Tőtípusok, tőváltozatok	298
A szóelemek kapcsolódásának sorrendje	301
A szóelemek kapcsolásának módja	302
A kötőhangzók	303
A toldalékalakok és -változatok	306
A tövek és a toldalékok kapcsolódása; toldalékcsoportok	309
Legfontosabb irodalom	312
A szótövek (Károly Sándor)
Az igetövek
Egyalakú igetövek	313
Többalakú igetövek	314
A névszótövek
Egyalakú névszótörvek	321
Többalakú névszótövek	323
A tulajdonnevek sajátos tőtani kérdései	329
Legfontosabb irodalom	330
A szótövek rendszerének áttekintése	331
A szóképzés (Ruzsiczky Éva)
Általános kérdések
A szóképzés fogalma	333
Az alapszó	333
A képző szerepe, jelentése, hangulata, termékenysége, gyakorisága	335
A képző hangalakja; a szóképzéssel kapcsolatos alaktani kérdések	340
A képző szerkezete	342
Az igeképzők
Igékhez járuló igeképzők
A cselekvő igék képzői	345
A műveltető igék képzői	355
A szenvedő igék képzői	357
A visszaható igék képzői	358
A ható ige képzője	361
Névszókhoz járuló igeképzők
A cselekvő igék képzői	363
A tökéletlen műveltető igékhez hasonló igék képzői	367
Az álvisszaható igékhez hasonló igék képzői	369
A névszóképzők
Igékhez járuló névszóképzők
Főnevek képzői és a főnévi igenév képzője	372
Melléknevek és melléknévi igenevek képzői	382
A határozói igenév képzői	392
Névszókhoz járuló névszóképzők
Főnevek képzői	393
Melléknevek képzői	404
Számnevek képzői	419
Legfontosabb irodalom	420
A szóösszetétel (B. Lőrinczy Éva)
Általános kérdések
A szóösszetétel fogalma	421
Az összetett szó és elemei	422
Szerves és szervetlen összetett szavak	425
A szerves szóösszetétel
A mellérendelő összetétel
A fő típusok áttekintése	427
A kettőztetés	427
Az ikerítés	431
Mellérendelő összetett szók alakulása önálló szavakból	433
Az alárendelő összetétel
Általános kérdések	439
Mondaton kívül, egyszerre végbemenő összetétel	439
Mondatban, lassan végbemenő összetétel	445
A szervetlen szóösszetétel	456
Legfontosabb irodalom	458
A szóalkotás ritkább módjai (Tompa József)
Általános kérdések	459
Az egyes főbb típusok részletes vizsgálata	461
Az elvonás	461
Hangrendi párhuzamok keletkezése	464
A nepetimológia	465
A szóvegyülés	465
Egyéb szóalak-változtatások	466
A szóösszevonás és a betűszóalkotás	469
Legfontosabb irodalom	470
A ragozás (S. Hámori Antónia és Tompa József)
Általános kérdések
A ragozás fejezetének tárgya és a nyelvtan rendszerben való helye	473
A szófajok szerepe a ragozásban; a magyar ragozásrendszerek áttekintése	474
A jelek és a ragok viszonykifejező szerepe; alaki és funkciós összefüggések	476
A ragozástani kategóriák általános jellege	479
A ragozástani értékű szóalakok szerkezete	480
Az igeragozás
Általános kategóriái
Az alany száma és személye; a tárgy személye; az alanyi és tárgyas igeragozás	482
Az igemódok	485
Az igeidők	491
Egyéb általános kérdések	497
Az alanyi igeragozás iktelen és ikes változata
A kijelentő mód jelen ideje	500
A kijelentő mód múlt ideje	503
A kijelentő mód jövő ideje	504
A feltételes mód jelen ideje	504
A feltételes mód múlt ideje	505
A felszólító mód jelen ideje	505
A régies idők	507
A tárgyas igeragozás
A kijelentő mód jelen ideje	508
A kijelentő mód múlt ideje	509
A kijelentő mód jövő ideje	509
A feltételes mód jelen ideje	510
A feltételes mód múlt ideje	510
A felszólító mód jelen ideje	510
A régies idők	511
Legfontosabb irodalom	511
Az igeragozás fő paradigmáinak táblázatos áttekintése	512
Az igei jelek és ragok fő típusainak táblázatos áttekintése	514
A névszóragozás
A jelek és a jelszerű ragok
A névszói többes szám fogalma; a -k általános többesjel
A névszói többes szám és jelei	515
A -k jel használata	517
Legfontosabb irodalom	519
Az -é (többes számban -é + -i) birtokjel
Nyelvtani szerepe és jellege	519
A tőhöz való kapcsolódás kérdései	520
A birtok többségének kifejezése	521
Legfontosabb irodalom	521
Az -ik kiemelő jel
A toldalék nyelvtani szerepe, jellege	522
A tőhöz való kapcsolódás kérdései	522
Legfontosabb irodalom	523
A fokozás
A fokozás fogalma, köre és rendszere	523
Az egyes fokok nyelvtani jelentése	524
Az egyes fokok legszokásosabb alaki megkülönböztetése	527
A toldalékolás ritkább alaki szabályosságai és egyes kivételei	528
A körülírt fokozás	530
Legfontosabb irodalom	531
A névszói személyragozás
Általános kérdések
Fogalma és fő kategóriái	531
A személyragok sorrendi helye és nyelvtani jellege	532
A birtokos személyragozás
A ragok különféle nyelvtani jelentései	533
Szófaji megjegyzések	535
A személyi egyeztetés	536
Az ismétlődő személyragok kitétele vagy elhagyása	536
Az egyes birtokos (vagy velük azonos alakú más névszói) személyragok szabályos használata	537
A birtokos személyragozás rendhagyó típusai	546
Határozószói személyragozás
Használati köre, elterjedtsége	547
Alaki megjegyzések	547
A főnévi igenév személyragozása
Használati köre, elterjedtsége	548
Alaki megjegyzések	549
A -t, -tt képzős igenévi-igei alakulások személyragozása
Használati köre, elterjedtsége	549
A személyragok és tőhöz kapcsolódásuk jellege	550
Legfontosabb irodalom	551
A névszói viszonyragozás
Általános kérdések
Az ide tartozó alakok és rendszerszerűségük	552
Az egyes alakok viszonyjelentésbeli összefüggései	554
A viszonyjelentés szerepe az egyes ragok (ragos alakok) elnevezésében és ragozástani tárgyalásában	556
A ragváltozatok (-alakok) és a tőhöz kapcsolódásuk általános kérdései	558
Szófaji kérdések	560
Az egyes alakok és ragos alakok részletes vizsgálata
A zérus ragos (nominativusi) alak	562
A -t ragos (accusativusi) alak	562
A -ban ~-ben ragos (inessivusi) alak	563
A -ból ~-ből ragos (elativusi) alak	566
A -ba ~-be ragos (illativusi) alak	567
Az -n, -on ~-en ~-ön ragos (superesssivusi) alak	567
A -ról ~-ről ragos (delativusi) alak	568
A -ra ~-re ragos (sublativusi) alak	569
A -nál ~-nél ragos (adessivusi) alak	570
A -tól ~-től ragos (ablativusi) alak	571
A -t, -tt ragos (locativusi) alak	571
Az -ig (-iglan ~-iglen) ragos (terminativusi) alak	572
Az -nak ~-nek határozóragos (dativusi) alak	573
A -nak ~-nek határozóragos (dativusi) alak	573
a -kor ragos (temporalis) alak	574
A -szor ~-szer ~-ször (-szorta ~-szerte ~-szörte) ragos (multiplicativusi) alak	575
Az -n ragos (1. modalisi-essivusi) alak	575
A -lag ~-leg ragos (2. modalisi-essivusi) alak	575
a -képp (-képpen) ragos (formalisi) alak	577
Az -ul ~-ül ragos (essivusi-modalii alak)	578
A -ként ragos (essivusi-formalisi) alak	578
A -nként ragos (distributivusi) alak	579
Az -nta ~-nte ragos (distributiv temporalisi) alak	580
A -vá ~-vé ragos (translativusi-factivusi) alak	580
A -val ~-vel ragos (instrumentalisi-comitativusi) alak	581
A -stul ~-stül ragos (sociativusi) alak	581
Az -ért ragos (causalisi-finalis) alak	582
A -nak ~-nek birtokos jelzői ragos (genitivusi) alak	582
Legfontosabb irodalom	583
A jeles és a személyragos névszói alakok táblázatos áttekintése	584
A névszói viszonyragozás táblázatos áttekintése	586
II. kötet
Mondattan
A mondat és a mondattan általános kérdései (Tompa József)
A magyar mondat jellemző sajátságai és meghatározása
A mondatalkotás	7
A mondat, mint alkalmi nyelvi egység	7
A hagyományos, bármikor újra felhasználható kész mondatok	10
A mondat nyelvtani megformáltsága	13
A mondat meghatározása	18
A mondattan, könyvünk mondattani része
A mondattan és tárgya	20
Könyvünk mondattani részének tárgya és beosztása	21
Legfontosabb irodalom	22
A mondatfajták (Károly Sándor)
A mondatfajták osztályozásának lehetséges szempontjai
A kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító és kérdő mondat
A felosztás szempontjai	26
Az egyes mondatfajták jellemzése	27
A kijelentő mondat	27
A felkiáltó mondat	29
Az óhajtó mondat	31
A felszólító mondat	34
A kérdő mondat	37
A mondatfajták grammatikai kifejező eszközeinek áttekintése	41
A grammatikai forma és funkció ellentmondása	44
Kérdő mondatok más funkcióban	46
Felkiáltó mondatok más funkcióban	46
Felszólító mondatok más funkcióban	46
Az állító és a tagadó mondat
Az állítás és a tagadás fogalma	48
A tagadó szerkezet és a tagadó mondat	48
Állító és tagadó mondattípusaink	50
A tagadás célja, szerepe, alkalmazása	52
A tagadás kifejező eszközei	53
A hiányos szerkezetű és a tagolatlan mondatok
A hiányos szerkezetű és a tagolatlan mondat fogalma	56
A pontosan kiegészíthető mondatok	57
Pontosan nem tagolható mondatok	60
Tagolatlan mondatok	62
Az indulatszó	62
A megszólítás	63
Legfontosabb irodalom	64
A szószerkezetek (Tompa József)
Általános kérdések
A szószerkezet és a szószerkezettan	65
A szószerkezetek fajtái és nyelvi felhasználásuk jellege	67
A szószerkezetek fontosabb határkérdései	76
A szószerkezetfajták fő típusainak általános szófaji és alaktani törvényszerűsége
A perdikatív szószerkezetfajták	80
Az alárendelő szószerkezetfajták	82
A mellérendelő szószerkezetfajták	89
A legfőbb egyszerű szószerkezettípusainak áttekintése	92
Legfontosabb irodalom	93
Az egyszerű mondat belső megszerkesztettsége és részei
Általános kérdések
A mondat szószerkezetek szerinti felépítettsége	95
A kéttagú egyszerű mondat legjellemzőbb szerkezeti váza	95
A tagolatlan mondat legjellemzőbb szerkezeti váza	100
A mondatrészek és összefüggéseik, a mondat szerkezetének mondatrészek szerinti vizsgálata	100
A főmondatrészek
Az alany
Az alany és az állítmány mint a mondat fő részei	105
Az alany tartalmi jellemzése	107
Az alany szófajának és ragozásának kérdései	109
Az alany kitétele vagy odaértése, a lappangó alanyú mondat	112
A határozatlan és az általános alanyú mondat	113
A határozatlan alanyú mondat	113
Az általános alanyú mondat	114
A kettős alanyú mondat	115
Az alárendelt alany	116
Az állítmány
Az állítmánynak alanyához való viszonya	118
Az állítmány pontosabb jelentése	120
Az állítmány módja és ideje	129
Az igemódok használata	130
Az igeidők használata	133
Az állítmány szám- és személybeli egyeztetése
Általános kérdések	138
A számbeli egyeztetés fontosabb szabályai	140
A személybeli egyeztetés szabályai	143
A vonatkozó névmás személybeli egyeztetése	144
Legfontosabb irodalom	146
A bővítmények
A tárgy
A tárgy fogalma, mondatbeli szerepe és jelentése, a tárgyas szerkezet	147
A tárgy szófaja	150
A tárgy kifejezésmódja	153
A tárgy fölé rendelt mondatrész	154
A tárgy és az igei állítmány kapcsolata, a tárgyas igeragozás használata	157
Legfontosabb irodalom	161
A határozó
Általános kérdések	162
A határozó fogalma, kifejező eszközei	162
A határozó fölé rendelt mondatrész	165
A határozó érintkezései más mondatrésszel	168
A határozó fajtái	170
Az irányhármasság a határozók rendszerében	174
A helyhatározó	175
A ragos helyhatározó	176
A névutós helyhatározó	181
A határozószóval kifejezett helyhatározó	182
A helyhatározó eszközeinek képes használata, határkérdések	183
Az időféle határozó	185
A valóságos időhatározó	185
A ragtalan időhatározó	185
A ragos időhatározó	186
A névutós időhatározó	189
A határozószóval kifejezett időhatározó	192
Az időhatározó érintkezése más mondatrészekkel	194
Függelék: A feltételes értelmű időhatározó	195
A számhatározó	195
A ragos számhatározó	196
A névutóval és határozószóval kifejezett számhatározó	197
A módféle határozó	198
A módhatározó	198
A ragtalan módhatározó	198
A ragos módhatározó	198
A névutós módhatározó	202
A határozószóval kifejezett módhatározó	203
A módhatározó érintkezései más mondatrészekkel	204
Függelék:
A következményes értelmű módhatározó	205
A hasonlító értelmű módhatározó	206
Az eszközhatározó	206
A ragos eszközhatározó	207
A névutós eszközhatározó	208
A határozószóval kifejezett eszközhatározó	209
A fok- és mértékhatározó	209
A fokhatározó kifejező eszközei	209
A fokhatározó érintkezései más mondatrészekkel	212
Függelék:
Következményes értelmű fokhatározó	213
A mértékhatározó kifejező eszközei	213
A mértékhatározó érintkezései a tárggyal	216
Az okhatározó	217
A kiváltó vagy indító ok	217
A kényszerítő ok	218
A megengedő ok	218
A viszonzó ok	219
A következtető ok	219
A határozószóval kifejeztett okhatározó	221
A kötőszós okhatározó	221
Az okhatározós érintkezései más mondatrészekkel	222
A célhatározó	222
A miért, mi célból, mi végett? kérdésre válaszoló célhatározó	222
A mi célra, mi végre, minek? kérdésre válaszló célhatározó	225
Különleges célhatározói funkciójú szerkezetek	227
Az állapotféle határozó	227
Az állapothatározó	228
A valóságos állapothatározó	228
A hogyan, milyen állapotban? kérdésre válaszoló valóságos állapothatározó	228
A miként, miül, minek? kérdésre válaszló valóságos állapothatározó	235
A számállapot-határozó	236
Függelék:
A megengedő értelmű állapothatározó	236
A hasonlító értelmű állapothatározó	237
A feltételes értelmű állapothatározó	238
A körülményhatározó	238
A ragos körülményhatározó	238
A névutós körülményhatározó	239
Sajátos körülményhatározó	239
A tekintethatározó	240
A ragos tekintethatározó	240
A névutós és a határozószós tekintethatározó	241
A társhatározó	242
A ragos társhatározó	242
A névutós és a határozószós társhatározó	243
A társhatározó érintkezései más mondatrészekkel	243
Az eredethatározó	243
A ragos eredethatározó	244
Kettős határozó eredet- és eredményhatározóból	245
A névutós és a határozószós eredethatározó	245
Az eredethatározó érintkezései más mondatrészekkel	245
Az eredményhatározó	245
A ragos eredményhatározó	245
A névutós és a határozószós eredményhatározó	248
A részeshatározó	249
A ragos részeshatározó	249
A névutós és a határozószós részeshatározó	250
A részeshatározó érintkezései más mondatrészekkel	251
Az állandó határozó (vonzat)	251
Legfőbb sajátságai	251
A ragos és névutós állandó határozó	251
Az állandó határozó és a fenti határozói kategóriák viszonya	255
Függelék:
A középfok melletti hasonlító határozó	257
Legfontosabb irodalom	258
A jelző
Általános kérdések	260
A jelző fogalma, osztályozása és legfőbb sajátságai	260
A jelzett szó szófaja, alakja és mondatbeli szerepe	262
A minőség- és mennyiségjelző	265
A minőség- és mennyiségjelző szerepe a mondatban, kérdőszavai, elemzése	265
A minőség- és mennyiségjelző szófaja	279
A minőség- és mennyiségjelzős szerkezet jelzett szava	280
A jelző kapcsolata a jelzett szóval, a jelzős szerkezet alaki kérdései	283
A jelzők sorrendje a minőség- és mennyiségjelzős szerkezetekben	283
A birtokos jelző	285
A birtokos jelző mondatbeli szerepe és jelentése	285
A birtokos jelző szófaja és alakja	288
A jelzett szó szófaja és alakja	292
a birtokos jelző és jelzett szava a különféle szerkezetláncolatokban, értelmi megfelelések, határkérdések	294
Az értelmező jelző	295
Az értelmező jelzős szerkezet fogalma és fajtái	295
A minőségjelzői értelmező	296
A mennyiségjelzői értelmező	298
A birtokost jelentő értelmező	299
Az azonosító értelmező jelző (appositio)	299
Az értelmező jelzős szerkezet alaki és szerkezetbeli sajátságai	305
Az értelmező jelző használatának oka és célja	312
Legfontosabb irodalom	313
A többtagú (halmozott) mondatrészek
A többtagú (halmozott) mondatrész fogalma	315
A többtagú mondatrésznek a többi mondatrészhez való viszonya	317
A párhuzamos többtagú mondatrész tagjainak egymáshoz való viszonya	317
A nem többtagú mondatrész tagjainak egymáshoz való viszonya	325
Függelék:
A mellérendelő kötőszós azonosítás	326
Legfontosabb irodalom	327
Az összetett mondat
Az alárendelő összetett mondat
Általános kérdések
Az alárendelő összetett mondat fogalma, tagmondatainak legfőbb közös sajátságai	330
A mellékmondat és a mondatrész viszonya	334
A mellékmondatok osztályozása	336
A főmondati utalószók és a mellékmondati kötőszók használatának egyetemes kérdései	340
Legfontosabb irodalom	345
Az alanyi mellékmondat
Az alanyi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya	346
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata	347
Az állítmányi mellékmondat
Az állítmányi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya	350
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata	352
Legfontosabb irodalom	353
A tárgyi mellékmondat
A tárgyi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya	354
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata	356
Az egyenes és a függő idézet, a függő kérdés	359
Legfontosabb irodalom	364
A határozói mellékmondat
A határozói mellékmondat fogalma, osztályozási szempontjai és a főmondathoz való viszonya	365
A helyhatározói mellékmondat	369
Az időhatározói mellékmondat	369
A módféle határozót kifejtő mellékmondat	375
Az állapotféle határozót kifejtő mellékmondat	384
Az állandó határozót kifejtő mellékmondat	390
Függelék:
A hasonlító határozói mellékmondat	391
Legfontosabb irodalom	392
A jelzői mellékmondat
Általános kérdések	393
A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat	394
Általános megjegyzések, kérdőszók	394
A minőség és mennyiségjelzői mellékmondat utalószava, kötőszava és fajtái	395
A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat alkai kérdései	401
A birtokos jezői mellékmondat	403
Az értelmező jelzői mellékmondat	403
Legfontosabb irodalom	417
A mellérendelő összetett mondat
Általános kérdések
A tartalmi viszonyok	408
Szerkesztési kérdések	408
A kapcsolatos mondatok
Általános jellemzésük	410
Az egyszerű kapcsolatos viszony	411
A fokozó kapcsolatos viszony	417
Az ellentétes mondatok
Általános jellemzésük	419
Az egyszerű ellentétes (szembeállításos) viszony	419
A kizáró ellentétes (ellentmondásos) viszony	423
A megszorító ellentétes viszony	424
A választó mondatok
A kirekesztő választó viszony	429
A megengedő választó viszony	430
A következtető és a magyarázó utótagú mellérendelő összetett mondatok
A következtető utótagú mellérendelő összetett mondatok	433
A magyarázó utótagú mellérendelő összetett mondatok	436
A többszörösen összetett mondat
Általános kérdések	441
A mellérendelő többszörösen összetett mondat	441
Az alá- és mellérendelő többszörösen összetett mondat	442
A körmondat	448
A mondatok rendje
A mellérendelő összetett mondat sorrendi kérdései	451
Az alárendelő összetett mondat sorrendi kérdései	452
Legfontosabb irodalom	455
Hangsúly, szórend, hanglejtés, szünet (Deme László)
A hangsúly
A hangsúly fogalma és fajtái	458
Az értelmi hangsúly	458
Az érzelmi hangsúly	466
A ritmikai hangsúly	468
A szórend
A szórend fogalam és funkciója	471
A szavak szófaji jellegéhez köthető szórendi formák	473
A szoros szerkezetek belső rendje	482
A mondat szórendi felépítése	482
A mondat tartalmi jellegével összefüggő szórendi kérdések	495
A hanglejtés
A hanglejtés fogalma és funckiói	503
Értelmi szerepű hanglejtés alapformák	504
Érzelmi alapú hanglejtési változatok	511
Ritmus és hanglejtés	515
A szünet
A szünet fogalma, funkciói és fajtái	518
A szünet megjelenési formái	519
A szünetek átlagos időtartama	520
A szünet jelzése írásunkban	520
Legfontosabb irodalom	521
Az irodalmi példák forrásai	523
Tárgymutató	533