kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 399 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 28 cm x 21 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A jegyzet 265 példányban készült. Kézirat. |
I. rész | |
Tájékoztató | 3 |
Bevezetés | 3 |
A magyar nyelv szókészlete | |
A szókészlet mint a nyelv építőanyaga | 18 |
A teljes szókészlet és az alapszókészlet | 18 |
A leíró és a történeti módszer a szókészlet vizsgálatában | 22 |
A szókészlet és a szókincs | 22 |
A magyar szókészlet rétegződése | 23 |
Az egyén szókincse | 34 |
Az aktív és a passzív szókincs | 35 |
A szókészlet és a szókincs nagysága, számbavétele | 38 |
A szó mint a szókészlet alkotóeleme | 44 |
A szó hangalakja és jelentése | 44 |
Hangtan | 45 |
A hangtan tárgya és felosztása | 45 |
Fonetika | 45 |
A beszédhangok minőségi elemzése | 45 |
Mássalhangzók | 46 |
Magánhangzók | 54 |
A magyar beszédhangok mennyiségi elemzése | 62 |
Időtartam | 62 |
A folyamatos beszéd elemzése | 63 |
A beszédhangok kapcsolata | 63 |
A hangsorok ritmikai, dinamikai és zenei elemzése | 70 |
Fonológia (Funkcionális hangtan) | 75 |
A fonéma fogalma | 75 |
A fonémák rendszere | 76 |
A fonémák asszociativ viszonya | 78 |
A hangok és a köznyelvi kiejtés | 83 |
A hangok és a helyesírás | 85 |
Szójelentéstan | 88 |
A szó és jelentése | 88 |
A szó lélektani alkata | 96 |
A szó és írásbeli képe | 96 |
Az értelem és a név kapcsolata | 97 |
A szó értelemköre | 98 |
A többértelműség | 99 |
A többalakúság | 101 |
Azonosalakúság | 102 |
Jelentéstani szócsoportok | 103 |
A tulajdonnevek | 105 |
A szóhangulat | 107 |
Frazeológia | 110 |
A szókapcsolatok | 110 |
A frazeológiai kapcsolatok | 111 |
A frazeológiai kapcsolatok osztályozása | 115 |
A frazeológiai szócsoport | 118 |
A szólás | 120 |
A szóláshasonlat | 121 |
A szólásmód | 122 |
A közmondások | 125 |
A szállóigék | 126 |
Fontosabb frazeológiai kapcsolat-gyűjteményeink (Szólásgyűjteményeink) | 127 |
Szófajok | 129 |
Az ige | 130 |
A főnév | 139 |
A melléknév | 141 |
A számnév | 143 |
A határozószó | 144 |
A névmás | 147 |
A névutó | 157 |
Az igekötő | 158 |
A módosítószó | 160 |
A névelő | 161 |
A kötzőszó | 164 |
Az indulatszó | 165 |
Érintkezés az egyes szófaji kategóriák között | 166 |
A szófaji átcsapás | 166 |
II. rész | |
A magyar nyelv nyelvtani rendszere (Grammatika) | |
A nyelvtani rendszer | 171 |
A nyelvtan tárgya | 172 |
A nyelvtan forrásai | 174 |
A leíró és a történeti magyar nyelvtan | 174 |
A nyelvtan és a nyelvhelyesség | 175 |
A nyelvtan felosztása | 176 |
Alaktan | 179 |
Az alaktan tárgya és felosztása | 179 |
A szó szerkezeti felépítése | 180 |
A szóelemek | 181 |
A szótő | 183 |
A szóelemek kapcsolódása | 183 |
A szóelemek alakváltozatai | 186 |
Az egyszerű szó | 188 |
A szótő | 188 |
A szótő szerepe | 188 |
A szótő alakja | 189 |
Az igetövek alakrendszere | 190 |
A névszótövek alakrendszere | 192 |
A képző | 195 |
A képző szerepe | 195 |
A képző alakja | 197 |
A kötőhangzók | 197 |
A képzők szerkezete | 199 |
A képzők jelentése | 200 |
Az alapszó és a képzett szó jelentése | 200 |
A képzők rendszere | 203 |
Deverbális képzők | 203 |
Igeképzők | 203 |
A cselekvő igék képzői | 203 |
A mozzanatos igék képzői | 205 |
A műveltető igék képzői | 206 |
A visszaható igék képzői | 209 |
A szenvedő igék képzői | 211 |
A ható igék képzői | 211 |
Névszóképzők | 211 |
A főnévképzők | 212 |
A melléknévképzők | 213 |
A határozószó-képzők | 214 |
Denominális képzők | 214 |
Névszóképzők | 214 |
Főnévképzők | 214 |
Melléknévképzők | 216 |
Számnévképzők | 217 |
Igeképzők | 217 |
A cselekvő igék képzői | 218 |
A visszaható igék képzői | 218 |
Szóképzés egyéb szófajokból | 219 |
A jel | 219 |
A jelek rendszere | 219 |
Az igékhez járuló jelek | 219 |
A névszókhoz járuló jelek | 226 |
A rag | 232 |
A szóragozás | 232 |
A ragok rendszere | 235 |
Az igeragok | 235 |
A névragok | 240 |
Az összetett szó | 246 |
Az összetett szavak alakja | 246 |
Az összetett szavak jelentése | 247 |
Az összetett szavak szerkezete | 250 |
Szervetlen összetételek | 251 |
Mellérendelő összetett szavak | 252 |
Alárendelő összetett szavak | 254 |
Betűszók | 256 |
Mondattan | 260 |
A mondattan tárgya és felosztása | 260 |
A gondolat keletkezése és nyelvi kifejezése | 261 |
A mondat | 264 |
A mondat fő részei | 266 |
Az alany és az állítmány kifejtése | 270 |
A mondat tagjainak rangsorolása | 272 |
A szószerkezetek fogalma | 273 |
A szintagmák szerkezete | 278 |
A szintagmatikus viszonyokat kifejező nyelvi eszközök | 281 |
A szószerkezetek rendszere | 281 |
Mellérendelő szószerkezetek | 281 |
Alárendelő szószerkezetek | 285 |
Adverbális szószerkezetek | 288 |
Alanyos szintagma | 288 |
Tárgyas szintagma | 293 |
Határozós szintagma | 301 |
Az adnominális szószerkezetek | 318 |
Alanyos szintagma | 318 |
Tárgyas szintagma | 319 |
Határozós szintagma | 322 |
Jelzős szintagma | 327 |
Átmeneti szintagma-kategóriák | 339 |
A segédszók a szintagmákban | 340 |
A mondat szerkezete | 342 |
A predikatív viszony | 342 |
A mondatformák | 344 |
A szószerkezetek az egyszerű mondatban | 347 |
A kifejtetlen és a puszta alany | 351 |
Alanytalan mondatok | 353 |
A kifejtetlen és a puszta állítmány | 353 |
Az igés mondat | 353 |
Az igeidők használata | 354 |
Az állítmány kihagyása | 355 |
A névszós mondat | 356 |
A névszós-igés mondat | 357 |
Az alany és az állítmány megegyezése | 358 |
Az egyszerű mondatok az összetett mondatban | 358 |
A mellérendelő összetett mondatok | 362 |
Kapcsolatos mondatok | 362 |
Választó mondatok | 362 |
Ellentétes mondatok | 363 |
Következtető mondatok | 364 |
Magyarázó mondatok | 364 |
Az alárendelő összetett mondatok | 365 |
Alanyi mellékmondatok | 365 |
Állítmányi mellékmondatok | 366 |
Tárgyi mellékmondatok | 367 |
Határozó mellékmondatok | 369 |
Jelző mellékmondatok | 379 |
Többszsörösen összetett mondat | 380 |
A körmondat | 380 |
Szervetlen mondatrészletek | 382 |
A mondat és a nyilatkozat | 383 |
A mondat fajai | 384 |
Állító és tagadó mondat | 387 |
A mondathangsúly | 388 |
Szórend | 390 |
Dallam | 391 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.