Előszó | 5 |
A szófajok (írta: Velcsov Mártonné) | 9 |
A szófajok általános kérdései | 11 |
A mai magyar nyelv szófaji rendszere | 13 |
Átmeneti és kereszteződő szófajkategóriák; kettős, hármas szófajúság | 14 |
Irodalom | 16 |
Az ige | 17 |
Az ige fogalma | 17 |
Az ige mondatbeli szerepe | 18 |
Az ige fajai | 18 |
Az igék kapcsolata más szófajokkal | 23 |
Irodalom | 24 |
A névszók | 25 |
A névszók általános kérdései | 25 |
A főnév | 26 |
A főnévi igenév | 26 |
A melléknév | 32 |
A melléknévi igenév | 36 |
A számnév | 38 |
A névmás | 42 |
Irodalom | 55 |
A határozószók | 57 |
A határozószók közös tulajdonságai | 57 |
A határozószó fajai | 57 |
A valóságos határozószó | 58 |
A határozói igenév | 61 |
A módosítószó | 63 |
Az igekötő | 65 |
Az igekötő jelentései | 66 |
A határozószók helyesírási kérdései | 68 |
Irodalom | 68 |
A viszonyszók | 70 |
A névelő | 70 |
A névutó | 76 |
A kötőszó | 78 |
Irodalom | 81 |
Az indulatszók | 82 |
Az indulatszó fogalma, fajtái | 82 |
Az indulatszók kapcsolata más szófajokkal | 83 |
Az indulatszók hangalakja, hangsúlyozása, toldalékolása | 83 |
Irodalom | 83 |
Alaktan | 85 |
A szóelemek általános kérdései | 87 |
A szóelem fogalma | 87 |
A szóelemek fajtái | 87 |
A szóelemek kapcsolódása | 89 |
A szótövek részletes vizsgálata | 96 |
Az igetövek | 96 |
A névszótövek | 102 |
Irodalom | 113 |
A szóalkotás módjai | 114 |
A szóképzés | 114 |
A szóképzés fogalma | 114 |
Az alapszó | 115 |
A képző | 116 |
A képzők részletes vizsgálata | 121 |
A képzett szók helyesírási kérdései | 149 |
Irodalom | 149 |
A szóösszetétel | 151 |
A szóösszetétel fogalma | 151 |
Az összetett szók szerkezete | 152 |
Az összetett szók alaki, jelentésbeli és hangsúlyozási sajátságai | 152 |
Az összetett szók osztályozása | 153 |
Az összetett szók részletes vizsgálata | 154 |
Az összetett szók helyesírási kérdései | 155 |
Irodalom | 163 |
A szólakotás ritkább módjai | 166 |
A szóelvonás | 166 |
A szóhasadás | 167 |
A mozaikszók alkotása | 167 |
Irodalom | 169 |
A ragozás | 170 |
Az igeragozás | 170 |
Általános kérdések | 170 |
Az igemódok | 171 |
Az igeidők | 173 |
Az igemódok és az igeidők kapcsolata | 174 |
A magyar igeragozási rendszerek | 174 |
Az igeragozás helyesírási kérdései | 184 |
Irodalom | 185 |
A névszók ragozása | 186 |
Általános kérdések | 186 |
A névszók jelei | 186 |
A névszói személyragozás | 190 |
A névszói viszonyragozás | 196 |
Irodalom | 204 |
Mondattan (írta: Rácz Endre) | 205 |
A mondattan tárgya | 207 |
A magyar mondattan általános kérdései | 207 |
Irodalom | 208 |
A mondat fajtái | 210 |
A mondta fajai szerkezetük szerint | 210 |
A kijelentő, a felkiáltó, az óhatjó, a felszólító és a kérdő mondatok | 212 |
Állító és tagadó mondatok | 222 |
Irodalom | 226 |
A mondat fő részei | 227 |
Az alany | 230 |
Az állítmány | 238 |
Az alany és az állítmány egyeztetése | 248 |
Irodalom | 255 |
A szószerkezetek | 257 |
A szószerkezetek fogalma | 257 |
A szószerkezetek osztályozása | 257 |
A szószerkezetcsoportok | 264 |
A szószerkezetek mint a mondat két fő részének alkotóelemei - Szószerkezetek és mondatrészek | 266 |
Irodalom | 269 |
A bővítmények | 270 |
A tárgy | 270 |
A tárgy fogalma; a tárgyas szerkezet | 270 |
A tárgy szófaja | 271 |
A tárgy alakja | 273 |
A tárgy fajtái | 274 |
A tárgy és az igei állítmány kapcsolata | 278 |
A tárgy elmaradásának esetei | 283 |
Irodalom | 283 |
A határozók | 285 |
A határozók általános kérdései | 285 |
A helyféle határozók | 294 |
Az időféle határozók | 299 |
Az állapotféle határozók | 305 |
A módféle határozók | 316 |
Az állandó határozók | 330 |
Egyéb határozók | 332 |
Irodalom | 334 |
A jelzők | 336 |
A jelzők általános kérdései | 336 |
A minőségjelző | 337 |
A mennyiségjelző | 342 |
A birtokos jelző | 344 |
Az értelmező jelző | 351 |
Irodalom | 358 |
A halmozott mondatrészek | 360 |
A halmozott mondatrészek fogalma, mondatbeli szerepe | 360 |
A halmozott mondatrészek fajai | 362 |
A halmozott mondatrészek szófajai és alaki kérdései | 364 |
Irodalom | 366 |
Az összetett mondatok | 367 |
Az alárendelt mondatok | 367 |
Az alárendelt mondatok fajai, alaki kérdései | 367 |
Irodalom | 368 |
Mondatrészkifejező mellékmondatok | 369 |
Az alanyi mellékmondat | 369 |
Az állítmányi mellékmondat | 372 |
A tárgyi mellékmondat | 375 |
A határozói mellékmondatok | 381 |
A jelzői mellékmondatok | 402 |
Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok | 415 |
A feltételes mellékmondat | 415 |
A megengedő mellékmondat | 418 |
A hasonlító mellékmondat | 422 |
A következményes mellékmondat | 425 |
Irodalom | 430 |
A mellérendelt mondatok | 431 |
A mellérendelt mondatok fajai, alaki kérdései | 431 |
A kapcsolatos mondatok | 431 |
Az ellentétes mondatok | 434 |
A választó mondatok | 436 |
A következtető utótagú mondatok | 438 |
A magyarázó utótagú mondatok | 440 |
Irodalom | 441 |
A többszörösen összetett mondat | 443 |
Irodalom | 443 |
A mondatszerkezetének önálló hangtesttel nem bíró eszközei | 447 |
A hangsúly | 447 |
A hanglejtés | 449 |
A szórend | 451 |
A beszédszünet | 457 |
Irodalom | 457 |
A szókészlet (írta: Fábián Pál) | 459 |
A szókészlet általános kérdései | 461 |
A magyar szókészlet nagysága | 462 |
Irodalom | 463 |
A magyar szókészlet tagolódása | 464 |
A szókészlet tagolódása a szavak társadalmi fontossága szerint | 465 |
Irodalom | 467 |
A tájszók | 468 |
A tájszók és típusaik | 468 |
A tájszók és az irodalmi nyelvi szavak viszonya | 469 |
Irodalom | 470 |
A szavaknak társadalmi rétegek szerinti megoszlása | 471 |
A csoportnyelvek vagy szakszókincsek | 471 |
A rétegnyelvek | 478 |
A zsargon | 479 |
Irodalom | 480 |
A szavak megoszlása az élőnyelvi használathoz viszonyítva | 481 |
Az archaizmusok | 481 |
A neologizmusok | 482 |
Irodalom | 484 |
Az idegen szavak | 485 |
Irodalom | 493 |
Frazeológia | 494 |
Szokványos kifejezésmódok | 495 |
A szólások | 496 |
A közmondások | 497 |
A szállóigék | 497 |
Irodalom | 498 |
Az egyén szókincse | 499 |
Irodalom | 499 |
A jelentéstan (írta: Bencédy József) | 501 |
Bevezetés | 503 |
A jelentéstan általános kérdése | 505 |
Irodalom | 506 |
A szó funkciója: a jelentés | 507 |
A hangalak és a tartalom (jelentés) viszonya | 508 |
A valóság és a tartalom viszonya | 513 |
Mi a jelentés? | 514 |
Jelentéskör, jelentéstartalom, állandó és alkalmi jelentés | 515 |
Irodalom | 518 |
A szavak típusai jelentésük szempontjából (Hangalak és jelentés viszonya szerint) | 519 |
Egy- és több jelentésű szavak | 519 |
Azonos alakú és rokon értelmű szavak | 535 |
Irodalom | 544 |
A szóhangulat | 545 |
Irodalom | 551 |
A tulajdonnév | 552 |
Irodalom | 555 |
A példaanyag forrásául szolgáló gyakrabban idézett művek rövidítései | 556 |