kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Püski Kiadó Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 859 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-8256-94-X |
Megjegyzés: | Színes és fekete-fehér illusztrációkkal. |
ELSŐ KÖTET | |
Előszó | 5 |
Kortársak és krónikások írásai a magyarok elődeiről és a magyarokról | 9 |
Hérodotosz | 10 |
Priszkosz rétor | 11 |
Malálasz és Theofánisz | 11 |
Menandrosz | 11 |
Dzsajháni | 12 |
Balkhí | 13 |
Ibn Fadlan | 13 |
Maszúdi | 14 |
György barát | 14 |
A Bölcs Leó | 14 |
Bíborbanszületett Konstantín | 15 |
Orosz évkönyvek | 15 |
A Cirill-legenda | 16 |
A Metód-legenda | 16 |
Örmény és grúz források | 16 |
A Magyarok Története (Gesta Ungarorum) | 16 |
Anonymus | 17 |
Kézai Simon | 18 |
A Bajorok és Karantánok megtérése | 19 |
Regino apát Évkönyve | 19 |
Fuldai Évkönyvek | 19 |
Velencei Krónika | 19 |
Theotmár salzburgi érsek | 19 |
Liudprand | 20 |
Sankt Gallen-i Történetek | 20 |
Montecassino Krónikája | 20 |
A Szászok Története | 20 |
Sankt Gallen-i Évkönyvek | 20 |
Szent Udalrik Élete | 20 |
Bajor Évkönyvek | 21 |
Irodalom | 22 |
Elméletek a magyarok eredetéről | 26 |
A hun származás kérdése | 26 |
A finnugor származtatási elméletek születése | 31 |
Másféle eredet-elméletek | 33 |
A sumer-magyar rokonság kérdése | 36 |
Az "Arvisura" (Igazmondások) | 39 |
Irodalom | 42 |
Hogyan lettünk finnugorok? (Nyelvi alapon "megalkotott" rokonság) | 48 |
A magyarok nevéről | 48 |
A finnugor "nyelvi rokonság" | 49 |
Csúsztatások a finnugor forrásmunkáknál | 52 |
Az "elfinnugorosodás" folyamata | 57 |
Nézetek a magyar nyelv eredetéről | 59 |
Az ugor-török háború | 67 |
A finnugor őstörténet-kutatás a XX. században | 70 |
Hogyan tovább finnugor őstörténet-szemlélet? | 71 |
Irodalom | 76 |
A magyar őstörténet kulcsa: a belső-ázsiai hunok | 81 |
A magyarok és a Kelet-kutatás | 81 |
A "halotti szemüvegekről" | 94 |
A magyar hun-kutatás és kritikai értékelése | 99 |
Szász Béla: Attila nagykirály című kötete | 108 |
A hunok őstörténete | 112 |
Az ázsiai hunok | 112 |
Mao-tun | 115 |
Csi-csi | 117 |
Az ázsiai hún birodalom bukása | 120 |
A zsuanzsuanok és a türkök | 124 |
Az ujgurok | 126 |
A hunok későbbi történetéről | 129 |
Attila szerepéről | 134 |
A hun-magyar "azonosság" és "rokonság" kérdése | 140 |
Hun-székely kapcsolat | 144 |
A hsziungnu és a hun nép azonossága | 145 |
A hunok nyelve | 146 |
A hunok" továbbéléséről" | 148 |
A fehér hunok | 148 |
Hun utód-népek | 149 |
A hun közösségi szervezet | 149 |
A törzsszövetségek | 151 |
A "lovasnomádság" | 152 |
A hunok vallása és hiedelemvilága | 155 |
A halottkultusz és a régészeti leletek tanúságai | 156 |
A hunok írása | 160 |
Földművelés, állattenyésztés és vadászat a hunoknál | 162 |
A lakás (szállás) | 163 |
Kínai források a hunokról | 163 |
Irodalom | 169 |
Árpád népének szálláshelyei a Kárpát-medencébe való bejutása előtt és a Kárpát-medence visszafoglalása - a "honfoglalás" történeti előzményei | 176 |
Magna Hungaria | 178 |
Levédia (Dentü-mogyer vagy "Szkítia") | 182 |
A Kazár Birodalom | 183 |
Emese álma | 187 |
Hunor és Magor mondája | 188 |
A kijevi hadjárat | 191 |
Etelköz (Etelkuzu, Etul=Don folyó) | 191 |
A vérszerződés | 194 |
Álmos rituális halála | 196 |
Árpád fejedelem | 198 |
A magyarok "honfoglalása", azaz a Kárpát-medencébe való visszaköltözése | 199 |
Az új haza | 212 |
A "honfoglalás" megítélése | 216 |
A magyar őstörténet és a honfoglalás a külföldi történetírásban és a külföldi tankönyvekben | 220 |
A kettős honfoglalásról | 224 |
Irodalom | 225 |
A magyarság "keleti" elemei. Török és más, főleg iráni népek, mint a magyarság ötvözőelemei | 228 |
Az avarok | 230 |
Az avarok társadalma és gazdasága | 235 |
A kazárok és a kabarok | 237 |
A kazárok eredete | 238 |
A kazárok története | 239 |
A kabarok | 240 |
A Kazár Birodalom népei | 242 |
A kazárok és a zsidók | 243 |
Az alánok | 245 |
A szabirok | 247 |
Az onogurok (ogurok) vagy bolgár-törökök | 248 |
Az uzok vagy oguzok | 251 |
A szkíták ("szittyák") és a szarmaták (masszagéták) | 253 |
A kimmerek | 258 |
A szlávok | 258 |
Irodalom | 260 |
Székely-, csángó-, kun-, palóc-, besenyő- és jász-magyarokról a Kárpát-medencében | 265 |
A székelyek | 265 |
Nézetek a székelyek eredetéről | 266 |
Györffy György nézetei a székelyek eredetéről | 282 |
Az erdélyi magyarok és a kabar kérdés | 286 |
A csángók | 288 |
A moldovai csángók | 288 |
A bukovinai csángók | 294 |
A hétfalusi csángók | 294 |
A gyimesi csángók | 295 |
A jászok | 295 |
A jászok eredete | 295 |
A jászok etnikai képének kialakítása | 297 |
Társadalmi intézmények és világkép | 297 |
A kunok | 298 |
A kunok nevei | 300 |
A kunok életmódja | 301 |
A kunok társadalma | 304 |
A kunok hiedelemvilága | 305 |
A kunok sorsa | 307 |
A palócok | 309 |
A besenyők | 310 |
Irodalom | 317 |
Milyen a magyar ember? (A magyarság embertanáról) | 322 |
Az antropológia és az őshaza | 323 |
A magyarság testi megjelenése | 327 |
Milyen "a magyar ember"? | 334 |
"Marker-gén" vizsgálatok | 336 |
Nép - nemzet - kisebbség | 339 |
Irodalom | 342 |
Kőbe vésett és fába rótt történelem (A magyarság ősi írása: az ún. "rovásírás") | 347 |
A magyar rovásírás eredetéről | 348 |
A hunok rovásjegyes emlékei | 351 |
Az "ótörök" (türk) írásrendszer | 353 |
Levédia és Etelköz rovásírásos emlékei | 361 |
A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratai | 362 |
Rovásemlékek a Kárpát-medencében | 364 |
Avar rovásemlékek | 364 |
A kunok rovásemléke és más rovásfeliratos szövegek | 365 |
Az úgynevezett "székely-magyar" rovásemlékek | 367 |
Tollal írt rovásemlékek a Kárpát-medencéből | 370 |
Irodalom | 380 |
A magyar népzene eredetéről és az ősi magyar hangszerekről | 384 |
A magyar népzene megismerése | 385 |
Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar népdalokról | 392 |
Milyen a magyar népzene? | 401 |
A magyar népdal | 402 |
A magyar népzene stílusai | 409 |
Dunántúl | 409 |
Északi sáv | 409 |
Alföld | 410 |
Erdély | 410 |
Gyímes és Moldva | 410 |
Ősi magyar népi hangszerek | 411 |
A dobok | 411 |
Húros hangszercsalád | 416 |
Ritmushangszerek | 422 |
Pengetősök és vonósok | 423 |
A citerák és a cimbalom, mint a húros hangszerek pengetős illetve ütős változatai | 431 |
A fúvó hangszerek | 438 |
Irodalom | 450 |
MÁSODIK KÖTET | |
Az ősmagyarok hitvilága | 459 |
Az ősmagyarok vallásáról | 459 |
A lovasnomád népek vallása | 461 |
Sámán vagy táltos? | 464 |
A totemizmus | 469 |
A magyarok ősvallásának kutatásáról | 470 |
A honfoglaló magyarság istenhite | 472 |
Ősvallásunk egyes elemei | 478 |
Égig érő fa | 478 |
A föld alatti világ | 480 |
A "tündérek" | 480 |
Állatok | 481 |
Az elemek | 482 |
Az égitestek | 484 |
Az ember és a lelkei | 485 |
Az áldozatokról | 486 |
A szent helyekről | 486 |
A táltos | 487 |
Irodalom | 488 |
Állatmotívumok a magyar népművészetben és hiedelemvilágban | 492 |
A madarak szerepe őseink hiedelemvilágában | 495 |
A turul | 495 |
A griff | 498 |
A griff szerepe a belső-ázsiai népeknél | 502 |
"A főisten ábrázolása és szerepköre" | 505 |
A fejedelmi nemzetős ábrázolása és szerepköre | 508 |
A szakrális fejedelem ábrázolása és szerepköre | 511 |
A táltos ábrázolása és szerepköre | 513 |
A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre | 514 |
Irodalom | 517 |
Ősmagyarok háziállatai (Kapcsolat az állatvilággal, háziállatok tartása, állatokkal kapcsolatos eszközök, szerszámok és a vadászat) | 520 |
A történeti állattan kialakulása hazánkban | 520 |
Az ősmagyarok lovairól | 525 |
A belső-ázsiai lovak kialakulásáról | 529 |
A lószerszámok | 530 |
A lovas temetkezésekről | 533 |
A szarvasmarha | 534 |
A juhokról | 537 |
A sertés | 540 |
A baromfiak | 541 |
A "magyar" kutyafajták | 542 |
A "teve-kérdés" | 544 |
Az állattartás őseinknél | 544 |
A "lovasnomád kultúráról" | 546 |
A vadászatról | 548 |
Irodalom | 552 |
Népművészetünk két alapanyaga: a nemez és a "kékfestő" batik valamint a mézeskalács | 556 |
A nemezelés | 556 |
A nemez alkalmazása | 559 |
A "kékfestő" | 568 |
A mézeskalács | 569 |
Irodalom | 571 |
Népművészetünk egyik gyakori alapeleme, a tulipán | 574 |
A tulipán korai kárpát-medencei előfordulása | 575 |
A tulipán őshazája | 583 |
A magyar tulipán-motívum eredete | 584 |
Irodalom | 592 |
Ősi népművészeti stíluselemeink | 594 |
A Nap jel | 595 |
Az ősi népművészeti elemek továbbélése a Kárpát-medencében | 600 |
Ősi magyar népművészeti stíluselemek | 604 |
A szarvasábrázolásról | 612 |
A ló-kultuszról | 615 |
A sárkány-ábrázolásról | 615 |
Az ősi magyar kultúra továbbélése népművészetünkben | 616 |
Irodalom | 629 |
A "székelykapu" és őseink háza, a jurta | 633 |
A székelykapu | 633 |
Őseink "háza", a jurta (a "jurt") | 639 |
Az ősmagyarok házairól és egyéb lakhelyeiről | 649 |
Négyszögletes alapú ház | 650 |
A sátorozás továbbélése | 652 |
A veremházak | 652 |
A nádház | 652 |
Irodalom | 653 |
Az ősmagyarok földművessége, mesterségei, eszközei, társadalmi szervezettsége és ételkultúrája | 654 |
Őseink földművességéről | 654 |
Az ősmagyarok és a honfoglalók ekéiről | 659 |
A kasza | 661 |
A cséplés | 662 |
Ősi termelt növényeink | 664 |
A kertművelés | 667 |
A szőlőművelés és a bor készítése | 668 |
A halászokról, pákászokról | 670 |
A mesterségekről | 671 |
A kovácsmesterségről, azaz régi szóval a vasverőkről | 671 |
Az ötvösökről | 672 |
A nagyszentmiklósi kincslelet | 674 |
A lószőr-ékszerek | 678 |
A női munkáról | 680 |
A kereskedelemről, a vásárról és a fazekasságról | 680 |
A bőrművesség | 682 |
A társadalmi szervezettség az ősmagyaroknál | 683 |
A lovasnomád kultúra | 683 |
Társadalmi rétegzettség az ősmagyaroknál | 686 |
A szellemi élet | 689 |
A regősök | 689 |
Az ősmagyarok konyhája | 691 |
Irodalom | 696 |
Az ősmagyarok viselete és fegyverei | 699 |
Az ősmagyarok öltözéke | 699 |
Férfiviselet | 699 |
Női viselet | 710 |
Az ősmagyarok fegyverzete | 714 |
Az íj | 716 |
A nyilak | 722 |
A nyílhegyek | 723 |
A tegez | 725 |
A lándzsa | 727 |
A szablya | 728 |
A lovasnomádok és a közelharc | 731 |
Irodalom | 735 |
A titkok koronája (a Magyar Szent Korona) | 737 |
A Szentkorona Tan | 737 |
Nézetek a Magyar Szent Korona eredetéről | 739 |
Főbb elméletek a Magyar Szent Korona eredetéről | 746 |
Benda Kálmán és Fügedi Erik "hagyományos" nézete | 746 |
Kovács Éva és Lovag Zsuzsa "akadémikus" nézete | 750 |
A nyugati korona | 752 |
A zárt koron | 753 |
Kopári Dénes "egyéni" nézete | 754 |
Ötvösök, aranyművesek és fizikusok vizsgálati eredményeinek összegezése | 757 |
A legújabb kutatási eredmények (Szigeti István feltevése) | 768 |
A magyar Szent Korona keletkezési idejéről és helyéről | 769 |
A Szent Korona "koreográfiája" | 773 |
Irodalom | 778 |
Julianus barát és a magyar "őshaza" (Hol és kiknél járt Julianus?) | 781 |
Történelmi előzmények | 781 |
Az első kutatóút | 782 |
Julianus barát útja | 782 |
A Julianus-féle jelentés és Julianus második útja | 784 |
Julianus útjainak értékelése | 787 |
A "Riccardus-féle jelentés": "Nagy-Magyarországról, melyet Riccardus fráter szerzett IX. Gergely pápa idejében" | 789 |
Julianus első útjának kronológiája | 793 |
(Bendefy László szerint) | 793 |
Irodalom | 794 |
Epilógus. Magyarok a nagyvilágban | 795 |
A magyarok száma a szomszédos országokban | 796 |
A magyarok száma a nagyvilágban a Kárpát-medencén kívül | 797 |
A Kárpát-medence magyar nemzeti kisebbségei | 798 |
A szlovákiai magyarság és lakóhelyei | 806 |
A kárpátaljai magyarság | 808 |
Az erdélyi magyarság | 810 |
A történeti Erdély magyar nyelvszigetei | 812 |
A partiumi (Arad, Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros megyei) magyarság | 812 |
A bánáti magyar nyelvszigetek | 814 |
A vajdasági, horvátországi és mura-vidéki magyarság | 814 |
A Vajdaság | 814 |
Magyarok Horvátországban | 816 |
Magyarok Szlovéniában | 816 |
Az őrvidéki (burgenlandi) magyarság | 818 |
Irodalom | 821 |
Névmutató | 823 |
Tárgymutató | 840 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.