kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Babits-Magyar Amerikai Kiadó Rt. |
---|---|
Kiadás helye: | Szekszárd |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 504 oldal |
Sorozatcím: | A magyarság néprajza |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 20 cm |
ISBN: | 963-7806-33-4 |
Megjegyzés: | A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda által kiadott könyv hasonmás kiadása. 278 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Töredék kötet. |
Kodály Zoltán: Zene | 9 |
Szájhagyomány, írásbelsiég | |
Népies műdal | |
Régi dalhagyományok | |
Dallamgyűjtemények | |
A néphagyomány megoszlása | |
A népzene ősrétege | |
Kapcsolatok a rokonnépekkel | |
Magyar-cseremisz dallamegyezés | |
A cseremisz kvintszerkezet | |
A cseremisz dallamszerkezet magyar megfelelői | |
Más cseremisz dallamszerkezettípus magyar megfelelői | |
Szórványos egyezés votják, csuvasz, tatár dallamokkal | |
Egy másik rokonnépi dallamtípus | |
Zsidó-latin zsoltárdallam | |
Ötfokú dallamainkat a régi hazából hoztuk | |
Ma is közismert dallamaink stílusa | |
Dallamaink visszatérő formája nyugateurópai eredetre vall | |
Újabb dallamaink is kapcsolatosak a régi stílussal | |
Hangkészletünk az ötfokúságon alapul | |
Újabb dallamaink is részben tisztán ötfokúak | |
Az ötfokúságot közbevetett idegen (pien) hangok sem törik el | |
Népies műdalokat is megtanult a nép és módosította hagyományos zenei stílusa szellemében | |
A műdal gyarapította és szegényítette a népdalkincset | |
Gyermekdal és regösének | |
Felnőttek dalainak foszlányai a gyermekdalban | |
Halottsiratás, gyüjtése nehézségei | |
Közös alapdallamra mutat valamennyi siratóadat | |
A halottsirató két-, négy-, háromsoros változatai | |
Halottsirató dunántúli változata. Nagyszalontai típus | |
Mit vettünk át a szomszéd népektől? | |
Német, tót, rutén kölcsönzések | |
Régi korok műzenéjéből mit ismerünk fel? | |
Egyházi népénekek dallamai világi szöveggel | |
Huszita egyházi énekek nyomai | |
Egyházi ének sokféle európai dallamot hozhatott | |
Régi líránk töredékei a nép száján | |
Históriás énekek nyomai | |
Utolsó maradványai a koldusnótákban | |
Régi nemzetközi táncok nyomában | |
XIX. század eleji ismert szerzők dallamai | |
A virágénekek, neve nélkül ma is él | |
Legrégibb virágénekadatunk mai párja | |
Hangszerek a nép kezén | |
A nép hangszerei | |
A duda sorsa | |
A citera két fajtája | |
Furulyák | |
A dallam elhelyezkedése a furulya hangsorán | |
A duda és népi szókincses | |
Tekergő | |
Szöveges darabok hangszeres alakja | |
Eredet kérdése | |
Idegen, ismeretlen eredetű darabok | |
Primitív, kevés hangot ismételgető motívumok | |
A néphagyomány hatása, a zenekultúra még eleven | |
A néphagyomány nálunk mást jelent, mint a nyugati népeknél | |
Lajtha László - Gőnyey Sándor: Tánc | 80 |
Zene, ének, tánc hármas egysége | |
A tánc kifejező volta, elemei | |
A tánc ősi jelentősége | |
Felsőbb társadalmi osztályoktól asszimilált tánc | |
A magyar nép táncműveltsége | |
Nemzeti tánc, népi tánc | |
A népies műzene táncbeli párja | |
Táncismeretünk hézagossága | |
Az ősi körtánc, karikázás | |
A körtánc játékrokonai | |
Dur-kvintes gyermekjáték dallamaink ősisége | |
Alapforma a játékban | |
A szennai körtánc | |
A szennai menyasszony-vőlegény-játék | |
A dunántúli menyasszony-vőlegény-játék szereplőinek neve | |
A mozdulatformák eredete | |
Tűzi tánc, bojnyik tánc, menyasszony-porkolás | |
A karikázás változatai: a sárközi játszó, somogyi és baranyai forma, kolohora hatása | |
A férfi körtánc maradványai | |
A verbunkos helye a körtáncok között | |
Népszokások táncai | |
Vőfélyek botostánca | |
A vőfélybot kardszerűsége | |
A palóc násznép asszonyainak dunnás-tánca | |
Női egyes-tánc; férfi egyes-tánc; pásztortánc | |
A berzencei kanásztánc | |
A márcadópusztai és karcsai kanásztánc | |
A tánc guggolós elemei, régi kínai analógia | |
Egyéb férfi egyestáncok | |
A tunyogi férfi egyes-tánc leírása, lábmozdulatai | |
A botostánc | |
A bot fegyverszerű kezelése | |
A foglalkozásből eredő mozdulatformák | |
A gerjeni botostánc figurái | |
A kiskunhalasi kondástánc | |
Palóc és dunántúli botostáncok | |
A porcsalmi botoló szertartásszerű mozdulatatai | |
Katonatánc, verbunkos | |
Bábó verbunkja | |
A kiskunhalasi egyes verbunk | |
Erdélyi figurás, legényes, csürdöngölő | |
A sárvásári csürdöngölő | |
a tiszapolgári csapásolás | |
Czuczor verbunkos leírása | |
A verbunkos lassú-gyors-lassú rendje | |
A csoportos férfitánc vezére | |
A nekikészülődés | |
A kunszentmiklósi forma | |
A verbunkos szókincse | |
Vegyes-páros táncok, nevük | |
Úri eredetű táncok | |
A páros tánc jellemzői, elemei: forgatás, dobálás, bokázás | |
Sarkantyú | |
A ritmusjelzés | |
Mártogatás | |
Egyszerű csárdás | |
A cigándi kemény-csárdás | |
Más csárdások | |
A rezgetős | |
A csárdás mozdulat elemei | |
Régi feljegyzésű úri- és mestertáncok mellőzése | |
A magyar népi tánc jellegzetességei | |
A kukorgós | |
A magyar tánc megrögzítésének nehézségei | |
Rögtönzések | |
Új változatok | |
Szendrey Zsigmond - Szendrey Ákos: Szokások | |
Születés és gyermekkor | 154 |
Terhesség előtt | |
Meddőség | |
Elvetélés | |
Elhajtás | |
Kora és halvaszülött | |
Ikrek | |
Torzszülöttek | |
Terhesség | |
Ennek tilalmai, régulái | |
Az apa szerepe a szüléskor | |
Születéskönnyítő varázslatok | |
A szülés módjai | |
A gyermek elismerése | |
Varázsló cselekvések a gyermeken | |
Anyajegy, köldökzsinór | |
Varázsló cselekvések az anyán | |
A "mása" | |
Boldogasszony ágya | |
Az első fürösztés | |
A gyermek fejének formálása | |
Az "első szükség" | |
A keresztelés | |
Névadás | |
Többféle komaság | |
A főkomapár kötelességei | |
A gyermek felöltöztetése | |
A keresztelőmenet | |
A templomban | |
A keresztelőről hazamenet | |
Korozsma | |
Komatál | |
Bubalátás | |
Bubakalács | |
Radina | |
Fumu | |
Egyházkelő asszonyavatás | |
Boldogaszony-pohara | |
Bölcső | |
Csecsemő-ápolás, szoptatás, előtej, elválasztás | |
A gyermeki "elsők" | |
A gyermekkor régulái | |
Az iskoláskor | |
Szeredáris, szombatáris, megbütülés, suhanckor | |
Ifjúkor | 174 |
Legényavatás | |
Legénybíró | |
Pünkösdi királyné | |
A leányavatás | |
Szépségápolás | |
Leányillem | |
Tegeződés | |
Ismerkedési alkalmak | |
Játszó, cécó, cicázás | |
Kaláka-táncok | |
Látogatások | |
Vendégség | |
Leányvásár | |
Tánc, bál | |
A tánc körüli illem | |
Táncbeli szokások: kitessékelés, kimuzsikálás, kitáncoltatás | |
Mátkatál | |
Tojáskoma | |
Legényjáró napok | |
Legényeste | |
A szerető, bejárólegény, kifogott szerető | |
Szűzesség | |
Ivók | |
Legénypárbaj | |
Házasság | 186 |
Házasságkötés | |
Endogámia | |
Közvetítés | |
Jelképes kikosarazás | |
A leánynéző szokásai, babonái | |
A leány megkérésének szokásai | |
Háztűznézés | |
Válasz a megkérésre | |
Kalim, jegy, arrha, móring, katramóring, kelengye, juss | |
Eljegyzés, kézfogó, jegyváltás, jegypénz, jegykendő, kendőlakás | |
A jegy, foglaló visszaadása, meghírdetés | |
A lakodalom előkészületei | |
Jegying | |
Hivogatás | |
Ajándékvitel | |
Kendőfa | |
Ágyvitel | |
Sirató | |
Válakozás | |
Lakodalmi sirató | |
Az esküvő | |
Vendéghívás, búcsútánc | |
A lakodalom szokásai: váltság, búcsúzás, akadályok, ajándékok felszólása, menyasszonytánc | |
A lakodalmi vacsora | |
Életfa | |
Mulattató | |
Kásapénz | |
Lakodalmi sortánc | |
Hivatalnok | |
Nászágy | |
Kontyolás | |
Menyasszonytánc | |
Mosdatás, tyúkverő, hérész, kárlátó | |
Az új pár avatása | |
A lakodalom takarodója, utómulatságai | |
Kisvendégség | |
Ősi jogszokások, ősvallás emlékei a lakodalmi szokásokban | |
Jelképes családbafogadás, varázslások | |
Családi tűzhely | 211 |
Település | |
Házépítés | |
Az építőáldozat szokásmaradványai | |
Áldomások, bokrétaünnepély | |
A házelő gonoszűző megvarázslása | |
Beköltözés | |
A gazda, a gazdaasszony jogai | |
Befogadott vő | |
A cselédség | |
Különélő családok | |
Megszólítás | |
Az anya nevének használata | |
A rokonság mértéke és foka | |
Házasélet | |
A tűzhely szokásai, a tűz hagyományai | |
Sütés-főzés | |
Tiltott és megszabott ételek különböző ünnepekre, alkalmakra | |
Böjtös ételek | |
Az asztalnál ülés és étkezés rendje | |
A ház tisztántartása, varrás, mosás stb. | |
Ruha, hajviselet | |
Betegség, gyógyítás | 229 |
A betegség "eredetei" | |
Rontás, rontó | |
A gyógyítás három csoportja | |
Szuggesztió | |
Analógia adta módok: emanációs-, szín- és névanalógia | |
Nem analógiás gyógyító mód | |
Állati eredetű gyógyszerek | |
Ürülék, "első", vér- és nyálkúra | |
Növény és ásványi gyógyszerek | |
Mennykő, kígyókő, békakő | |
Elriasztás, megtévesztés, elzárás | |
A betegség-áthárítás módjai | |
A betegség megsemmisítése | |
Tűznek, szélnek-adás, megevés | |
Visszavarázslás | |
Ráolvasás, kérés, elparancsolás | |
Közélet | 245 |
Közélet | |
Társasélet | |
A részegesség gyógyítása | |
Vendégség | |
Pinceszerzés | |
Névnapozás | |
Bakfazék dobás | |
Disznótor | |
Gazdasági élet | 248 |
Állattartás | |
Méhek megvarázsolása | |
Vadász-szokások, varázslatai | |
A halászok babonái, varázslatai, tilalmai | |
Jánoseresztés | |
Tiszaverés | |
Pásztortétel | |
Pásztoradó | |
Juhászlakozás | |
Bocskorpénz, psáztorok vesszei, kongózás, nyájfordítás | |
A pásztorok állatünnepei | |
A jószágkiverés szokásai | |
Újtűz | |
A jószág istállón tartásának babonái | |
Disznóhízlalás | |
Baromfitartás | |
Irtás | |
Földművelés: trágyázás, szántás, ásás, a vetőmag előkészítése, a vetés ideje | |
Termőnap, üresnap | |
A vetőkészség és megvarázslása | |
A vető személye, ruházkodása, étkezése | |
A vetőmag megvarázslása | |
A vetés ritusa | |
Termésvarázslás | |
Boronálás, palántálás, kapálás, gyomlálás | |
Érés | |
Az aratás szokásai | |
Aratókoszorú és aratóünnep | |
Hordás | |
Cséplés | |
Egyéb kalákás feldolgozó munkák | |
Tengerihántás | |
A fonó szokásai | |
Fonálmosás, szövés, tollfosztás szokásai | |
Gyümölcstermelés, szőlőművelés | |
Szüreti fa, borkirály | |
Kismesterségek szokásai | |
Az adás-vétel gonoszűző, tiltó, avató, varázsló szokásai | |
A vásár | |
Kaláka, beiktató stb. | |
Áldomás, foglalóbor | |
A kezdés és végzés áldomásai | |
Avató és emlékáldomások | |
Törvényes élet | 286 |
Bíróválasztás | |
Határjárás, megcsapás, mustrálás | |
A törvényes élet szokásai | |
Az esküvés módja | |
Bűn és büntetés | |
Tolvajbabonák | |
Katonaélet szokásai, babonás hiedelmei, varázstárgyai | |
Vallásos élet | 290 |
Vallásos élet otthon | |
Templomi illem | |
Tisztilegények, leányok | |
Rózsaleányok, pünkösdi királyné | |
Büntetések, egyházkövetés | |
Első áldozás, bérmálás, konfirmálás, fogadalmi szokások | |
Helyi fogadalmak | |
Fogadalmi búcsú | |
A búcsú szokásai, búcsúfia | |
Egyházi eredetű drámai szokások | |
Temetés | 301 |
Haláljóslás | |
Haldoklás | |
A halál elkövetkezése | |
Koporsóbatétel | |
A koporsóba tett tárgyak | |
Virrasztás | |
A koporsó kivitele | |
Búcsúztató | |
Temetőbemenetel | |
A sír | |
A halottasház a temetés alatt | |
Tor | |
A halott lakodalma | |
Koldusetetés | |
Az ősi temetkezés és mai emlékei | |
Szendrey Zsigmond: Jeles napok | 323 |
Január: újévi szokások (téltemetés, kongózás stb.), Makár, Jézus, Vízkerestz, Fábián, Ágnes, Pál, stb. | |
Február: Dorottya, Skolasztika, Zsuzsánna, Farsang | |
Március: Benedek, Gyümölcsoltó | |
Április: Virágvasárnap, Húsvét, Tibor stb. | |
Május: Fagyosszentek, Nepomuki János, Pünkösd, stb. | |
Június: Medárd, Margit stb. | |
Július: Sarlós Boldogasszony, Péter-Pál | |
Augusztus: Nagyboldogasszony | |
Szeptember: Kisasszony-napja, Máté stb. | |
Október: Orsolya, János stb. | |
November: Mindszentek stb. | |
December: Luca, Ádám és Éva, Karácsony, István | |
Hitvilág | |
Solymossy Sándor: Babonás hiedelmek és eljárások. | |
A babona neve és fogalma | |
A babonák nem újabb keletkezésűek | |
A babonák nagyrésze egy mai észjárást megelőző korból ered | |
A vas babonás ereje | |
A küszöbre szögezett patkó | |
Vihar, emberrontás, a hazajáró lelkek és rontások ellen | |
Állatvédelem és gyógyítás vaseszközzel | |
Tejbabonák | |
A tűz a primitívek szemében | |
A szellemvilág alakjainak ellensége a vas | |
A vasbabonák eredetének magyarázata | |
Népbabonáink ősrétege | |
Az emlékkép egységek kezdetleges formái | |
Az integritásos babonák | |
A lábnyom, árnyék, az építőáldozat babonái | |
A névvel összefüggő babonás eljárások | |
Babonás szokás-e s csók? | |
A háztáj és jószág babonáiból | |
Szemét-babona | |
A ló és kantárja | |
A "lóvátevés" | |
A házi küszöb babonái | |
Az önkéntes lemondás formái | |
Ajándékot nem megkjöszönni | |
Ősvallási babonák | |
A kimondott szó varázsereje | |
Áldás és átok | |
Egyszerű és összetett ráolvasások | |
Meztelenség mint babonás követelmény | |
Meztelenül végzett babonás eljárások | |
Ruhababonák | |
Jövendölés két fajtája: előjel és jóslás | |
Analógiás kapcsolások | |
Solymossy Sándor: A magyar ősi hitvilág | |
Mithológia és hitvilág | |
Közállapotaink a kersztény hitre térés idején | |
A hitvilág eredete, őstapasztalatok és azok magyarázata | |
A lélekhit ősi formái | |
A lélek élete a halál után | |
Kétszeri temetés, halottak tánca, gyászidő | |
Pananinizmus | |
Állatkultusz | |
Totem | |
Exogámia | |
A házibálvány, az ősök otthoni hüvelye | |
Az uralaltáji hitvilág sajátosságai | |
Kihelyezett szellembábuk és házaik | |
A szent ligetek és bálványházak őrzői a későbbi "samánok" | |
A varázsdob | |
Hazai emlékek | |
A samánköpenyeg felszerelései | |
A samán éneke, tánca, önkivülete | |
Világkép a fejlettebb samánizmus szerint: kozmogónia, föld, menny, csillagok, világfája, az alvilág | |
Fehér és fekete samán | |
Teljes szamojéd szertartás | |
A háromnapos nagy szertartás és töredékes emlékei népmesénkben | |
Hitvilági alakok hazai emlékei | |
A táltos ló és táltos ember | |
Néző, látó | |
A viaskodó táltosok átváltozásai | |
A garabonciás | |
A sárkány a magyar nép elgondolásában | |
A mi táltosunk és az európai vándordiák egybeolvadása | |
A "boszorkány" és a "vasorrú bába" különbsége | |
Pogány hitvilágunk hiteles emlékei | |
Schwartz Elemér: A magyar népvallás keresztény elemei | |
A kereszténység nem "pusztította" a pogány hagyományokat | |
A vallási szertartás és a népszokások | |
N. Bartha Károly: Játék | 453 |
A természeti népek és a gyermek lelki világának rokonsága | |
Gyermekjátékaink és az egyetemes játékkincs | |
A játék magyarsága | |
Népi-nemzeti elemek gyermekjátékainkban | |
Népéleti alakok, lakodalmas szokások, gyermekjátékainkban | |
Hiedelmi és történelmi elemek hagyományos megőrzése | |
Tűzhordozás, nagypénteki fürdés, köpés, rontás; egyházi szertartás elemei | |
A kiolvasó versek értelmetlensége | |
Történelmi események, személyek emléke | |
Népköltészet, népzene töredékei | |
Nyelvrokonság | |
A gyermek játékismeretének forrásai | |
A gyermek kezdetleges készítményei | |
Falusi és nagyvárosi gyermek játéka | |
Játék homokkal, sárral, porral | |
Növénynevek gyermeki névadással | |
Menyasszony pogácsa, babkaláris, ablak, lámpás | |
Játék cigánybúzával | |
Kerékpározás tökkel | |
Dióhéjból, kukoricacirokból, napraforgó részeiből szerzett játékszerek | |
Sípkészítés | |
Vízipuskák | |
Csontból készült játékok | |
Labdakészítés | |
Tojáshéjából, tollból csinált játékok | |
Játék rovarokkal | |
Ringató, altató, lobáló, nevettető, csiklandozó, cirógató, csipkedő versikék | |
Állni, járni tanító, ültetgető mondókák | |
Testi ügyességet fejlesztő játékok, utánzó játékok | |
Művelődéstörténeti elemek megőrzérs | |
Kiolvasók | |
A társas gyermekjátékok néprajzi jelentősége |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.