A magyarság néprajza IV.

A magyarság szellemi néprajza/Zene-tánc-szokások-hitvilág-játék

Szerző

Kodály Zoltán

Szerkesztő

Budapest

'Kodály Zoltán: A magyarság néprajza IV. ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1937
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	504 oldal
Sorozatcím:	A magyarság néprajza
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér képekkel, ábrákkal. Kottákkal. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Szájhagyomány, írásbeliség
Az európai népek élete már századok óta megállás nélküli átmenet az írástalan, őstermelő népkultúrából a városi, könyv-, és gyárkultúra felé.
Népművészete... Tovább

Tartalom

Zene. Írta Kodály Zoltán	9
Szájhagyomány, írásbelsiég
Népies műdal
Régi dalhagyományok
Dallamgyűjtemények
A néphagyomány megoszlása
A népzene ősrétege
Kapcsolatok a rokonnépekkel
Magyar-cseremisz dallamegyezés
A cseremisz kvintszerkezet
A cseremisz dallamszerkezet magyar megfelelői
Más cseremisz dallamszerkezettípus magyar megfelelői
Szórványos egyezés votják, csuvasz, tatár dallamokkal
Egy másik rokonnépi dallamtípus
Zsidó-latin zsoltárdallam
Ötfokú dallamainkat a régi hazából hoztuk
Ma is közismert dallamaink stílusa
Dallamaink visszatérő formája nyugateurópai eredetre vall
Újabb dallamaink is kapcsolatosak a régi stílussal
Hangkészletünk az ötfokúságon alapul
Újabb dallamaink is részben tisztán ötfokúak
Az ötfokúságot közbevetett idegen (pien) hangok sem törik el
Népies műdalokat is megtanult a nép és módosította hagyományos zenei stílusa szellemében
A műdal gyarapította és szegényítette a népdalkincset
Gyermekdal és regösének
Felnőttek dalainak foszlányai a gyermekdalban
Halottsiratás, gyüjtése nehézségei
Közös alapdallamra mutat valamennyi siratóadat
A halottsirató két-, négy-, háromsoros változatai
Halottsirató dunántúli változata. Nagyszalontai típus
Mit vettünk át a szomszéd népektől?
Német, tót, rutén kölcsönzések
Régi korok műzenéjéből mit ismerünk fel?
Egyházi népénekek dallamai világi szöveggel
Huszita egyházi énekek nyomai
Egyházi ének sokféle európai dallamot hozhatott
Régi líránk töredékei a nép száján
Históriás énekek nyomai
Utolsó maradványai a koldusnótákban
Régi nemzetközi táncok nyomában
XIX. század eleji ismert szerzők dallamai
A virágénekek, neve nélkül ma is él
Legrégibb virágénekadatunk mai párja
Hangszerek a nép kezén
A nép hangszerei
A duda sorsa
A citera két fajtája
Furulyák
A dallam elhelyezkedése a furulya hangsorán
A duda és népi szókincses
Tekergő
Szöveges darabok hangszeres alakja
Eredet kérdése
Idegen, ismeretlen eredetű darabok
Primitív, kevés hangot ismételgető motívumok
A néphagyomány hatása, a zenekultúra még eleven
A néphagyomány nálunk mást jelent, mint a nyugati népeknél
Tánc. Írta Lajtha László és Gőnyey Sándor	80
Zene, ének, tánc hármas egysége
A tánc kifejező volta, elemei
A tánc ősi jelentősége
Felsőbb társadalmi osztályoktól asszimilált tánc
A magyar nép táncműveltsége
Nemzeti tánc, népi tánc
A népies műzene táncbeli párja
Táncismeretünk hézagossága
Az ősi körtánc, karikázás
A körtánc játékrokonai
Dur-kvintes gyermekjáték dallamaink ősisége
Alapforma a játékban
A szennai körtánc
A szennai menyasszony-vőlegény-játék
A dunántúli menyasszony-vőlegény-játék szereplőinek neve
A mozdulatformák eredete
Tűzi tánc, bojnyik tánc, menyasszony-porkolás
A karikázás változatai: a sárközi játszó, somogyi és baranyai forma, kolohora hatása
A férfi körtánc maradványai
A verbunkos helye a körtáncok között
Népszokások táncai
Vőfélyek botostánca
A vőfélybot kardszerűsége
A palóc násznép asszonyainak dunnás-tánca
Női egyes-tánc; férfi egyes-tánc; pásztortánc
A berzencei kanásztánc
A márcadópusztai és karcsai kanásztánc
A tánc guggolós elemei, régi kínai analógia
Egyéb férfi egyestáncok
A tunyogi férfi egyes-tánc leírása, lábmozdulatai
A botostánc
A bot fegyverszerű kezelése
A foglalkozásből eredő mozdulatformák
A gerjeni botostánc figurái
A kiskunhalasi kondástánc
Palóc és dunántúli botostáncok
A porcsalmi botoló szertartásszerű mozdulatatai
Katonatánc, verbunkos
Bábó verbunkja
A kiskunhalasi egyes verbunk
Erdélyi figurás, legényes, csürdöngölő
A sárvásári csürdöngölő
a tiszapolgári csapásolás
Czuczor verbunkos leírása
A verbunkos lassú-gyors-lassú rendje
A csoportos férfitánc vezére
A nekikészülődés
A kunszentmiklósi forma
A verbunkos szókincse
Vegyes-páros táncok, nevük
Úri eredetű táncok
A páros tánc jellemzői, elemei: forgatás, dobálás, bokázás
Sarkantyú
A ritmusjelzés
Mártogatás
Egyszerű csárdás
A cigándi kemény-csárdás
Más csárdások
A rezgetős
A csárdás mozdulat elemei
Régi feljegyzésű úri- és mestertáncok mellőzése
A magyar népi tánc jellegzetességei
A kukorgós
A magyar tánc megrögzítésének nehézségei
Rögtönzések
Új változatok
Szokások. Írta Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos
Születés és gyermekkor	154
Terhesség előtt
Meddőség
Elvetélés
Elhajtás
Kora és halvaszülött
Ikrek
Torzszülöttek
Terhesség
Ennek tilalmai, régulái
Az apa szerepe a szüléskor
Születéskönnyítő varázslatok
A szülés módjai
A gyermek elismerése
Varázsló cselekvések a gyermeken
Anyajegy, köldökzsinór
Varázsló cselekvések az anyán
A "mása"
Boldogasszony ágya
Az első fürösztés
A gyermek fejének formálása
Az "első szükség"
A keresztelés
Névadás
Többféle komaság
A főkomapár kötelességei
A gyermek felöltöztetése
A keresztelőmenet
A templomban
A keresztelőről hazamenet
Korozsma
Komatál
Bubalátás
Bubakalács
Radina
Fumu
Egyházkelő asszonyavatás
Boldogaszony-pohara
Bölcső
Csecsemő-ápolás, szoptatás, előtej, elválasztás
A gyermeki "elsők"
A gyermekkor régulái
Az iskoláskor
Szeredáris, szombatáris, megbütülés, suhanckor
Ifjúkor	174
Legényavatás
Legénybíró
Pünkösdi királyné
A leányavatás
Szépségápolás
Leányillem
Tegeződés
Ismerkedési alkalmak
Játszó, cécó, cicázás
Kaláka-táncok
Látogatások
Vendégség
Leányvásár
Tánc, bál
A tánc körüli illem
Táncbeli szokások: kitessékelés, kimuzsikálás, kitáncoltatás
Mátkatál
Tojáskoma
Legényjáró napok
Legényeste
A szerető, bejárólegény, kifogott szerető
Szűzesség
Ivók
Legénypárbaj
Házasság	186
Házasságkötés
Endogámia
Közvetítés
Jelképes kikosarazás
A leánynéző szokásai, babonái
A leány megkérésének szokásai
Háztűznézés
Válasz a megkérésre
Kalim, jegy, arrha, móring, katramóring, kelengye, juss
Eljegyzés, kézfogó, jegyváltás, jegypénz, jegykendő, kendőlakás
A jegy, foglaló visszaadása, meghírdetés
A lakodalom előkészületei
Jegying
Hivogatás
Ajándékvitel
Kendőfa
Ágyvitel
Sirató
Válakozás
Lakodalmi sirató
Az esküvő
Vendéghívás, búcsútánc
A lakodalom szokásai: váltság, búcsúzás, akadályok, ajándékok felszólása, menyasszonytánc
A lakodalmi vacsora
Életfa
Mulattató
Kásapénz
Lakodalmi sortánc
Hivatalnok
Nászágy
Kontyolás
Menyasszonytánc
Mosdatás, tyúkverő, hérész, kárlátó
Az új pár avatása
A lakodalom takarodója, utómulatságai
Kisvendégség
Ősi jogszokások, ősvallás emlékei a lakodalmi szokásokban
Jelképes családbafogadás, varázslások
Családi tűzhely	211
Település
Házépítés
Az építőáldozat szokásmaradványai
Áldomások, bokrétaünnepély
A házelő gonoszűző megvarázslása
Beköltözés
A gazda, a gazdaasszony jogai
Befogadott vő
A cselédség
Különélő családok
Megszólítás
Az anya nevének használata
A rokonság mértéke és foka
Házasélet
A tűzhely szokásai, a tűz hagyományai
Sütés-főzés
Tiltott és megszabott ételek különböző ünnepekre, alkalmakra
Böjtös ételek
Az asztalnál ülés és étkezés rendje
A ház tisztántartása, varrás, mosás stb.
Ruha, hajviselet
Betegség, gyógyítás	229
A betegség "eredetei"
Rontás, rontó
A gyógyítás három csoportja
Szuggesztió
Analógia adta módok: emanációs-, szín- és névanalógia
Nem analógiás gyógyító mód
Állati eredetű gyógyszerek
Ürülék, "első", vér- és nyálkúra
Növény és ásványi gyógyszerek
Mennykő, kígyókő, békakő
Elriasztás, megtévesztés, elzárás
A betegség-áthárítás módjai
A betegség megsemmisítése
Tűznek, szélnek-adás, megevés
Visszavarázslás
Ráolvasás, kérés, elparancsolás
Közélet	245
Közélet
Társasélet
A részegesség gyógyítása
Vendégség
Pinceszerzés
Névnapozás
Bakfazék dobás
Disznótor
Gazdasági élet	248
Állattartás
Méhek megvarázsolása
Vadász-szokások, varázslatai
A halászok babonái, varázslatai, tilalmai
Jánoseresztés
Tiszaverés
Pásztortétel
Pásztoradó
Juhászlakozás
Bocskorpénz, psáztorok vesszei, kongózás, nyájfordítás
A pásztorok állatünnepei
A jószágkiverés szokásai
Újtűz
A jószág istállón tartásának babonái
Disznóhízlalás
Baromfitartás
Irtás
Földművelés: trágyázás, szántás, ásás, a vetőmag előkészítése, a vetés ideje
Termőnap, üresnap
A vetőkészség és megvarázslása
A vető személye, ruházkodása, étkezése
A vetőmag megvarázslása
A vetés ritusa
Termésvarázslás
Boronálás, palántálás, kapálás, gyomlálás
Érés
Az aratás szokásai
Aratókoszorú és aratóünnep
Hordás
Cséplés
Egyéb kalákás feldolgozó munkák
Tengerihántás
A fonó szokásai
Fonálmosás, szövés, tollfosztás szokásai
Gyümölcstermelés, szőlőművelés
Szüreti fa, borkirály
Kismesterségek szokásai
Az adás-vétel gonoszűző, tiltó, avató, varázsló szokásai
A vásár
Kaláka, beiktató stb.
Áldomás, foglalóbor
A kezdés és végzés áldomásai
Avató és emlékáldomások
Törvényes élet	286
Bíróválasztás
Határjárás, megcsapás, mustrálás
A törvényes élet szokásai
Az esküvés módja
Bűn és büntetés
Tolvajbabonák
Katonaélet szokásai, babonás hiedelmei, varázstárgyai
Vallásos élet	290
Vallásos élet otthon
Templomi illem
Tisztilegények, leányok
Rózsaleányok, pünkösdi királyné
Büntetések, egyházkövetés
Első áldozás, bérmálás, konfirmálás, fogadalmi szokások
Helyi fogadalmak
Fogadalmi búcsú
A búcsú szokásai, búcsúfia
Egyházi eredetű drámai szokások
Temetés	301
Haláljóslás
Haldoklás
A halál elkövetkezése
Koporsóbatétel
A koporsóba tett tárgyak
Virrasztás
A koporsó kivitele
Búcsúztató
Temetőbemenetel
A sír
A halottasház a temetés alatt
Tor
A halott lakodalma
Koldusetetés
Az ősi temetkezés és mai emlékei
Jeles napok. Írta Szendrey Zsigmond	323
Január: újévi szokások (téltemetés, kongózás stb.), Makár, Jézus, Vízkerestz, Fábián, Ágnes, Pál, stb.
Február: Dorottya, Skolasztika, Zsuzsánna, Farsang
Március: Benedek, Gyümölcsoltó
Április: Virágvasárnap, Húsvét, Tibor stb.
Május: Fagyosszentek, Nepomuki János, Pünkösd, stb.
Június: Medárd, Margit stb.
Július: Sarlós Boldogasszony, Péter-Pál
Augusztus: Nagyboldogasszony
Szeptember: Kisasszony-napja, Máté stb.
Október: Orsolya, János stb.
November: Mindszentek stb.
December: Luca, Ádám és Éva, Karácsony, István
Hitvilág
Babonás hiedelmek és eljárások. Írta Solymossy Sándor
A babona neve és fogalma
A babonák nem újabb keletkezésűek
A babonák nagyrésze egy mai észjárást megelőző korból ered
A vas babonás ereje
A küszöbre szögezett patkó
Vihar, emberrontás, a hazajáró lelkek és rontások ellen
Állatvédelem és gyógyítás vaseszközzel
Tejbabonák
A tűz a primitívek szemében
A szellemvilág alakjainak ellensége a vas
A vasbabonák eredetének magyarázata
Népbabonáink ősrétege
Az emlékkép egységek kezdetleges formái
Az integritásos babonák
A lábnyom, árnyék, az építőáldozat babonái
A névvel összefüggő babonás eljárások
Babonás szokás-e s csók?
A háztáj és jószág babonáiból
Szemét-babona
A ló és kantárja
A "lóvátevés"
A házi küszöb babonái
Az önkéntes lemondás formái
Ajándékot nem megkjöszönni
Ősvallási babonák
A kimondott szó varázsereje
Áldás és átok
Egyszerű és összetett ráolvasások
Meztelenség mint babonás követelmény
Meztelenül végzett babonás eljárások
Ruhababonák
Jövendölés két fajtája: előjel és jóslás
Analógiás kapcsolások
A magyar ősi hitvilág. Írta Solymossy Sándor
Mithológia és hitvilág
Közállapotaink a kersztény hitre térés idején
A hitvilág eredete, őstapasztalatok és azok magyarázata
A lélekhit ősi formái
A lélek élete a halál után
Kétszeri temetés, halottak tánca, gyászidő
Pananinizmus
Állatkultusz
Totem
Exogámia
A házibálvány, az ősök otthoni hüvelye
Az uralaltáji hitvilág sajátosságai
Kihelyezett szellembábuk és házaik
A szent ligetek és bálványházak őrzői a későbbi "samánok"
A varázsdob
Hazai emlékek
A samánköpenyeg felszerelései
A samán éneke, tánca, önkivülete
Világkép a fejlettebb samánizmus szerint: kozmogónia, föld, menny, csillagok, világfája, az alvilág
Fehér és fekete samán
Teljes szamojéd szertartás
A háromnapos nagy szertartás és töredékes emlékei népmesénkben
Hitvilági alakok hazai emlékei
A táltos ló és táltos ember
Néző, látó
A viaskodó táltosok átváltozásai
A garabonciás
A sárkány a magyar nép elgondolásában
A mi táltosunk és az európai vándordiák egybeolvadása
A "boszorkány" és a "vasorrú bába" különbsége
Pogány hitvilágunk hiteles emlékei
A magyar népvallás keresztény elemei. Írta Schwartz Elemér
A kereszténység nem "pusztította" a pogány hagyományokat
A vallási szertartás és a népszokások
Játék. Írta: N. Bartha Károly	453
A természeti népek és a gyermek lelki világának rokonsága
Gyermekjátékaink és az egyetemes játékkincs
A játék magyarsága
Népi-nemzeti elemek gyermekjátékainkban
Népéleti alakok, lakodalmas szokások, gyermekjátékainkban
Hiedelmi és történelmi elemek hagyományos megőrzése
Tűzhordozás, nagypénteki fürdés, köpés, rontás; egyházi szertartás elemei
A kiolvasó versek értelmetlensége
Történelmi események, személyek emléke
Népköltészet, népzene töredékei
Nyelvrokonság
A gyermek játékismeretének forrásai
A gyermek kezdetleges készítményei
Falusi és nagyvárosi gyermek játéka
Játék homokkal, sárral, porral
Növénynevek gyermeki névadással
Menyasszony pogácsa, babkaláris, ablak, lámpás
Játék cigánybúzával
Kerékpározás tökkel
Dióhéjból, kukoricacirokból, napraforgó részeiből szerzett játékszerek
Sípkészítés
Vízipuskák
Csontból készült játékok
Labdakészítés
Tojáshéjából, tollból csinált játékok
Játék rovarokkal
Ringató, altató, lobáló, nevettető, csiklandozó, cirógató, csipkedő versikék
Állni, járni tanító, ültetgető mondókák
Testi ügyességet fejlesztő játékok, utánzó játékok
Művelődéstörténeti elemek megőrzérs
Kiolvasók
A társas gyermekjátékok néprajzi jelentősége