A magyarság néprajza IV.

Tartalom

ZENE. Írta: Kodály Zoltán.
I. ZENEI NÉPHAGYOMÁNY.
Szájhagyomány, írásbeliség. Népies műdal. Régi dalhagyomány. Dallamgyűjtemények. A néphagyomány jelentősége. A néphagyomány megoszlása 5
II. A NÉPZENE ŐSRÉTEGE.
Kapcsolatok a rokon népekkel. Magyar-cseremisz dallamegyeztetés. A cseremisz kvintszerkezet. A cseremisz dallamszerkezet magyar megfelelői. Más cseremisz dallamszerkezettípus magyar megfelelői. Szórványos egyezés, votják, csuvasz, tatár dallamokkal. Egy másik rokonnépi dallamtípus. Zsidó-latin zsoltárdallam. Ötfokú dallamaink keleti eredete 11
III. A MAI NÉPI DALLAM STÍLUSA.
Dallamaink visszatérő formájának nyugat-európai eredete. Az új magyar dallamforma kapcsolata a régivel. Hangkészlet. A népies műdal hatása 26
IV. GYERMEKDAL ÉS REGŐS ÉNEK 35
V. SIRATÓ 38
VI. NÉPI KÖLCSÖNHATÁSOK 42
VII. MŰZENE NYOMAI.
Egyházi zene. Gregoriánének. Egyházi népének. Világi műzene. Virágének 44
VIII. HANGSZERES ZENE.
A nép hangszerei. Mit játszik a nép hangszerein? Idegen, ismeretlen eredetű darabok 57
IX. NÉPHAGYOMÁNY ÉS ZENEKULTÚRA 67
TÁNC. Írta: Lajtha László és Gőnyey Sándor.
I. A TÁNC EREDETE.
A népi táncok hármas eredete. Az úri táncok asszimilálása. A XIX. század táncmestereinek magyarkodása, hatása a néptáncra 76
II. AZ ŐSI KÖRTÁNC.
Az ősi körtánc magyarságának kérdése. A női csoportének mozdulatkísérete: az ének és mozgás egysége. A karikázás, ennek táncrajzi formái. A körtánc játékrokonai. A gyermekjátékban élő tánchagyomány. A felnőttek szokáshagyományában élő mozdulatformák, ezek eredete. A tűzi táncok mozdulatainak egyezése a karikázáséval. A karikázás fajtái 81
III. A FÉRFIAK EGYES-TÁNCA.
A férfi körtánc maradványai; a körben járás és körben táncolás, a verbunkosok köralakja. A férfiegyes elemei a népszokásokban; a vőfény hagyományos szabású mozdulatai; ezek egyezése a lakodalmi párnavivő asszonyokéival. A szokáshagyománytól független férfi egyes-tánc. A pásztortánc. A besztercei kanásztánc. A márcadópusztai kanásztánc. A karcsai kanásztánc. A pásztortánc egyes elemeinek eredetkérdése: a guggolás, a guggonülés: a guggolás táncelem kétezeréves kínai ábrázolása; ez ábrázolás táncmozdulatának fajisága. Egyéb férfi-egyes táncok. Példa Tunyogról 91
IV. BOTOSTÁNC.
Botostáncok; a fegyveres táncokkal való rokonságuk. A gerjeni, kiskunhalasi botos-pásztortánc; a porcsalmi botoló 104
V. KATONATÁNCOK, VERBUNKOSOK.
A vámosmikolai Bábó-verbunkja. A magyar néptánc jellegzetességei, sajátosságai 110
SZOKÁSOK. Írta: Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos.
SZÜLETÉS, GYERMEKKOR.
Terhesség előtt. Meddőség. Elvetélés, elhajtás, kora- és halvaszülés. A hasi gyermek. Ikrek, torzszülött. Terhesség. Az apa szerepe a szülésnél. Varázslat a szülés megkönnyebbítésére. A szülés módja. Az apai felismerés, családbafogadás. Varázsló cserlekvés a gyermeken. Anyajegy, köldökzsinór. Varázsló cselekvés az anyán. A "mása". Boldogasszonyágya. Az első fürösztés. Gyermeknyomorítás. Keresztelés. Földi vagy szárazkeresztelés. Névadás. A komák. A főkomapár kötelességei. A gyermek felöltöztetése. A keresztelőmenet. A templomban. A keresztelőről hazamenet. A keresztelőlakoma. Korozsma. Komatál. Bubalátás. Egyházkelő. Bölcső, csecsemőápolás. Szoptatás. Elválasztás. Az "első" a gyermekéletben. Gyermekkor. Iskola. Suhanckor. Legényavatás. Legénybíró. Pünkösdi királyné. Leányavatás, leánykifőzés. Legény- és leányélet. Szépségápolás. Leányillem. Tegeződés. Ismerkedési alkalmak. Esti séta. Legényséta, leányséta. Játszó, cécó, cicázás. Kalákatánc. Látogatás. Vendégség. Leányvásár. Tánc, bál. Kitessékelés, kimuzsikálás, kitáncoltatás. Mátkatál, tojáskoma. Legényjárónap, legényeste. A szerető, bejárólegény, kifogott szerető. Szűzesség. Ivó. Legénypárbaj 132
HÁZASSÁG.
Házasságkötés. A házasulók kora. Endogámia. Közvetítés. Leánynéző. Kérés. Háztűznéző. Válaszadás. Eljegyzés. Hirdetés. Jegyesség. Előkészületek. Kendőfa. Ágyvitel. Sirató. Esküvő. Vacsora. Fektetés. Kontyolás. Menyasszonytánc. Menyasszonyporkolás. Kútra kísérés. Tyúkverő. Herész, kárlátó. Avatás. Szétoszlás. Utómulatságok. Összefoglalás 157
CSALÁDI TŰZHELY.
Település. Házépítés. Építőáldozat. Mustrálás. Áldomás. Bokrétaünnepély. A házelő gonoszűző megvarázslása. Beköltözés. Házközösség. Válakozás. A gazda jogai. A gazdasszony jogai. Befogadott vő. Cselédség. Különélő családok. Megszólítás. Az anya nevének használata. A rokonság mértéke és foka. Házasélet. Konyha. Tűz. Tűzhely. Asztal, konyhaeszköz. Főzés, sütés, kenyérsütés. Tiltott, megszabott étel. Böjt és böjti étel. Az asztalnál ülés és étkezés rendje. Takarítás és egyéb házi munka. Ruha, hajviselet.
BETEGSÉG, GYÓGYÍTÁS.
A betegség "eredetei". Rontás, rontó. A gyógyítás három csoportja. Szuggesztió. Analógia adta módok. Nem-analógia. Állati szerek. Növényi szerek. Ásványi szerek. Elriasztás, megtévesztés, elzárás. Áthárítás. Elvitetés, megsemmisítés. Visszára varázslás. Ráolvasók, kérés, küldés, parancsolat 193
KÖZÉLET.
Közélet. Társasélet. Pinceszerzés. Névnapozás. Disznótor 205
GAZDASÁGI ÉLET.
Állattartás. Méhtartás. Vadászat. Halászat. Állattenyésztés. Pásztorfogadás, fizetés, lakozások. Jószágkiverés. Istállózás. Disznóhizlalás. Leölés. Baromfitartás. Földmívelés. Irtás. Trágyázás. Szántás, ásás. A vetőmag előkészítése. A vetés ideje. A vetőkészség és megvarázsolása. A vetés ritmusa. Boronálás. Palántálás. Kapálás és gyomlálás. Megszabott és tiltott cselekvés a vetéstől az érésig. Érés. Aratás. Az aratókoszorú és aratóünnep. Hordás. Cséplés. Egyéb kalákás feldolgozó munka. Tengerihántás. Fonó. Fonálmosás. Szövés. Tollfosztás. Gyümölcstermelés. Gyümölcsszedés. Szőlőmívelés. Szüret. Kismesterségek. Adás-vétel. Vásár. Áldomás 209
TÖRVÉNYES ÉLET.
Bíróválasztás. Határjárás. Megcsapás, mustrálás. A törvény előtt. Népi büntetés. Tolvaj babonák. Katonaélet 240
VALLÁSOS ÉLET.
Vallásos élet otthon. Templomi illem. Tisztilegények és leányok. Rózsaleányok. Büntetések; egyházkövetés. Első áldozás. Bérmálás. Konfirmálás. Fogadalmi szokások. Fogadalmi búcsúk. Templomi szokások 244
TEMETÉS.
Haláljóslás. Haldoklás. A halál elkövetkezése. A koportóbatételig. A koporsóba tett tárgyak. Virrasztó. A koporsó kiviteléig. Búcsúztató. Temetőbemenetel. A sír. Sírbatétel. A halottasház a temetés alatt. Tor. Kánai menyegző. A halott lakodalma. Koldusetetés. Halotti ünnepek. Különös körülmények közt elhúnytak. Az ősi temetkezés és mai emlékei 251
JELES NAPOK. Írta: Szendrey Zsigmond.
Január: újévi szokások (téltemetés, kongózás stb.), Makár, Jézus, Vízkereszt, Fábián, Ágnes, Pál stb. Február: Dorottya, Skolasztika, Zsuzsánna, Farsang. Március: Benedek, Gyümölcsoltó. Április: Virágvasárnap, Húsvét, Tibor stb. Május: Fagyosszentek, Nepomuki János, Pünkösd stb. Június: Medárd, Margit, stb. Július: Sarlós Boldogasszony, Péter Pál. Augusztus: Nagyboldogasszony. Szeptember: Kisasszony napja, Máté stb. Október: Orsolya, János stb. November: Mindszentek stb. December: Luca, Ádám és Éva, Karácsony, István 269
HITVILÁG.
BABONÁS HIEDELMEK ÉS MŰVELETEK. Írta: Solymossy Sándor.
A babona neve és fogalma. A vas babonás ereje. Következtetések. Népbabonáink ősrétege. A baj babonái. Körömbabonák. A köpés babonái. Lábnyom babonái. Árnyék babonái. Név babonái. Babonás szokás-e a csók? A háztáj és jószág babonái. Ősvallási babonák. A kimondott szó varázsereje. A meztelenség babonája. Jövendölés 286
A MAGYAR ŐSI HITVILÁG. Írta: Solymossy Sándor.
A hitvilág általában. Mitológia és hitvilág. Maradtak-e ősvallásunknak megbízható emlékei. A hitvilág keletkezése általában. Az integritásos gondolkozás. A lélek élete a halál után. Pananimizmus és totem. Az uralaltáji hitvilág sajátosságai. A házibálvány. A "samán" szó eredete és jelentése. A varázsló dob. A szertartásos köntös. A samánok rangkülönbsége. A samánigézés tökéletes foka. A világkép a fejlettebb samánizmusban. A hitvilági alakok hazai emlékei. A táltos. A sárkány. A garabonciás. A boszorkány 340
JÁTÉK. Írta: N. Bartha Károly.
Játékaink és az egyetemes játékkincs. A játék magyarsága. A gyermek játékismereteinek forrása. Népünk legegyszerűbb játékformái. A falusi gyermek nevelkedési körülményei és játéktevékenysége. Játék homokkal, sárral, porral. Növényi játékok. Állati anyagok felhasználása a játékban. Játék eleven állatokkal, főleg rovarokkal. A játékfajok a gyermek fejlődésének menete szerint. A játéktevékenység megindulása. A játéktevékenység önállósulása. A három fő játéktípus 383
VALLÁSI NÉPRAJZ. Írta: Schwartz Elemér.
A keresztény tan erkölcsi szabályainak alkotó és alakító szerepe. A népvallás. A kereszténység nem "pusztította" a pogány hagyományokat. A vallási szertartás és a népszokások 424

Témakörök