1.067.053
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A magyarság néprajza IV.
A magyarság szellemi néprajza/Zene-tánc-szokások-hitvilág-játék
Budapest
| Kiadó: | Királyi Magyar Egyetemi Nyomda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félbőr |
| Oldalszám: | 504 oldal |
| Sorozatcím: | A magyarság néprajza |
| Kötetszám: | 4 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Töredék kötet. Fekete-fehér képekkel, ábrákkal. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet:"Szájhagyomány, írásbeliség
Az európai népek élete már századok óta megállás nélküli átmenet az írástalan, őstermelő népkultúrából a városi, könyv-, és gyárkultúra felé.
Népművészete... Tovább
Előszó
Részlet:"Szájhagyomány, írásbeliség
Az európai népek élete már századok óta megállás nélküli átmenet az írástalan, őstermelő népkultúrából a városi, könyv-, és gyárkultúra felé.
Népművészete nagyjából megmutatja, az átmenet mely pontjára ért el valamely nép. De eltolódások is lehetnek, a kultúrának nem minden ága alakul át egyforma gyorsasággal..." Vissza
Tartalom
| Zene. Írta Kodály Zoltán | 9 |
| Szájhagyomány, írásbelsiég | |
| Népies műdal | |
| Régi dalhagyományok | |
| Dallamgyűjtemények | |
| A néphagyomány megoszlása | |
| A népzene ősrétege | |
| Kapcsolatok a rokonnépekkel | |
| Magyar-cseremisz dallamegyezés | |
| A cseremisz kvintszerkezet | |
| A cseremisz dallamszerkezet magyar megfelelői | |
| Más cseremisz dallamszerkezettípus magyar megfelelői | |
| Szórványos egyezés votják, csuvasz, tatár dallamokkal | |
| Egy másik rokonnépi dallamtípus | |
| Zsidó-latin zsoltárdallam | |
| Ötfokú dallamainkat a régi hazából hoztuk | |
| Ma is közismert dallamaink stílusa | |
| Dallamaink visszatérő formája nyugateurópai eredetre vall | |
| Újabb dallamaink is kapcsolatosak a régi stílussal | |
| Hangkészletünk az ötfokúságon alapul | |
| Újabb dallamaink is részben tisztán ötfokúak | |
| Az ötfokúságot közbevetett idegen (pien) hangok sem törik el | |
| Népies műdalokat is megtanult a nép és módosította hagyományos zenei stílusa szellemében | |
| A műdal gyarapította és szegényítette a népdalkincset | |
| Gyermekdal és regösének | |
| Felnőttek dalainak foszlányai a gyermekdalban | |
| Halottsiratás, gyüjtése nehézségei | |
| Közös alapdallamra mutat valamennyi siratóadat | |
| A halottsirató két-, négy-, háromsoros változatai | |
| Halottsirató dunántúli változata. Nagyszalontai típus | |
| Mit vettünk át a szomszéd népektől? | |
| Német, tót, rutén kölcsönzések | |
| Régi korok műzenéjéből mit ismerünk fel? | |
| Egyházi népénekek dallamai világi szöveggel | |
| Huszita egyházi énekek nyomai | |
| Egyházi ének sokféle európai dallamot hozhatott | |
| Régi líránk töredékei a nép száján | |
| Históriás énekek nyomai | |
| Utolsó maradványai a koldusnótákban | |
| Régi nemzetközi táncok nyomában | |
| XIX. század eleji ismert szerzők dallamai | |
| A virágénekek, neve nélkül ma is él | |
| Legrégibb virágénekadatunk mai párja | |
| Hangszerek a nép kezén | |
| A nép hangszerei | |
| A duda sorsa | |
| A citera két fajtája | |
| Furulyák | |
| A dallam elhelyezkedése a furulya hangsorán | |
| A duda és népi szókincses | |
| Tekergő | |
| Szöveges darabok hangszeres alakja | |
| Eredet kérdése | |
| Idegen, ismeretlen eredetű darabok | |
| Primitív, kevés hangot ismételgető motívumok | |
| A néphagyomány hatása, a zenekultúra még eleven | |
| A néphagyomány nálunk mást jelent, mint a nyugati népeknél | |
| Tánc. Írta Lajtha László és Gőnyey Sándor | 80 |
| Zene, ének, tánc hármas egysége | |
| A tánc kifejező volta, elemei | |
| A tánc ősi jelentősége | |
| Felsőbb társadalmi osztályoktól asszimilált tánc | |
| A magyar nép táncműveltsége | |
| Nemzeti tánc, népi tánc | |
| A népies műzene táncbeli párja | |
| Táncismeretünk hézagossága | |
| Az ősi körtánc, karikázás | |
| A körtánc játékrokonai | |
| Dur-kvintes gyermekjáték dallamaink ősisége | |
| Alapforma a játékban | |
| A szennai körtánc | |
| A szennai menyasszony-vőlegény-játék | |
| A dunántúli menyasszony-vőlegény-játék szereplőinek neve | |
| A mozdulatformák eredete | |
| Tűzi tánc, bojnyik tánc, menyasszony-porkolás | |
| A karikázás változatai: a sárközi játszó, somogyi és baranyai forma, kolohora hatása | |
| A férfi körtánc maradványai | |
| A verbunkos helye a körtáncok között | |
| Népszokások táncai | |
| Vőfélyek botostánca | |
| A vőfélybot kardszerűsége | |
| A palóc násznép asszonyainak dunnás-tánca | |
| Női egyes-tánc; férfi egyes-tánc; pásztortánc | |
| A berzencei kanásztánc | |
| A márcadópusztai és karcsai kanásztánc | |
| A tánc guggolós elemei, régi kínai analógia | |
| Egyéb férfi egyestáncok | |
| A tunyogi férfi egyes-tánc leírása, lábmozdulatai | |
| A botostánc | |
| A bot fegyverszerű kezelése | |
| A foglalkozásből eredő mozdulatformák | |
| A gerjeni botostánc figurái | |
| A kiskunhalasi kondástánc | |
| Palóc és dunántúli botostáncok | |
| A porcsalmi botoló szertartásszerű mozdulatatai | |
| Katonatánc, verbunkos | |
| Bábó verbunkja | |
| A kiskunhalasi egyes verbunk | |
| Erdélyi figurás, legényes, csürdöngölő | |
| A sárvásári csürdöngölő | |
| a tiszapolgári csapásolás | |
| Czuczor verbunkos leírása | |
| A verbunkos lassú-gyors-lassú rendje | |
| A csoportos férfitánc vezére | |
| A nekikészülődés | |
| A kunszentmiklósi forma | |
| A verbunkos szókincse | |
| Vegyes-páros táncok, nevük | |
| Úri eredetű táncok | |
| A páros tánc jellemzői, elemei: forgatás, dobálás, bokázás | |
| Sarkantyú | |
| A ritmusjelzés | |
| Mártogatás | |
| Egyszerű csárdás | |
| A cigándi kemény-csárdás | |
| Más csárdások | |
| A rezgetős | |
| A csárdás mozdulat elemei | |
| Régi feljegyzésű úri- és mestertáncok mellőzése | |
| A magyar népi tánc jellegzetességei | |
| A kukorgós | |
| A magyar tánc megrögzítésének nehézségei | |
| Rögtönzések | |
| Új változatok | |
| Szokások. Írta Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos | |
| Születés és gyermekkor | 154 |
| Terhesség előtt | |
| Meddőség | |
| Elvetélés | |
| Elhajtás | |
| Kora és halvaszülött | |
| Ikrek | |
| Torzszülöttek | |
| Terhesség | |
| Ennek tilalmai, régulái | |
| Az apa szerepe a szüléskor | |
| Születéskönnyítő varázslatok | |
| A szülés módjai | |
| A gyermek elismerése | |
| Varázsló cselekvések a gyermeken | |
| Anyajegy, köldökzsinór | |
| Varázsló cselekvések az anyán | |
| A "mása" | |
| Boldogasszony ágya | |
| Az első fürösztés | |
| A gyermek fejének formálása | |
| Az "első szükség" | |
| A keresztelés | |
| Névadás | |
| Többféle komaság | |
| A főkomapár kötelességei | |
| A gyermek felöltöztetése | |
| A keresztelőmenet | |
| A templomban | |
| A keresztelőről hazamenet | |
| Korozsma | |
| Komatál | |
| Bubalátás | |
| Bubakalács | |
| Radina | |
| Fumu | |
| Egyházkelő asszonyavatás | |
| Boldogaszony-pohara | |
| Bölcső | |
| Csecsemő-ápolás, szoptatás, előtej, elválasztás | |
| A gyermeki "elsők" | |
| A gyermekkor régulái | |
| Az iskoláskor | |
| Szeredáris, szombatáris, megbütülés, suhanckor | |
| Ifjúkor | 174 |
| Legényavatás | |
| Legénybíró | |
| Pünkösdi királyné | |
| A leányavatás | |
| Szépségápolás | |
| Leányillem | |
| Tegeződés | |
| Ismerkedési alkalmak | |
| Játszó, cécó, cicázás | |
| Kaláka-táncok | |
| Látogatások | |
| Vendégség | |
| Leányvásár | |
| Tánc, bál | |
| A tánc körüli illem | |
| Táncbeli szokások: kitessékelés, kimuzsikálás, kitáncoltatás | |
| Mátkatál | |
| Tojáskoma | |
| Legényjáró napok | |
| Legényeste | |
| A szerető, bejárólegény, kifogott szerető | |
| Szűzesség | |
| Ivók | |
| Legénypárbaj | |
| Házasság | 186 |
| Házasságkötés | |
| Endogámia | |
| Közvetítés | |
| Jelképes kikosarazás | |
| A leánynéző szokásai, babonái | |
| A leány megkérésének szokásai | |
| Háztűznézés | |
| Válasz a megkérésre | |
| Kalim, jegy, arrha, móring, katramóring, kelengye, juss | |
| Eljegyzés, kézfogó, jegyváltás, jegypénz, jegykendő, kendőlakás | |
| A jegy, foglaló visszaadása, meghírdetés | |
| A lakodalom előkészületei | |
| Jegying | |
| Hivogatás | |
| Ajándékvitel | |
| Kendőfa | |
| Ágyvitel | |
| Sirató | |
| Válakozás | |
| Lakodalmi sirató | |
| Az esküvő | |
| Vendéghívás, búcsútánc | |
| A lakodalom szokásai: váltság, búcsúzás, akadályok, ajándékok felszólása, menyasszonytánc | |
| A lakodalmi vacsora | |
| Életfa | |
| Mulattató | |
| Kásapénz | |
| Lakodalmi sortánc | |
| Hivatalnok | |
| Nászágy | |
| Kontyolás | |
| Menyasszonytánc | |
| Mosdatás, tyúkverő, hérész, kárlátó | |
| Az új pár avatása | |
| A lakodalom takarodója, utómulatságai | |
| Kisvendégség | |
| Ősi jogszokások, ősvallás emlékei a lakodalmi szokásokban | |
| Jelképes családbafogadás, varázslások | |
| Családi tűzhely | 211 |
| Település | |
| Házépítés | |
| Az építőáldozat szokásmaradványai | |
| Áldomások, bokrétaünnepély | |
| A házelő gonoszűző megvarázslása | |
| Beköltözés | |
| A gazda, a gazdaasszony jogai | |
| Befogadott vő | |
| A cselédség | |
| Különélő családok | |
| Megszólítás | |
| Az anya nevének használata | |
| A rokonság mértéke és foka | |
| Házasélet | |
| A tűzhely szokásai, a tűz hagyományai | |
| Sütés-főzés | |
| Tiltott és megszabott ételek különböző ünnepekre, alkalmakra | |
| Böjtös ételek | |
| Az asztalnál ülés és étkezés rendje | |
| A ház tisztántartása, varrás, mosás stb. | |
| Ruha, hajviselet | |
| Betegség, gyógyítás | 229 |
| A betegség "eredetei" | |
| Rontás, rontó | |
| A gyógyítás három csoportja | |
| Szuggesztió | |
| Analógia adta módok: emanációs-, szín- és névanalógia | |
| Nem analógiás gyógyító mód | |
| Állati eredetű gyógyszerek | |
| Ürülék, "első", vér- és nyálkúra | |
| Növény és ásványi gyógyszerek | |
| Mennykő, kígyókő, békakő | |
| Elriasztás, megtévesztés, elzárás | |
| A betegség-áthárítás módjai | |
| A betegség megsemmisítése | |
| Tűznek, szélnek-adás, megevés | |
| Visszavarázslás | |
| Ráolvasás, kérés, elparancsolás | |
| Közélet | 245 |
| Közélet | |
| Társasélet | |
| A részegesség gyógyítása | |
| Vendégség | |
| Pinceszerzés | |
| Névnapozás | |
| Bakfazék dobás | |
| Disznótor | |
| Gazdasági élet | 248 |
| Állattartás | |
| Méhek megvarázsolása | |
| Vadász-szokások, varázslatai | |
| A halászok babonái, varázslatai, tilalmai | |
| Jánoseresztés | |
| Tiszaverés | |
| Pásztortétel | |
| Pásztoradó | |
| Juhászlakozás | |
| Bocskorpénz, psáztorok vesszei, kongózás, nyájfordítás | |
| A pásztorok állatünnepei | |
| A jószágkiverés szokásai | |
| Újtűz | |
| A jószág istállón tartásának babonái | |
| Disznóhízlalás | |
| Baromfitartás | |
| Irtás | |
| Földművelés: trágyázás, szántás, ásás, a vetőmag előkészítése, a vetés ideje | |
| Termőnap, üresnap | |
| A vetőkészség és megvarázslása | |
| A vető személye, ruházkodása, étkezése | |
| A vetőmag megvarázslása | |
| A vetés ritusa | |
| Termésvarázslás | |
| Boronálás, palántálás, kapálás, gyomlálás | |
| Érés | |
| Az aratás szokásai | |
| Aratókoszorú és aratóünnep | |
| Hordás | |
| Cséplés | |
| Egyéb kalákás feldolgozó munkák | |
| Tengerihántás | |
| A fonó szokásai | |
| Fonálmosás, szövés, tollfosztás szokásai | |
| Gyümölcstermelés, szőlőművelés | |
| Szüreti fa, borkirály | |
| Kismesterségek szokásai | |
| Az adás-vétel gonoszűző, tiltó, avató, varázsló szokásai | |
| A vásár | |
| Kaláka, beiktató stb. | |
| Áldomás, foglalóbor | |
| A kezdés és végzés áldomásai | |
| Avató és emlékáldomások | |
| Törvényes élet | 286 |
| Bíróválasztás | |
| Határjárás, megcsapás, mustrálás | |
| A törvényes élet szokásai | |
| Az esküvés módja | |
| Bűn és büntetés | |
| Tolvajbabonák | |
| Katonaélet szokásai, babonás hiedelmei, varázstárgyai | |
| Vallásos élet | 290 |
| Vallásos élet otthon | |
| Templomi illem | |
| Tisztilegények, leányok | |
| Rózsaleányok, pünkösdi királyné | |
| Büntetések, egyházkövetés | |
| Első áldozás, bérmálás, konfirmálás, fogadalmi szokások | |
| Helyi fogadalmak | |
| Fogadalmi búcsú | |
| A búcsú szokásai, búcsúfia | |
| Egyházi eredetű drámai szokások | |
| Temetés | 301 |
| Haláljóslás | |
| Haldoklás | |
| A halál elkövetkezése | |
| Koporsóbatétel | |
| A koporsóba tett tárgyak | |
| Virrasztás | |
| A koporsó kivitele | |
| Búcsúztató | |
| Temetőbemenetel | |
| A sír | |
| A halottasház a temetés alatt | |
| Tor | |
| A halott lakodalma | |
| Koldusetetés | |
| Az ősi temetkezés és mai emlékei | |
| Jeles napok. Írta Szendrey Zsigmond | 323 |
| Január: újévi szokások (téltemetés, kongózás stb.), Makár, Jézus, Vízkerestz, Fábián, Ágnes, Pál, stb. | |
| Február: Dorottya, Skolasztika, Zsuzsánna, Farsang | |
| Március: Benedek, Gyümölcsoltó | |
| Április: Virágvasárnap, Húsvét, Tibor stb. | |
| Május: Fagyosszentek, Nepomuki János, Pünkösd, stb. | |
| Június: Medárd, Margit stb. | |
| Július: Sarlós Boldogasszony, Péter-Pál | |
| Augusztus: Nagyboldogasszony | |
| Szeptember: Kisasszony-napja, Máté stb. | |
| Október: Orsolya, János stb. | |
| November: Mindszentek stb. | |
| December: Luca, Ádám és Éva, Karácsony, István | |
| Hitvilág | |
| Babonás hiedelmek és eljárások. Írta Solymossy Sándor | |
| A babona neve és fogalma | |
| A babonák nem újabb keletkezésűek | |
| A babonák nagyrésze egy mai észjárást megelőző korból ered | |
| A vas babonás ereje | |
| A küszöbre szögezett patkó | |
| Vihar, emberrontás, a hazajáró lelkek és rontások ellen | |
| Állatvédelem és gyógyítás vaseszközzel | |
| Tejbabonák | |
| A tűz a primitívek szemében | |
| A szellemvilág alakjainak ellensége a vas | |
| A vasbabonák eredetének magyarázata | |
| Népbabonáink ősrétege | |
| Az emlékkép egységek kezdetleges formái | |
| Az integritásos babonák | |
| A lábnyom, árnyék, az építőáldozat babonái | |
| A névvel összefüggő babonás eljárások | |
| Babonás szokás-e s csók? | |
| A háztáj és jószág babonáiból | |
| Szemét-babona | |
| A ló és kantárja | |
| A "lóvátevés" | |
| A házi küszöb babonái | |
| Az önkéntes lemondás formái | |
| Ajándékot nem megkjöszönni | |
| Ősvallási babonák | |
| A kimondott szó varázsereje | |
| Áldás és átok | |
| Egyszerű és összetett ráolvasások | |
| Meztelenség mint babonás követelmény | |
| Meztelenül végzett babonás eljárások | |
| Ruhababonák | |
| Jövendölés két fajtája: előjel és jóslás | |
| Analógiás kapcsolások | |
| A magyar ősi hitvilág. Írta Solymossy Sándor | |
| Mithológia és hitvilág | |
| Közállapotaink a kersztény hitre térés idején | |
| A hitvilág eredete, őstapasztalatok és azok magyarázata | |
| A lélekhit ősi formái | |
| A lélek élete a halál után | |
| Kétszeri temetés, halottak tánca, gyászidő | |
| Pananinizmus | |
| Állatkultusz | |
| Totem | |
| Exogámia | |
| A házibálvány, az ősök otthoni hüvelye | |
| Az uralaltáji hitvilág sajátosságai | |
| Kihelyezett szellembábuk és házaik | |
| A szent ligetek és bálványházak őrzői a későbbi "samánok" | |
| A varázsdob | |
| Hazai emlékek | |
| A samánköpenyeg felszerelései | |
| A samán éneke, tánca, önkivülete | |
| Világkép a fejlettebb samánizmus szerint: kozmogónia, föld, menny, csillagok, világfája, az alvilág | |
| Fehér és fekete samán | |
| Teljes szamojéd szertartás | |
| A háromnapos nagy szertartás és töredékes emlékei népmesénkben | |
| Hitvilági alakok hazai emlékei | |
| A táltos ló és táltos ember | |
| Néző, látó | |
| A viaskodó táltosok átváltozásai | |
| A garabonciás | |
| A sárkány a magyar nép elgondolásában | |
| A mi táltosunk és az európai vándordiák egybeolvadása | |
| A "boszorkány" és a "vasorrú bába" különbsége | |
| Pogány hitvilágunk hiteles emlékei | |
| A magyar népvallás keresztény elemei. Írta Schwartz Elemér | |
| A kereszténység nem "pusztította" a pogány hagyományokat | |
| A vallási szertartás és a népszokások | |
| Játék. Írta: N. Bartha Károly | 453 |
| A természeti népek és a gyermek lelki világának rokonsága | |
| Gyermekjátékaink és az egyetemes játékkincs | |
| A játék magyarsága | |
| Népi-nemzeti elemek gyermekjátékainkban | |
| Népéleti alakok, lakodalmas szokások, gyermekjátékainkban | |
| Hiedelmi és történelmi elemek hagyományos megőrzése | |
| Tűzhordozás, nagypénteki fürdés, köpés, rontás; egyházi szertartás elemei | |
| A kiolvasó versek értelmetlensége | |
| Történelmi események, személyek emléke | |
| Népköltészet, népzene töredékei | |
| Nyelvrokonság | |
| A gyermek játékismeretének forrásai | |
| A gyermek kezdetleges készítményei | |
| Falusi és nagyvárosi gyermek játéka | |
| Játék homokkal, sárral, porral | |
| Növénynevek gyermeki névadással | |
| Menyasszony pogácsa, babkaláris, ablak, lámpás | |
| Játék cigánybúzával | |
| Kerékpározás tökkel | |
| Dióhéjból, kukoricacirokból, napraforgó részeiből szerzett játékszerek | |
| Sípkészítés | |
| Vízipuskák | |
| Csontból készült játékok | |
| Labdakészítés | |
| Tojáshéjából, tollból csinált játékok | |
| Játék rovarokkal | |
| Ringató, altató, lobáló, nevettető, csiklandozó, cirógató, csipkedő versikék | |
| Állni, járni tanító, ültetgető mondókák | |
| Testi ügyességet fejlesztő játékok, utánzó játékok | |
| Művelődéstörténeti elemek megőrzérs | |
| Kiolvasók | |
| A társas gyermekjátékok néprajzi jelentősége |
Témakörök
- Művészetek > Népművészet
- Művészetek > Táncművészet
- Művelődéstörténet > Kultúra > Kultúrantropológia
- Művelődéstörténet > Életmód > Falusi életmód (népi gazdálkodás, stb.)
- Néprajz > Átfogó művek, tanulmányok
- Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Népszokások, babonák
- Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Népi kultúrák > Magyar
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Életmód > Magánélet szokásai > Vallás
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Életmód > Magánélet szokásai > Egyéb
- Művészetek > Zene > Komolyzene > Zenei műfajok > Hangszeres zene > Népzene > Magyar
- Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Néptánc
- Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Népzene
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal