A magyarság néprajza II.

Tárgyi néprajz II. - Gazdálkodás (gyüjtögetés, vadászat, halászat, állattartás, földmívelés, teherhordás, közlekedés, jármű) díszítőművészet, a hagyomány tárgyai

Szerző

Győrffy István

Viski Károly

Szerkesztő

Czakó Elemér

Budapest

'Győrffy István: A magyarság néprajza II. ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Félbőr
Oldalszám:	443 oldal
Sorozatcím:	A magyarság néprajza
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés:	1519 színes és fekete-fehér rajzokkal és fényképekkel gazdagon illusztrálva. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Gazdálkodás
Gazdálkodáson tágabb értelemben néhány életszükséglet, elsősorban a táplálkozás, aztán a ruházkodás, munkaszerszám-fölszerelés nyersanyagainak megszerzésére... Tovább

Tartalom

Gazdálkodás. Írta: Győrffi István	15
Legősibb formái; a gyüjtögető gazdálkodás
A termelőgazdálkodás
Az asszonynép szerepe
A magyarság ősi gazdálkodásmódjai
Az ősfoglalkozások
Fejezetünk tárgyköre
Gyüjtögetés	16
A vadontermő és termesztett növények
Kik, mit és hogyan böngésznek?
Bogyó- harmatkása-, sulyok- és vadgyümölcsgyüjtés
Gyökérgumótúratás
Gyógyfű- és fűszergyüjtögetés
Nádvágás, gyékényvágás
Erdőlés vagy irtás
Mi mindenre jó a fa?
Rabló élelemszerzés
Méhészet	22
A méhészet mint zsákmányolás
Vadméhkeresés Erdélyben
A szelid méh gondozása
A méheskert vagy kelence
Ősi köpük
Kaptár- és kaskészítés
Eresztés farkasgégén keresztül
A méhek teleltetése
Lépvesszők és lépnyársak
A dobolás
A raj befogása
A méhészpipa
Újmódi kaptárok
Ősfoglalkozás-e a méhészet?
Vadászat	27
Ősfoglalkozásból testedzés
A népi vadászat három ága
Az ugorkori vadászat
A bolgár-törökség műveltséghatása
A honfoglalók vadászókedve
Vadászat és hadgyakorlat
Az Árpád-kori királyi vadászati
A vadászat mint nemesi előjog
Az orvvadászat
Ütő-, szúró-, vágó- és dobószerszámok	29
A legősibb fegyver
A keresetlen fa
A bot mint vadászfegyver
Dárdák, kopják, gerelyek, nyársak
A szakás vonyogó
A hajítófa meg a hortobágyi libucütő
Buzogányok és ólmosbotok
A balta mint hajítófegyver
A fokos és fajai
Az ősi vasfokos
A csákány
Tökéletesített hajítófegyverek
A dobófa
A kopja
Verebészés nádvesszővel
Az íj és a nyíl
A parittya
A csuzli vagy gumipuska
A golyópuska
Hálók	37
A hálóval vadászás eredete
A vadászháló és fajtái
A borító-, a korcos-, s a kerítőháló
A madarászháló
A csapóháló
A vörcsökös háló s a vidrafogó varsa
A halászó varsa egyéb vadászó változatai
Hurkok	38
A cseklyézés
A madarázscseklye vagy tőr
A sárközi vízi csiklő
Szárazföldi rántóhurok (csekkentő)
A gémes hurok
A rugós hurok
Rucavadászat sütőtökkel
A vaddisznófogó tőr
Vermek	42
Mi a verem?
A bölényverem
A farkasverem két fajtája
A medveverem
Mikor a vermet veder helyettesíti
A foglyászó hóverem
Lépezés	43
Miből főzik a lépet?
A lépvessző készítése és kirakása
Vadászmimikri
Éjszakai madarászás
A lépmadzag
A lépezett tölcsér
Bojtorján, mint egérfogó-lép
Megétetés és mérgezés	44
Madarászás cérnára kötött eleséggel
A rucafogó horog
Bódítószerek és irtómérgek
Hajtóvadászat	49
A hajtóvadászat célja
Az ember segítőtársai: eb, madár, ló
Történeti áttekintés
Túzokhajtás az Alföldön
Farkasvadászat
Hogy irtják a sáskát
A sólymászat eredete, multja, jelene
A somlymász szerszámai
A kápa, a kesztyű, az álmadár
A kiöntés
A kifüstölés
Borító-, csapó-, önműködő fogó- és ölőszerszámok	52
A borító
A kaptány vagy csapda
Az íjas ürgefogó és ősei
A peckes csapda
Zúzó csapdák
Rugós vadölőkészségek
A vad csalogatása és riasztása - Vadászjelvények	55
A csalétek
A csalogatósíp
Csalimadár
A madárijesztő
A kereplő vagy szélkelep
Farkas- és medveriasztás a Székelyföldön
Vadászjelvények
Összefoglalás	61
A vadászat mint ősfoglalkozás
Történeti adatok
A nyelvi bizonyítékok megbízhatatlansága
Zichy István gróf megállapításai
Az íjas ürgefogó ősisége
Török műveltséghatások
Halászat	64
A halászat mint ősfoglalkozás
Nyelvi és tárgyi bizonyítékok
Halászatunk ősi ugor, bolgár-török, görög és orosz elemei
Honfoglalás- és középkori halászatunk
A magyar őshalászat pusztulása
A magyar halászkutatás alapvetői
Herman Ottó gyüjtése
Munkácsi Bernát Szófejtései
Jankó János munkássága
A rekesztő halászat	66
A legősibb halfogásmód
A dugászás
A cége és fajai
A bocskorvarrás székely cége
A csigolyalesdü
A magyar cége
A cigány cége
A göcseji eleven cége
A vejsze és változatai
A rác vejsze
A magyar vejsze
A balatoni kalicka
A középtiszti vész vagy lécka
A fertői vejsze
A varsa (verse, versely) főbb formái
A vesszővarsa
A hálóvarsa
A csapatháló
A kerítő halászat	72
Hogyan készül a háló?
A kerítőháló felszerelése
Hálókövek, parák (padlák) és őrök
Az apacsok vagy vezérfák
A kerítőháló fajai
Az öregháló
A kétköz- vagy gyalogháló
A pirittyháló
A gyalom és a balatoni jégi halászat
A kecsegeháló
A halászbokrok
A vető, vonyó vagy tanya
Az emelő halászat	78
Az emelőháló fogóelve
Különféle emelőhálók
Az ághegyháló
A vasas vagy téli szák
A bodrogi jégi halászat
A keresztháló
A mereggyü
A hajtó halászat	80
A hajtás alapelve
Halzavaró szerszámok
Az ősi turbukháló
Matatás a Sebes-Körösön
Az őrháló és a Tiszaverés
Az állító halászat	81
Úszó- és állóhálók
A métháló és kezelése
A marázsaháló
A balatoni eresztőháló
A kereső halászat	84
Min alapszik a keresés?
Keresőhálók
A székely vezető-, vagy marázsháló
A kuszakece és a hosszúkece
A gyérháló
A kaparóháló
A vezető halászat	91
A vetés vagy borítás
A székelység vetőhálója: a rokolya- vagy pendelyháló
A Tisza-Duna-Siómenti vetőháló
A rácháló
A vetőhalászat földrajzi elterjedése
A tapogató halászat	92
Feneketlen kosár és hegyetlen méhkas, mint halászszerszám
A vesszőből font magyar tapogató
Tapogatás az Ecsedi-lápon
A középtiszai tapogató
A nyeles borító vagy lepő
Tapogatás puszta kézzel
Halászás a zavarosban
A hurokvető halászat	95
A hurok mint halfogószerszám
Használata
A hurokvető halászat eredete
A szigonyos halászat	95
Milyen a halásszigony?
A nyilazó halászat
A vágóhorog szerepe a szigonyos halászatban
Magyar szigonyformák: szúró, kerítő, nyakló, tűző és oldaltvágó szigonyok
A hétágú íves szigonyok
Szigonyozás szemre és vaktában
A horgászat	99
A horgászat fogóelve
Magyar horogfajták
A kosztoshorog
Karózó- vagy kikötőhorgászat
A lábóhorog
A tutajosok kolompos horgja
A tököshorog
Az aldunai vizafogó horog
A pörgettyűs fenékhorog
A magyar horgászat eredete
Horgászás kuttyogató segítségével
Halászat ragadozó madárral	102
Százesztendős fejlegyzés
Halászat sassal a bihari Nagy-Sárréten
A mérgező halászat	102
Kábító és ölő halmérgek
Mérgezés oltatlan mésszel
Kábítás kutyatejfűvel
A robbantó halászat
A rákászás	102
Rákászás puszta kézzel
Rákászás csalétekkel
A rákászó rácsa
A halászat járulékos eszközei	103
A bödönhajó, a ladik és a csónak
Evezők
Lékvágószerszámok
Haltartók
Kasornya, puttony, csíkgödör
A véter és a bárka
Hálófonó szerszámok
Orsók, visszálók, sirittők
A zsírszedő kagylókanál
A nádvilla és a nádkés
Összefoglalás	104
A magyar halászat fejlődés Jankó szerint
A finn-ugor egység korának halászata: rekesztés és horgászat
Az ugorkor állító halászata
A török műveltséghatás három hulláma
A görög hatás
Az orosz hatás
A honfoglalás utáni nyugati hatások
Az újabb kutatások még feldolgozásra váró eredményei
Állattartás	107
Az állatvilág megszeliditése
Pásztor vagy nomád népek
Nomádság és harci szervezet
A magyarság mint harcias, állattartó nép
Az előmagyarság állattartása
A bolgár-török keveredés hatása állattartásunkra
A nomád életmód nyomai településformáinkban
Háziállataink tájfajtái	109
Ősi tájállatfajtáink megállapításának nehézségei
A magyar parlagi ló valószínű őse
A magyar szarvasmarha
A mokány marha és a riska
A magyar juh két változata
A hortobágyi egyenesszarvú juh
Az alföldi racka
A csigaszarvú oláh racka vagy perzsa juh
A cigája juh
A spanyol merino
Ősi disznófajtáink
A balkáni mangalica
Kutyafajtáink
A komondor
A kuvasz
A puli
A magyar vadászeb őse
A magyar baromfi
Az állattartás módja	114
Kétféle cél
A külterjes tenyésztés vagy szilaj (rideg) tartás
A belterjes tenyésztés vagy jászlas tartás
A félszilaj tartás
A pásztorszervezet	114
A számadó és bojtárjai
Pásztor-sor rideg-sor
A lakos vagy kisbojtár
A számadó helyettese: az öregbojtár
A nyáj	118
A magyar pásztornyelv szókincse
A jószág és barom szó eredete és jelentése
A nyáj szavunk és rokonértelmű megfelelői
A nyájbeli jószág száma
A legelő és legeltetés	119
A nyári legelő
A legeltetési jog régen és napjainkban
A téli legelő és a teleltetés
A részes tartás
A legelő felbecslése
Zsendüéstől szorulásig
A juhászdél
A terülés és csapolás
A legeltetés rendje
Állatfajok sorrendje
A legelő minőségéről adódó sorrend
Jószág a tilosban
Itatás, kút	121
Itatás nyilt vizen
Régimódi itatók az Alföldön
A kapolyák vagy gödörkutak
A mai alföldi itatók
A gémeskút bélése
Többrétegű kutak
Az itatóvályú
A déllő állás és a fertőzés
A terelés, terelőszerszámok	122
A kutyák szerepe a terelésben
Nyájőrző és terelő kutyák
Terelő szerszámok
A karikás
A hosszúnyelű ostor
A pásztorbot készítése és fajai
A gajló
A csörgős bot
A kampós bot
Az erdélyi ösztön
Kifogás a nyájból	124
A pányva vagy árkány
Pányvavetés csikóra
Pányvavetés rideg marhára
A szilaj bika kifogása
Mikor a rideg disznónyáj összeröffen
A szabad mozgás gátlása a legelőn	126
A nyügözés célja és eszközei
A tartópányva
A kolonc
A nyüg fajai
A béklyó vagy bilincs
A fabéklyó
A kapcsos béklyó
A karikás béklyó
Kulcsos béklyó
A cigánybéklyó
Az alberti béklyó
A Gönczy-béklyó vgy főzött béklyó
A disznójárom
Az orrkarika
Az őrzés	127
Mikor a nyáj megriad
A megriadás okai: bogárzás, zivatar, vérszag, füst
Ha az istálló kigyullad
Éjtszakai jártatás
Tájékozódás a sötétben
A pásztortűz mint tájékozódás
A kolomp rendeltetése
A barang vagy delleng
A voltaképpeni kolomp
A pergő vagy zörgő
A csengő
Gulyakolompok
A juhnyáj csengői
A disznóra való pergő
A számontartás	130
Ismertető bilyogok
A bilyogzóvas
Hogyan s mikor bilyogoznak?
A bilyog formája
Erdélyi bilyogkönyvek
A jászóág testébe vágott ismertetőjegy
Kecskeméti füljegyek
Farkcsonkítás
Ideiglenes ismertető jelek
Bárányszoktatók vagy bárányrovások
A rovás szerepe a számontartásban
Rovásjegyeink és eredetük
Az egyszerű rovás
A páros rovás
Négy-, hat- és nyolcszögletű rováspákák
Szaporítás, kimustrálás	136
A természetes szaporítás szabályozása
Szilaj hímek fékentartása
Félszilaj vagy kezes jószág hágatása
A hágatás ideje és módja
A heréltetés vagy miskárolás
A kitörés
A fordítás
A kimetszés
Herélés sáslevéllel
Herélés foggal
A disznó herélése
Ménherélés
Bikaherélés
Baromfiherélés
A nőstény miskárolása
A herélt állat neve
A komor jószág
Az ellés	139
Hol ellik a szilaj jószág?
A juhfogadtató
A disznó ellőfészke és a fiasztógödör
A fiaztató vagy kutrica
Az elvetélés
A hasi bőr és felhasználása
Gyógyítás	139
Gyógyítás és egészségvédelem
Babona és kuruzslás
Az orvoslás jelentősége a szilaj, félszilaj és kezes állattartásban
A juhász orvosló tudománya
Gyakoribb juhbetegségek
A rüh
A keregeség
A himlő
Nyüves sebek gyógyítása
Rovarirtás füsttel
A füst szerepe a ragály elleni védekezésben
Tetűirtás agyagos sárral
A felfúvódás és gyógyítása
Érvágás pattintóval
A napszúrás elhárítása
A veszettség orvosszere
Igábatörés	141
Előkészületek a befogáshoz
A sanyarú jászol
Pányvázás és kikötés
A járombavonás
Indítás
Tinóoktatók
A szilaj csikók befogása
Pásztorépítmények az állat és a pásztor számára	142
Hajléktalan nyájak és pásztorok
Téli állások
Természetes és mesterséges enyhelyek
Az alföldi szárnyék és ültetése
Karám, akol, félszer
Az esztrenga vagy dranka
A kosarazás
A bánya
Fedeles ólak a legelőn
Gúnyás pásztorok
Különféle pásztorhajlékok
Az enyhej és fajai
A hortobágyi vasaló
A kiskunsági cserény
A teljes cserény
Állófajták és ágasfák
Az eleséges taliga
A kerekes kunyhó
A kontyos kunyhó
A nyergestetejű kunyhó
A putri vagy verem
A takarmány	149
Szilaj pásztorkodásunk hanyatlása
A téli takarmányozás eredete
A téli takarmány három fajtája
A szükségtakarmány: lomb, gyökér, törköly
A szénafű
Kaszálók
Vágás, szárítás, gyüjtés
A petrence, a rudas és a vontató
Szénagyüjtés a Székelyföldön
A szénatermelés eltartása
Az ösztörü
A rád köré rakott boglya
Az abora
Szénáspajták és csűrök
Szénaboglyák és kazlak
A gyüjtés szerszáma: a villa
A boglyarakás és szerszámai
A boglya megbontása
A szénavágó
A mezőgazdasági takarmánytermékei
A szemestakarmány
A szálastakarmány
Szalma és törek, mint takarmány
A rázott, a szülés vagy szülség és a szecska
Vermelt zöldtakarmány
A tengeriszár, mint takarmány
A szilaj jószág téli takarmányozása
A jászlas, istállón tartás	159
A legegyszerűbb jászol
A szabad ég alatti nyári jászol
Az istállóbeli jászol
Az etetőrács
Az alom és az almozás
A hídlás
A trágya eltakarítása és felhasználása
Szárított trágya, mint tüzelő
A hizlalás	160
Lóhizlalás és lóhúsevés hajdan és napjainkban
Ahol a szamarat is hizlalják
A hízómarha vagy göböly
Disznóhízlalás makkon és moslékon
Ürühizlalás
A tömött kacsa és lúd
A tejgazdaság	166
A tej szerepe népünk háztartásában
A honfoglalók kumisza
Ridegtartás és tejgazdaság
A tejelő tehén
Gondozása
Pala, palóka és borjukantár
Az első tej, azaz gurászta vagy fecstej
Nyers-tejfogyasztás
Házi tejtermékek
Az aludttej vagy szerdék
A tejföl és a tejszín
Vajköpülés és túrószikkasztás
A savó felhasználása
A gulyás tejkészítménye: a tarhó
A fejős juhászat szervezete
A napi juh
Az alföldi bacsó és a székely major
Béfejés és osztozkodás
Fejőszerszámok
A juhtej feldolgozása
A juhtejtó külfönféle fajtái
A kanalas- vagy savóótó
A száraz- vagy gyomorótó
Hogy készül a gomolya?
Zsendicekészítés
A juhtúró és készítése
A vermelt keserűtúró
Székely juhtejkészítmények
A szőr és a gyapjú	175
A legértékesebb állati szőr
A juh gyapjának feldolgozása régen és napjainkban
A gyapjúnyírás
A juhmosás és juhúsztatás
A gyapjúnyíró olló
A rideg jószág rabszőre
A lófark felhasználása
Hús, bőr és csont	177
Friss húsfogyasztás
A döghús, mint emberi és állati eledel
A bőr felhasználása
A nyúzás, a hasibőr felhasználása
Mi készül a faggyúból?
A gyomor, a bél és a csont értékesítése
A vér felhasználása
Szarv- és tülökfeldolgozás
Az aprójószág	178
Nagyjószág és aprójószág
A honfoglalók aprójószága: a tyúk
Mai tyúktenyésztésünk
Lúd- és kacsa-tenyésztés
A pulyka és a gyöngytyúk szerepe gazdálkodásunkban
Galambdúcok és galambbúgok
Összefoglalás	179
A magyar pásztorkodás fő formái
A nomád pásztorkodás jellemző vonásai
Az európai tartásmód jellemzői
A kettő keveréke: a félszilaj tartás
A nomád és a félszilaj pásztorkodás háttérbeszorulásának okai
Állattartásunk ősi magyar és idegen elemei
Az állattartás, mint a magyarság ősfoglalkozása
A kertes faluforma
Földmívelés	183
Mi a földmívelés?
A földmívelés két ága. Az ásós vagy kapás mívelés. Az ekés vagy szántó mívelés
A magyar földmívelés eredete, multja	183
Ugor-kori földmívelésünk nyelvi bizonyságai
Tanítómesterünk a földmívelésben: a bolgár törökség
A honfoglalók földmívelő tudománya
A magyarországi földmívelés honfoglalás előtti elmékei
A honfoglalók szlávnyelvű gazdasági cselédei
Földmívelésünk sajátos jellege
Gabonaféléink	186
Bennszülöt és meghonosított növényfajták
A gabonafélék uralkodó szerepe
Az óvilág legősibb gabonafajtája: a köles
A hazai kölestermelés
Mai búzafajtánk őse: a törpe búza
A polyva vagy kétszemű búza
A tönköly vagy vótér
Az alakor
A lengyel búza
A kiveszőben levő egyéb búzafajták
A diadalmas bajuszos őszi búza
A rozs
A kétszeres vagy elegybúza
Az árpa
A zab
A tatárka
A tengeri vagy kukorica
A ruházkodás céljából termesztett növények
A földhasználat	190
Az ősi közös birtoklás
A nyomásos gazdálkodás és a mívelési kényszer
Az egyéni földtulajdon
A tagosítás kérdése
A település és a mezőgazdálkodás viszonya	193
Irtványeredetű szeres telepek
A határ beosztása
Egy- és kétbeltelkű telepek
A kétbeltelkű település eredete
Fennmaradásunk történeti okai
Hanyatlás
A tanyarendszer	194
A mai tanya és a régi szállás
Régi jászkun teleltető szállások
Az alföldi ólaskertek
A mezőgazdasági tanya
A tanyarendszer térhódításának okai
A magyar tanyás gazdálkodás
A nyomásos gazdálkodás	196
Az egybeltelkű település határbeosztása
A dűlők
A nyomásos vagy fordulós rendszer
Parlag és ugar
A háromnyomásos rendszer
A zöld vagy javított ugarrendszer
A kétnyomásos rendszer
A vetéskényszer régen és napjainkban
A talaj előkészítése	198
Az erdőírtás ősi módja
Erdőpuszítás a Székelyföldön
Zsombékírtás
Trágyázás	198
Természetes talajjavító eljárások
A magas tarló
Mesterséges talajjavítás
A kosarazás
Talajjavítás istállótrágyával
A trágyahordás ideje és módja
Ásás, kapálás	199
A mai ásó vagy ájó őse: a vasélű faásó
Ásás búza alá
A kapa
Szerepe a kertben és a szántóföldön
Különféle kapaformáink
A tehénszájú kapa
A garaszoló
A kiskapa
A tövető- vagy irtókapa
A csákány
A csákánykapa
A gereblye
Az eke és a szántás	201
Az eke őshazája
Az ősi faeke
A faeke vas alkatrészei: a hosszúvas vagy csoroszlya és a laposvas
A faalkatrészek: a gerendely, a köldök, a talp és a szarv
A taliga
A kerekes vagy mankós gerendelyű eke
A kerülőeke és a váltóeke
A szántás
Megtorkollás és megtalpallás
A magyar faeke emlékei a XVII. század előtt időkből
Az eke fejlődése
A mult század ekeversenyei
Hazai ekefajták
A krumplikapáló és a határbarázdáló eke
A csúsztató kabala vagy gólya
Az ösztöke
Az ekevonó állat
Gyeptörés
Ormóra szántás
Bogárhátú szántás
Pados mívelés
Vetés, boronálás, gyomirtás	206
A vetés előmunkálatai
Vetés csoportosan
Két lábra vetés
Egy lábra vetés
A len, a kender, a köles és a tengeri elvetése
Vetés tarlóra. A boronálás és szerszámai
A tövisborona
A fogasborona
A henger vagy görgő
A vetés védelme és gondozása
Kaszálás és legeltetés
Az aszatolás és a hegyezés
A kapásnövények gondozása
A kapálás és a gyomlálás
A töltés, a ritkítás és a fialás
Aratás, vágószerszámok	211
A legegyszerűbb aratásmód: a nyüvés
A vadbúza nyüvése
Kölestépés és tengeritörés
Az arató sarló
Magyar sarlóformák
Nád- és szárvágó szerszámaink
A nyesellő
A nádvágó vagy gugacs
A kaszur
A tolókasza
A lápmetsző
A kasza
A rómaiak köpüs kaszája
A XVI. századi szallai kasza
Az alföldi kasza
A kasza takarója vagy csapója
Kaszaélesítő eszközök
A kaszálás
A rávágás
Marokszedés és kévekötés
A rendre vágás
Kepe, kereszt, rakás, kalangya
Részes aratók és summások
Aratás kalókában
A tarló letakarítása
A tallózás
A hordás, csűr, asztag, szérü	216
A levágott gabona betakarítása
A szérüskert
A rakodó vagy lóger
A csűrösrendszer
A székely asztagláb
Az alföldi asztag
A régi alföldi szérü
A szérü szó eredete
A gyűrűalakú matyó szérü
A fedett szérü
Cséplés és nyomtatás	219
Cséplés és nyomtatás
A legegyszerűbb cséplésmód
Köleshántás, tengerihántás, tengerimorzsolás
A kiverés
A magkiverő asztal
A cséplőszék
A cséplősulyok
A csép és használata
Az agyalás
A szalmázás
A nyomtatás
Ágyás és ágyazás
Nyomtató állatok
A fordítás, a rázás, a karimázás és a törekelés
Nyomtatás kocsival
A cséplővályú
A szórás	226
A kicsépelt szem tiszítása: a szelelés
Szórás a csűrben
Szórás a szabadban
A dunántúli törekrosta
Szórórosták és szelelőmalmok
Karélás kézi rostán
Az újfajta szórórosta
A tiszta szem felmérése
Aljgabona, ocsu, polyva
A törek és szalma felhasználása
Kertgazdaság	230
A kert szó eredete és jelentése
A veteményeskert
A virágoskert és a virágnevelés
Gyógy- és fűszernövények termesztése
Külteleki veteményes és szőlőskertek
Gyümölcstermelés	231
Gyümölcsgyüjtés és gyümölcstermesztés
A magyarországi gyümölcstermesztés multja
Mai gyümölcsfajtáink
A gyümölcsöskert
Ültetés, nemesítés
Gallyazás és hernyózás
A gyümölcsszüret
Szőlőmívelés	232
Szőlőmívelésünk eredete
A hazai szőlőmívelés honfoglalás előtti emlékei
Árpád-kori szőlőmívelésünk
A lugasos mívelés
A domb- és hegyvidéki teraszos mívelés
Régi szőlőfajtáink pusztulása
Az amerikai vessző
Ültetés, oltás, fedés, nyitás, metszés
Közönséges karózás
A karikás karózás
Kapálás
A régi szőlőmetsző-kés
A szüret
A böngészés
Összefoglalás	241
A magyar mezőgazdálkodás két módja
A keleti eredetű alföldi gazdálkodás
Az európai eredetű domb- és hegyvidéki gazdálkodás
A két gazdálkodásmód újabbkori keveredése
Mezőgazdaság és állattartás viszonya
A nomád jellegű gazdálkodás eredete és fennmaradásának okai
A tanyarendszer kialakulása
Mezőgazdaságunk óeurópai hagyományai
Teherhordás, közlekedés, jármű
Teherhordás emberi erővel	247
Az asszonynép cipekedő munkája
A kéz és a vál szerepe a cipekedésben
A csigarúd, az élethordórúd, a testvivő fa és a Szent Mihály lova
Teherhordás háton és fejen
A talicska és a tragacs
A közlekedés és a híradás	251
Az előmagyarság közlekedő eszközei
A közlekedés szerepe az előmagyar korban
A honfoglalók közlekedése
A híradás ősi szerszámai: kürt, dob, síp, száldob, harang
Jeladás tűzfényénél
Út, híd	252
Gyalogos és lovas-szekeres közlekedő utak és hidak
Útkészítés sáros terepen
A palló és a bürü
Jéghizlalás
Hidépítés
A gyalogos közlekedés, faláb, korcsolya	253
A gyalogjáró kezebelije: a bot
A pákász lápibotja
Hótalp, jégpatkó, fabocskor, faláb
Az irongálás és az ironga
A fakorcsolya
A gyalogszánkó és a fakutya (Átkelés folyóvízen)
A magyar ember úszótudománya
Vízi járművek	255
Nádkéve-tutaj vagy csölle
A tutaj
A bödönhajó vagy lélekvesztő
A hajó tatja
A csónak vagy ladik
A dereglye vagy csámesz
A hidas vagy komp
A bárka
Evező és csáklya
Az alföldi sárhajó vagy félhajó
Szán, vontató	257
A szán szerkezete
A gyalogszán vagy bakszán és válfajai
Szán mint vontatóeszköz
Petrencevontatás
Vontatás kivágott lombos fán
Vontatás petrencerúdon
A tiszántúli vontató: az ördögszekér
Az alföldi csamesz vagy bolondkocsi
Talyiga, szekér, rakodás, kocsi	266
A szekér szó eredete és jelentése
A legegyszerűbb szekér: Az ős, kétkerekű talyiga
A négykerekű szekér keletkezése
A magyar talyiga különféle formái
A pásztortalyiga, a debreceni talyiga, a nyírségi talyiga és kordé
A fakószekér és szerkezete
Az alsórész
A felsőrész
A székely szekérfajták
A vendégoldal
A vendégoldal helye és szerepe a rakodásban
A nyomtatórúd
Hogy rakodtak száz évvel ezelőtt az Alföldön
A szemestermény felrakásának ősi módja
A kocsiszekér vagy kocsi
A kocsi név eredete
A magyar kocsi európai elterjedése
Befogás, szerszám	266
A vontatójószág
A lovasfogat
A hám és részei
Kantár, zabla, gyeplő
Kettes-, hármas-, négyes-, ötös- és hetesfogatok
A sallang
A csengő
Az ökörfogat és a járom
A patkolás
Hátalás, nyereg	272
Lovaglás szőrén
A magyar nyereg
A kengyel
A tergenye vagy csacsinyereg
Díszítőművészet. Írta: Viski Károly	274
A népművészet fogalma
Népművészet és díszítőművészet
Az érdeklődés kezdete
A magyar stílus jelszava
Összehasonlító lehetőségek a mozgalom kezdetén és ma
Anyag, forma, technika és díszítmény összhangja
Kéregmunka	282
Anyaga, technikája, díszítése; ősisége, elterjedése. A szarumunkákkal való rokonsága
Csont- és szarumunka	283
Csontfaragványok, csontékszerek, kupáncsok
A puskaportartó porszaruk; díszítőelemeik; varázsjelek; porszaruk napábrázolása és varázstükre; ember- és állatábrázolása; jellegzetes díszítménykészlete
Tülkökből készült tárgyak díszítése, a karcolás
Lószőrmunka	298
A lószőrfonás technikája. A díszítmény technikai eredete. Tűtartók, gyűrűk. Ősi technika- e vagy biedermaier divat?
Bőrmunka	302
Bőrholmik a pásztorság kezén
Hagyományos pásztortechnikák
Rátét, szironyozás; sallang, pillangó, szlifonatok, ostorok
A szűcs díszítőművészete
A cifra ködmönök régi rátétdíszítménye
Szőttes	310
A szőttesdíszítmény technikai eredete; mértani jellegű díszítmények eredete
Síma, sávolyos, szedettes szőttes
A mesterke
Ősi szinek
Alkalmi szőttesek
Székely festékes
A takácshagyományok és a népi szőttes
Hímvarrás	319
A hímzés eredete kettős; szőttes és összevarrás
Szőttes és szálánvarrott
Szedettes hímzés
Írás után való hímzés
A hímzések ősi színei
Hímzésünk multja; hímvarró-mesterek
Nyugati hatások. Úri hímzések hatása
Csipke	334
A csipke technikai eredete; fonás, kötés, rojt, díszvarrás
Gyarmathy Zsigáné a népi csipkék eredetéről
Tojáshímzés	335
A tojásírás technikája; batiktechnika, karcolás
A tojáshím színei, díszítőelemei
Egyes díszítmények ősisége
Avarkori tojáshím
Fafaragás	336
Pásztorfaragás; molnárok, barkácsolók faragása
A pásztorok címeres darabjai
Vésés, domborúfaragás, spanyolozás
A mértani jellegű díszítmények ősisége; hátrálása
A történeti stílusok hatása
A szekrény középkori díszítőmódja
Fejfafaragás
Kapufaragás
Ház, templom
A fatemplomok régisége. Történeti stílusemlékek fatemplomokon és fatornyokon
Bútorfaragás és festés. A tulipános láda
Cserépmunka	357
Őskori hagyaték a cserépholmikon
Az edények alakjának eredete
Az ősi színek
Domború díszítmények, öntés, festés
Céhkancsók vallomása
Fazekasgócok
Újkeresztény hatások
Kontárok, himpellérek
Fémmunka	369
Ón- és ólomöntés. Fémberakás, szegecselés. Kupáncsok. Csengőöntés
Mézesbáb	370
Süteményformák régisége
A mézeskalácsosság magyar kezdete
Vallási vonatkozások
Az ütőfák
A mézesbáb alakja
A formavésés technikája
A mesterség hanyatlása
Az újabb készítmények
Viaszmunkák; áldozati tárgyak, offerek
Összefoglalás	379
A díszítőművészet alakulása anyag, technika, forma szerint
Hagyomány és újság
Nyugati és keleti kapcsolatok
Ó-európai örökség és történeti hatások
Asszimilálás
Lassú pusztulás
A hagyomány tárgyai. Írta: Viski Károly	396
A hagyomány egy része tárgyakhoz tapad, tárgyakon keresztül nyilatkozik meg vagy tárgyakat termel
Az élet négy szüksége	397
Születés
Legényavatás, komálás
Házasság
Temetés
A naptári szokások tárgyai	405
Regösök
Csapulás
Betlehem
Háromkirályok
Téltemetés
Karácsony
Gergely-járás
A balázsolók
Húsvét
Hajnalfa
Pünkösdi királyság
Szent István napja
Rontás (betegség), varázslás (orvoslás)	414
Rontók, varázslók; a természet és a természetmögötti; megszemélyesítések
Füvek, fák
Bálványszerű bábok
Gyógyító fűszerszámok
A házi orvosságok eredete
Állati eredetű varázsszerek
Ásványi varázsszerek
Menykő, hályogkő, kígyókő
Áldozat
Vízbehányás, építőáldozat
Offerek; terményáldozat
Nézés és igazmondás
Dob (szita, rosta), lucaszék, acéltükör, varázsvessző
A gazdasági évkör szokástárgyai	426
Aratókoszorúk, búzakoszorúk. A fonó és disznótor alakoskodói
Céhemlékek	427
Jelvények, céhbehívótáblák, süvegek, edények
Jogszokások tárgyi emlékei	428
Különféle szokások jogi vonatkozásai
Jogszokástartalmú szók és szólások
Nyílvetés, nyílhúzás
A bírói kalap, szék és bot
Hitesbot, tizedespálca, kisbíróbot, rovás
Idézés pecséttel
Lapát és lapicka
Értékmérő, mérték	429
Az értékmérő termény
Jószág, barom, marha
Újabb értékmérők
Az ősi mértékek a test részei, hüvelyk, sing, öl, stb.
A mértékedények keletkezése
Helyi mértékek, ezek különböző volta
Hangszerek	432
Búgattyú (zúgattyú), csergettyű, pergő, zörgő, dob; ütemjelző hangszerek; sarkantyú; a regösök böppegetője; köcsögduda (burrogató, bika)
Sípfélék; tömlősíp, tótorgona
Kürtfélék; fakürtök (szádokkürt, víziduda)
Doromb
Tekenyőgardon; koboz
Tekerőmuzsika (nyenyere)
Citera
Játékszerek	438
Az utánzó játékok szereinek sokfélesége
A gyermekjátékszerek a felnőttek tárgyi világát tükrözik
A fiú- és leányjátékszerek
A játékműveltség mértéke; ennek példái
A játékszerek őstörténeti kapcsolatai
Egy iskola játékai ezelőtt 130 évvel