A magyarság néprajza II.

Tartalom

TARTALOM MUTAT
GAZDÁLKODÁS. Irta : GYÖRFFY ISTVÁN.
Legősibb formái; a gyűjtögető gazdálkodás. A termelőgazdálkodás. Az asszonynép szerepe. A magyar, ság ősi gazdálkodásmódjai. Az ősfoglalkozások. Fejezetünk tárgyköre
I. GYŰJTÖGETÉS.
A vadontermő és termesztett növények. Kik, mit és miért böngésznek? Bogyó,, hamatkása,, súlyom, és vadgyümölcsgyüjtés. Gyökérgumótúratás. Gyógyfű, és fűszergyüjtögetés. Nádvágás, gyékényvágás. Erdőlés vagy irtás. Mi mindenre jó a fa? Rabló élelemszerzés
MÉHÉSZET.
A méhészet mint zsákmányolás. Vadméhkeresés Erdélyben. A szelíd méh gondozása. A méheskert vagy kelence. Ősi köpük. Kaptár, és kaskészítés. Eresztés farkasgégén keresztül. A méhek teleltetésj. Lépvesszők és lépnyársak. A dobolás. A raj befogása. A méhészpipa. Újmódi kap, tárok. Osfoglalkozás'e a méhészet?
II. VADÁSZAT.
Ősfoglalkozásból testedzés. A népi vadászat három ága. Az ugorkori vadászat. A bolgár,torökség műveltséghatása. A honfoglalók vadászókedve. Vadászat és hadgyakorlat. Az Árpád-kor királyi vadászai. A vadászat mint nemesi előjog. Az orvvadászat
ÜTŐ', SZÚRÓ^, VÁGÓ' ÉS DOBÓSZERSZÁMOK.
A legősibb fegyver. A keresetlen fa. A hot mint vadászfegyver. Dárdák, kopják, gerelyek, nyársak. A szokás vonyogó. A hajítófa meg a hortobágyi libucütő. Buzogányok és ólmosbotok. A balta mint hajítófegyver. A fokos és fajai. Az ősi vasfokos. A csákány. Tökéletesített hajítófegyverek. A dobófa: A kopja. Verebészés nádvesszővel. Az íj és a nyíl. A parittya. A csúzli vagy gumipuska. A golyóspuska ¦ ¦
HÁLÓK.
A hálóval vadászás eredete. A vadászháló és fajai. A borító,, a korcos, s a kerítóháló. A mada, rászháló. A csapóháló. A vörcsökös hálós a vidrafogó varsa. A halászó varsa egyéb vadászó változatai
HURKOK.
A cseklyézés. A madarászcseklye vagy tőr. A sárközi vízi csiklő. Szárazföldi rántóburok: (esek, kentó). A gémes hurok. A rugós hurok. Rucavadászat sütőtökkel. A vaddisznófogó tőr----
VERMEK.
Mi a verem? A bölényverem. A farkasverem két fajtája. A medveverem. Mikor a vemet veder helyettesíti. A foglyászó bóverem
LÉPEZÉS.
Miből főzik a lépet? A lépvessző készítése és kirakása. Vadászmimikri. Éjszakai madarászás. A lépmadzag. A lépezett tölcsér. Bojtorján, mint egérfogó,lép
MEGÉTETÉS ÉS MÉRGEZÉS. Lap Madarászás cérnára kötött eleséggel. A rucafogó horog. Bódítószerek és irtómérgek
HAJTÓ VADÁSZ AT.
A bajtóvaiászat célja. Az ember segítőtársai: eb, madár, ló. Történeti áttekintés. Túzokhajtás az Alföldön. Farkasvadászat. Hogy irtják a sáskát. A sólymászat eredete, múltja, jelene. A solymász szerszámai. A kápa, a kesztyű, az álmadár. A kiöntés. A kifiistölés
BORÍTÓ', CSAPÓ', ÖNMŰKÖDŐ FOGÓ' ÉS ÖLŐSZERSZÁMOK.
A borító. A kaptány vagy csapda. Az ijas ürgefogó és ősei. A peckes csapda. Zúzó csapdák. Rugós vadölőkészségek
A VAD CSALOGATÁSA ÉS RIASZTÁSA. — VADÁSZJELVÉNYEK.
A csalétek. A csalogatósíp. Csalimadár. A madárijesztő. A kereplő vagy szélkelep. Farkas' és medveriasztás a Székelyföldön. — Vadászjelvények
ÖSSZEFOGLALÁS.
A vadászat mint ősfoglalkozás. Történeti adatok. A nyelvi bizonyítékok megbízhatatlansága. Zichy István gróf megállapításai. Az íjas ürgefogó ősisége. Török műveltségbatások
III. HALÁSZAT.
A halászat mint ősfoglalkozás. Nyelvi és tárgyi bizonyítékok. Halászatunk ősi ugor, bolgáMörök, görög és orosz elemei. Honfoglalás- és középkori halászatunk. A magyar ősbalászat pusztulása. A magyar halászatkutatás alapvetői. Hermán Ottó gyűjtése. Munkácsi Bernát Szófejtései. Jankó Jáncs munkássága
A REKESZTŐ HALÁSZAT.
A legősibb halfogásmód. A dugászás. A cége és fajai. A bocskorvarsás székely ce e. A csigolya; lesdű. A magyar cége. A cigány cége. A göcseji eleven cége. A vejsze és változatai. A rác vejsze. A magyar vejsze. A balatoni kalicka. A középtiszai vész vagy lécka. A fertői vejsze. A varsa (verse, versely) főbb formái. A vesszővarsa. A hálóvarsa. A csapatháló
A KERÍTŐ HALÁSZAT.
Hogyan készül a háló! A kerítőháló felszerelése. Hálókövek, párák (pallák) és őrök. Az apacsok vagy vezérfák. A kerítőháló fajai. Az öregháló. A kétköz' vagy gyalogháló. A pirittyháló. A gyalom és a balatoni jégi halászat. A kecsegeháló. A halászbokrok. A vető, vonyó vagy tanya
AZ EMELŐ HALÁSZAT.
Az emelőháló fogóelve. Különféle emelőhálók. Az ághegybáló. A vasas vagy téli szák. A bodrogi
jégi halászat. A keresztháló. A mereggyü
A HAJTÓ HALÁSZAT.
A hajtás alapelve. Halzavaró szerszámok. Az ősi turbukháló. Matatás a Sebes-Körösön. Az őrltáló és a Tiszaverés
AZ ÁLLÍTÓ HALÁSZAT.
Úszó- és állóhálók. A métháló és kezelése. A marázsaháló. A balatoni eresztőháló
A KERESŐ HALÁSZAT.
Min alapszik a keresés> Keresőhálók. A székely vezeti< vagy marázsabáli. A kuszakece és a bosszúkece. A gyérháló. A kaparáháló
A VETŐ HALÁSZAT.
A vetés vagy borítás. A székelység vetőhálója : a rokolya- vagy penielyháló. A Tisza—Duna— Siómenti vetőháló. A rácháló. A vetőhalászat földrajzi elterjedése
A TAPOGATÓ HALÁSZAT.
Feneketlen kosár és hegyetlen méhkas, mint balászszerszám. A vesszőből font magyar tapogató. Tapogatás az EcsediAápon. A középtiszai tapogató. A nyeles borító vagy lepő. Tapogatás puszta kézzel. Halászás a zavarosban
A HUROKVETŐ HALÁSZAT.
A hurok mint halfogószerszám. Használata. A burokvető halászat eredete
A SZIGONYOS HALÁSZAT.
Milyen a balászszigony' A nyilazó halászat. A vágóhorog szerepe a szigonyos halászatban. Magyar szigonyformák: szúró, kerítő, nyakló, tűző és oldaltvágó szigonyok. A hétágú íves szigonyok. Szigo-nyozás szemre és vaktában
A HORGÁSZAT.
A horgászat fogóelve. Magyar horogfajták. A kosztoshorog. Karózó' vagy kikötőborgászat. A lábóhorog. A tutajosok kolompos borgja. A tökösborog. Az aldunai vizafogó horog. A pör-gettyűs fenékhorog. A magyar horgászat eredete. Horgászás kuttyogató segítségével
HALÁSZAT RAGADOZÓ MADÁRRAL.
Százesztendős feljegyzés. Halászat sassal a bihari Nagy-Sárréten
A MÉRGEZŐ HALÁSZAT.
Kábító és ölő halmérgek. Mérgezés oltatlan mésszel. Kábítás kutyatejfüvel. A robbantó halászat
A RÁKÁSZÁS.
Rákászás puszta kézzel. Rákászás csalétekkel. A rákászó rácsa
A HALÁSZAT JÁRULÉKOS ESZKÖZEI.
A bödönhajó, a ladik és a csónak. Evezők. Lékvágószerszámok. Haltartók. Kasornya, puttony, csíkgödör. A véter és a bárka. Hálófonó szerszámok. Orsók, visszálók, sirittők. A zsírszedő kagylókanál. A nádvilla és a nádkés
ÖSSZEFOGLALÁS.
A magyar halászat feílődése Jankó szerint. A finn-ugor egység korának halászata: rekesztés és horgászat. Az ugorkór állító halászata. A török miíveltségbatás három hulláma. A görög hatás. Az orosz hatás, A bonfoglalás utáni nyugati hatások. Az újabb kutatások még feldolgozásra váró eredményei
ív. Állattartás.
Az állatvilág megszelídítése. Pásztor vagy nomád népek. Nomádság és harci szervezet. A magyarság mint harcias, állattartó nép. Az elomagyarság állattartása. A bolgár-török keveredés hatása állattartásunkra. A nomád életmód nyomai településformáinkban
HÁZIÁLLATAINK TÁJFAJTÁI.
Ősi tájfajtáink megállapításának nehézségei. A magyar parlagi ló valószínű őse. A magyar szarvasmarha. A mokány marha és a riska. A magyar juh két változata. A hortobágyi egyenesszarvú juh. Az alföldi racka. A csigaszarvú oláh racka vagy purzsa juh. A cigája juh. A spanyol merino. Ősi disznófajtáink. A balkáni mangalica. Kutyafajtáink. A komondor. A kuvasz. A puli. A magyar vadászeb őse. A magyar baromfi
AZ ÁLLATTARTÁS MÓDJA.
Kétféle cél. A külterjes tenyésztés vagy szilaj (rideg) tartás. A belterjes tenyésztés vagy jászlas tartás. A félszilaj tartás
A PÁSZTORSZERVEZET.
A számadó és bojtárjai. Pásztor-sor rideg-sor. A lakos avagy kisbojtár. A számadó helyettese: az öregbojtár
A NYÁJ.
A magyar pásztornyelv szókincse. A jószág és barom szó eredete és jelentése. A nyáj szavunk és rokonértelmű megfelelői. A nyájbeli
A LEGELŐ ÉS LEGELTETÉS.
A nyári legelő. A legeltetési jog régen és napjainkban. A téli legelő és a teleltetés. A részes tartás. A legelő felbecslése. Zsendüléstől szorulásig. A juhászáéi. A terülés és capolás. A legeltetés rendje. Állatfajok sorrendje. A legelő minőségéből adódó sorrend. Jószág a tilosban 88
ITATÁS, KŰT.
Itatás nyilt vizén. Régimódi itatok az Alföldön. A kopolyák vagy gödörkutak. A mai alföldi itatok. A gémeskút bélése. Többgémű kutak. Az itatóvályú. A déllő állás és a fertőzés----
A TERELÉS, TERELŐSZERSZÁMOK.
A kutyák szerepe a terelésben. Nyájőrző és t erelő kutyák. Terelő szerszámok. A karikás. Ahosszú-nyelű ostor. A pásztorbot készítése és fajai. A gajló. A csörgős bot. A kampós bot. Az erdélyi ösztön
KIFOGÁS A NYÁJBÓL.
A pányva vagy árkány. Pányvavetés csikóra. Pányvavetés rideg marhára. A szilaj bika kifogása. Mikor a rideg disznónyáj összeröffen
A SZABAD MOZGÁS GÁTLÁSA A LEGELŐN.
A nyügözés célja és eszközei. A tartópányva. A kolonc. A nyűg fajai. A béklyó vagy bilincs. A fabéklyó. A kapcsos béklyó. A karikás béklyó. Kulcsos béklyók. A cigánybéklyó. Az alberti béklyó. A Cönczy-béklyó vagy főzött béklyó. A disznójárom. Az orrkarika - ¦
AZ ŐRZÉS.
Mikor a nyáj megriad. A megriadás okai: bogárzás, zivatar, vérszag, füst. Ha az istálló kigyullad. Éjtszakai jártatás. Tájékozódás a sötétben. A pásztortűz mint tájékoztató. A kolomp rendeltetése. A harang vagy delleng. A voltaképeni kolomp. A pergő vagy zörgő. A csengő. Gulyakolompok. A juhnyáj csengői. A disznóra való pergő
A SZÁMONTARTÁS.
Ismertető bilyogok. A bilyogzóvas. Hogyan s mikor bilyogoznak.> A bilyog formája. Erdélyi bilyogkönyvek. A jószág testébe vágott ismertetőjegy. Kecskeméti füljegyek. Farkcsonkítás. Ideiglenes ismertető jelek. Bárányszoktatók vagy bárányrovások. A rovás szerepe a számontartásban. Rovásjegyeink és eredetük. Az egyszerű rovás. A páros rovás. Négy-, hat- és nyolcszögletű rováspálcák
SZAPORÍTÁS, KIMUSTRÁLÁS.
A természetes szaporodás szabályozása. Szilaj hímek fékentartása. Félsziki vagy kezes jószág hágatása. A hágatás ideje és módja. A herélés vagy miskárolás. Akitörés. A fordítás. Akimetszés. Herélés sáslevéllel. Herélés foggal. A disznó herélése. Ménherélés. Bikaherélés. Baromfi-herélés. A nőstény miskárolása. A herélt állat neve. A komor jószág
AZ ELLÉS.
Hol ellik a szilaj jószág' A juhfogadtató. A disznó ellőfészke és a fiasztógödör. A fiaztató vagy kutrica. Az elvetélés. A hasi bőr és felhasználása
GYÓGYÍTÁS.
Gyógyítás és egészségvédelem. Babona és kuruzslás. Az orvoslás jelentősége a szilaj, félszila és kezes állattartásban. A juhász orvosló tudománya. Gyakoribb iuhbetegségek. A rüh. A kergeség. A himlő. Nyüves sebek gyógyítása. Rovarirtás füsttel. A füst szerepe a ragály elleni védekezésben. Tetűirtás agyagos sárral. A felfúvódás és gyógyítása. Érvágás pattintóval. A napszúrás elhárítása. A veszettség orvosszere
IGÁBATÖRÉS.
Előkészületek a befogáshoz. A sanyarú jászol. Pányvázás és kikötés. A járombavonás. Indítás. Tinóoktatók. A szilaj csikók befogása
PÁSZTORÉPÍTMÉNYEK AZ ÁLLAT ÉS A PÁSZTOR SZÁMÁRA.
Hajléktalan nyájak és pásztorok. Téli állások. Természetes és mesterséges enyhelyek. Az alföldi szárnyék és ültetése. Karám, akol, félszer. Az esztrenga vagy dranka. A kosarazás. A bánya. Fedeles ólak a legelőn. Gúnyás pásztorok. Különféle pásztorbajiékok. Az enyhej és fajai. A hortobágyi vasaló. A kiskunsági c>erény. A teljes cserény. Állófák és ágasfák. Az eleséges taliga. A kerekes kunyhó. A kontyos kunyhó. A nyergestetejű kunyhó. A putri vagy verem.
A TAKARMÁNY.
Szilaj pásztorkodásunk hanyatlása. A téli takarmányozás eredete. A téli takarmány három fajtája. A szükségtakarmány: lomb, gyökér, törköly. A szénafű. Kaszálók. Vágás, szárítás, gyűjtés. A petrence, a rudas és a vontató. Szénagyüjtés a Székelyföldön. A szénatermés eltartása. Az osztom. A rúd köré rakott boglya. Az abora. Szénáspajták és csűrök. Szénaboglyák és kazlak. A gyűjtés

szerszáma: a villa. A boglyarakás és szerszámai. A boglya megbontása. A szénavágó. A mező-gazáaság takarmány termékei. A szemestakarmány. A szálastakarmány. Szalma és törek, mint takarmány. A rázott, a szülés vagy szüleség és a szecska. Vermelt zöldtakarmány. A tengeriszár, mint takarmány. A szilaj jószág téli takarmányozása
A JÁSZLAS, ISTÁLLÓN TARTÁS.
A legegyszerűbb jászol. A szabad ég alatti nyári jászol. Az istállóbelijászol. Az etetőrács. Az alom és az almozás. A hidlás. A trágya eltakarítása és felhasználása. Szárított trágya, mint tüzelő
A HIZLALÁS.
Lóhizlalás és lóhúsevés hadan és napjainkban. Ahol a szamarat is hizlalják. A bízómarba vagy göböly. Disznóhizlalás makkon és moslékon, (jrühizlalás. A tömött kacsa és lúd
A TEJGAZDASÁG.
A tej szerepe népünk háztartásában. A bonfoglalók kumisza. Ridegtartás és tejgazdaság. A tejelő tehén. Gondozása. Pala, palóka és borjukantár. Az első tej, azaz gurászta vagy fecstej. Nyers-tejfogyasztás. Házi tejtermékek. Az aludttej vagy szerdék. A tejföl és a tejszín. Vajköpülés és túrószikkasztás. A savó felhasználása. A gulyás tejkészítménye: a tarbó. A fejős juhászat szervezete. A napi juk. Az alföldi bacsó és a székely major. Béfejés és osztozkodás. Fejőszerszámok. A juhtej feldolgozása. A juhtejótó különféle fajtái. A kanalas- vagy savóótó. A száraz- vagy gyomorótó. Hogy készül a gomolya? Zsendicekészítés. A juhtúró és készítése. A vermelt keserű-túró. Székely jubtejkészítmények
A SZŐR ÉS A GYAPJÚ.
A legértékesebb állati szőr. A jub gyapjának feldolgozása régen és napjainkban. A gyapjúnyírás. Ajuhmosás és juhúsztatás. A gyapjúnyíró olló. A rideg jószág rabszőre. A lófark felhasználása
HŰS, BŐR ÉS CSONT.
Friss húsfogyasztás. A döghús, mint emberi és állati eledel. A bőr felhasználása. A nyúzás. A hasibőr felhasználása. Mi készül a faggyúból? A gyomor, a bél és a csont értékesítése. A vér felhasználása. Szarv- és tülökfeldolgozás
AZ APRÓJÓSZÁG.
Nagyjószág és aprójószág. A honfoglalók aprójószága: a tyúk. Mai tyúktenyésztésünk. Lúd- és kacsatenyésztés. A pulyka és a gyöngytyúk szerepe gazdálkodásunkban. Galambdúcok és galambbúgok
ÖSSZEFOGLALÁS.
A magyar pásztorkodás fő formái. A nomád pásztorkodás jellemző vonásai. Az európai tartásmód jellemzői. A kettő keveréke: a félszilaj tartás. A nomád és a félszilaj pásztorkodás háttérbeszorulásának okai. Állattartásunk ősi magyar és idegen elemei. Az állattartás, mint a magyarság ősfoglalkozása. A kertes faluforma
V. FÖLDMÍVELÉS.
Mi a földmívelés? A földmívelés két ága. Az ásás vagy kapás mívelés. Az ekés vagy szántó mívelés
A MAGYAR FÖLDMÍVELÉS EREDETE, MÚLTJA.
Ugor'kori fóldmív élésünk nyelvi bizonyságai. Tanítómesterünk a fóldmivelésben: a bolgár törökség. A bonfoglalók földmívelő tudománya. A magyarországi földmívelés honfoglalás előtti emlékei. A honfoglalók szlávnyelvű gazdasági cselédei. Földmívelésünk sajátos jellege 148
GABONAFÉLÉINK.
Bennszülött és meghonosított növényfajták. A gabonafélék uralkodó szerepe. Az óvilág legősibb gabona' fajtája: a köles. A hazai kölestermelés. Mai búzafajtánk őse: a törpe búza. A polyva vagy kétszemű búza. A tönköly vagy vótér. Az alakor. A lengyel búza. A kiveszőben levő egyéb búzafajtáink. A diadalmas bajuszos őszi búza. A rozs. A kétszeres vagy elegybúza. Az árpa. A zab. A tatárka. A tengeri vagy kukorica. A ruházkodás céljából termesztett növények
A FÖLDHASZNÁLAT.
Az ősi közös birtoklás. A nyomásos gazdálkodás és a mívelési kényszer. Az egyéni földtulajdon. A tagosítás kérdése
A TELEPÜLÉS ÉS A MEZŐGAZDÁLKODÁS VISZONYA.
Irtványeredetű szeres telepek. A határ beosztása. Egy és kétbeltelkű telepek. A kétbeltelkű telepii' lés eredete. Fennmaradásának történeti okai. Hanyatlása
A TANYARENDSZER.
A mai tanya és a régi szállás. Régi jászkun teleltető szállások. Az alföldi ólaskertek. A mező' gazdasági tanya. A tanyarendszer térhódításának okai. A magyar tanyás gazdálkodás
A NYOMÁSOS GAZDÁLKODÁS.
Az egybeltelkű település határbeosztása. A dűlők. A nyomásos vagy fordulós rendszer. Parlag és ugar. A báromnyomásos rendszer. A zöld vagy javított ugarrendszer. A kétnyomásos rendszer. A vetéskényszer régen és napjainkban
A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE.
Az erdőirtás ősi módja. Erdőpusztítás a Székelyföldön. Zsombékirtás
TRÁGYÁZÁS.
Természetes talajjavító eljárások. A magas tarló. Mesterséges talajjavítás. A kosarazás. Talaj-javítás istállótrágyával. A trágyahordás ideje és módja
ÁSÁS, KAPÁLÁS.
A mai ásó vagy ájó őse: a vasélű faásó. Ásás búza alá. A kapa. Szerepe a kertben s a szántó' földön. Különféle kapaformáink. A tehénszájú kapa. A garaszoló. A kiskapa. A tövető' vagy irtókapa. A csákány. A csákánykapa. A gereblye
AZ EKE ÉS A SZÁNTÁS. Lap
Az eke őshazája. Az ősi faeke. A faeke vas alkatrészei: a hosszúvas vagy csoroszlyaés a laposvas A faalkatrészek: a gerendely, a köldök, a talp és a szarv. A taliga. A kerekes vagy mankosgerendelyu eke. A kerülőeke és a váltóeke. A szántás. Megtorkollás és megtalpallás. A magyar faeke emléket a XVII. század előtti időkből. Az eke fejlődése. A mult század ekeversenyei. Haza, ekefajtak.
A krumplikapáló és a batárbarázdáló eke. A csúsztató kabala vagy gólya. Az ösztöke. Az ekevonó állat. Gyeptörés. Ormára szántás. Bogárhátú szántás. Pados mívelés
VETÉS, BORONÁLÁS, GYOMIRTÁS.
A vetés előmunkálatai. Vetés csoportosan. Két lábra vetés. Egy lábra vetés. A len, a kender, a köles és a tengeri elvetése. Vetés tarlóra. — A boronálás és szerszámai. A tövisborona. Afogas-borona. A henger vagy görgő. A vetés védelme és gondozása. Kaszálás és legeltetés. Az aszatolás és a begyezés. A kapásnövények gondozása. A kapálás és a gyomlálás. A töltés, a ritkítás és a fialás
ARATÁS, VÁGÓSZERSZÁMOK.
A legegyszerűbb aratásmód: a nyüvés. A vadbúza nyüvése. Kölestépés és tengeritörés. Az arató sarló. Magyar sarlóformák. Nád- és szárvágó szerszámaink. A nyesellő. A nádvágó vagy gugacs. A kaszur. A tolókasza. A lápmetsző. A kasza. A rómaiak köpüs kaszája. A XVI. századi szallai kasza. Az alföldi kasza. A kasza takarója vagy csapója. Kaszaélesítő eszközök. A kaszálás. A rávágás. Marokszedés és kévekötés. A rendre vágás. Kepe, kereszt, rakás, kalangya. Részes
aratók és summások. Aratás kalákában. A tarló letakarltása. A tallózás
A HORDÁS, CSŰR, ASZTAG, SZÉRŰ.
A levágott gabona betakarítása. A szérűskert. A rakodó vagy láger. A csűrösrendszer. A székely asztagláb. Az alföldi asztag. A régi alföldi szérű. A szérű szó eredete. A gyűrűalakú matyó szérű. A fedett szérű
CSÉPLÉS ÉS NYOMTATÁS.
Cséplés és nyomtatás. A legegyszerűbb cséplésmód. Köleshántás, tengerihántás, tengerimorzsolás. A kiverés. A magkiverő asztal. A cséplőszék. A cséplősulyok. A csép és használata. Az agyalás. A szalmázás. A nyomtatás. Ágyás és ágyazás. Nyomtató állatok. A fordítás, a rázás, a karimázás és a törekelés. Nyomtatás kocsival. A cséplővályú
A SZÓRÁS.
A kicsépelt szem tisztítása: a szelelés. Szórás a csűrben. Szórás a szabadban. A dunántúli törekrosta. Szórórosták és szelelőmalmok. Karélás kézi rostán. Az újfajta szórórosta. A tiszta szem felmérése. Aljgabona, ocsu, polyva. A törek és szalma felhasználása
KERTGAZDASÁG.
A kert szó eredete és jelentése. A veteményeskert. A virágoskert és a virágnevelés. Gyógy- és fűszernövények termesztése. Kültelki veteményes és szőlőskertek
GYÜMÖLCSTERMELÉS,
Gyümölcsgyüjtés és gyümölcstermesztés. A magyarországi gyümölcstermesztés múltja. Mai gyümölcsfajtáink. A gyümölcsöskert. Ültetés, nemesítés. Gallyazás és bernyózás. A gyümölcsszüret
SZŐLŐMÍVELÉS.
Szőlőmívelésünk eredete. A hazai szőlőmívelés bonfoglalás előtti emlékei. Árpád-kori szőlőmívelésünk. A lugasos mívelés. A domb- és begyvidéki terraszos mívelés. Régi szőlőfajtáink pusztulása. Az amerikai vessző. Ültetés, oltás, fedés, nyitás, metszés. Közönséges karózás. A karikás karózás. Kapálás. A régi szőlőmetsző-kés. A szüret. A böngészés
ÖSSZEFOGLALÁS.
A magyar mezőgazdálkodás két módja. A keleti eredetű alföldi gazdálkodás. Az európai eredetű ^ domb- és begyvidéki gazdálkodás. A két gazdálkodásmód újabbkori keveredése. Mezőgazdaság és állattartás viszonya. A nomád jellegű gazdálkodás eredete és fennmaradásának okai. A tanyarendszer kialakulása. Mezőgazdaságunk óeurópai hagyományai
VI. TEHERHORDÁS, KÖZLEKEDÉS, JÁRMŰ.
TEHERHORDÁS EMBERI ERŐVEL.
Az asszonynép cipekedő munkája. A kéz és a váll szerepe a cipekedésben. A csigarúd, az ételhordó-rúd, a testvivő fa és a Szent Mihály lova. Teherhordás háton és fejen. A talicska és a tragacs
A KÖZLEKEDÉS ÉS A HÍRADÁS.
Az előmagyarság közlekedő eszközei. A közlekedés szerepe az előmagyar korban. A honfoglalók közlekedése. A híradás ősi szerszámai: kürt, dob, síp, száldob, harang. Jeladás tűzfénynél
ÜT, HÍD.
Gyalogos és lovas-szekeres közlekedő utak és hidak. Útkészítés sáros terepen. A palló és a biirü. Jéghizlalás. Hídépítés
A GYALOGOS KÖZLEKEDÉS, FALÁB, KORCSOLYA.
A gyalogjáró kezebelije: a bot. Apákász lápibotja. Hótalp,jégpatkó, fabocskor, faláb. Az irongálás és az ironga. A fákorcsolya. A gyalogszánkó és a fakutya. (Átkelés folyóvizén.) A magyar ember úszótudománya
VÍZI JÁRMŰVEK.
Nádkéve-tutaj vagy csölle. A tutaj. A bödönhajó vagy lélekvesztő. A hajó tatja. A csónak vagy ladik. A dereglye vagy csámesz. A hidas vagy komp. A bárka. Evező és csáklya. Az alföldi sárhajó vagy félhajó
SZÁN, VONTATÓ.
A szán szerkezete. A gyalogszán vagy bakszán és válfajai. Szán mint vontatóeszköz. Petrence-vontatás. Vontatás kivágott lombos fán. Vontatás petrencerúdon. A tiszántúli vontató: az ördögszekér. Az alföldi csamesz vagy bolondkocsi
TALYIGA, SZEKÉR, RAKODÁS, KOCSI.
A szekér szó eredete és jelentése. A legegyszerűbb szekér: az ősi, kétkerekű talyiga. A négykerekű szekér keletkezése. A magyar talyiga különféle formái. A pásztortalyiga, a debreceni talyiga, a nyírségi talyiga és kordé. A fakószekér és szerkezete. Az alsórész. A felsőrész. A székely szekérfajták. A vendégoldal. A vendégoldal helye és szerepe a rakodásban. A nyomtatórúd. Hogy rakodtak száz évvel ezelőtt az Alföldön. A szemestermény felrakásának ősi módja. A kocsi-szekér vagy kocsi. A kocsi név eredete. A magyar kocsi európai elterjedtsége
BEFOGÁS, SZERSZÁM.
A vontatójószág. A lovasfogat. A hám és részei. Kantár, zabla, gyeplő. Kettes-, hármas-, négyes-, ötös- és betesfogatok. A sallang. A csengő. Az ökörfogat és a járom. A patkolás
HÁTALÁS, NYEREG.
Lovaglás szőrén. A magyar nyereg. A kengyel. A tergenye vagy csacsinyereg
DÍSZÍTŐMŰVÉSZET. Irta : VISKI KÁROLY. ^ A népművészet fogalma. Népművészet és díszítőművészet. Az érdeklődés kezdete. A ,magyar stílus, jelszava. Összehasonlító lehetőségek a mozgalom kezdetén és ma. Anyag, forma, technika és díszítmény összhangja
A MŰVÉSZEK.
Művészek. Rabimunka
A DÍSZÍTMÉNY.
A díszítmény népi nevei. Hím, irat, cifra. E szók múltja
KÉREGMUNKA.
Anyaga, technikája, díszítése; ősisége, elterjedése. A szarumunkákkal való rokonsága
CSONT. ÉS SZARUMUNKA.
Csontfaragványok, csontékszerek; kupáncsok. A puskaportartó porszaruk; díszítőelemeik; varázs-jelek; porszaruk napábrázolása is varázstükre; ember- és állatábrázolása; jellegzetes díszítmény-készlete. Tülökből készült tárgyak díszítése; a karcolás
FÉSŰSSÉG.
A fésűsség; fésűdíszítmények
LÓSZŐRMUNKA.
A lószőrfonás technikája. A díszítmény technikai eredete. Tűtartók, gyűrűk. Ősi technika-e vagy biedermaier-divat>
BŐRMUNKA.
Bőrholmik a pásztorság kezén. Hagyományos pásztortechnikák. Rátét, szironyozás; sallang, pillangó, szíjfonatok, ostorok. A szűcs díszítőművészete. A cifra ködmönök régi rátétdíszítménye
SZŐTTES.
A szőttesdíszítmény technikai eredete; mértani jellegű díszítmények eredete. Sima, sávolyos, szedettes szőttes. A mesterke. Ősi színek. Alkalmi szőttesek. Székely festékes. A takácshagyományok
és a népi szőttes
HÍMVARRÁS.
A hímzés eredete kettős; szőttes és összevarrás. Szőttes és szálánvarrott. Szedettes hímzés. írás után való hímzés. A hímzések ősi színei. Hímzésünk múltja; bímvarró-mesterek. Nyugati hatások. Úri hímzések hatása
SZŰRHÍMZÉS.
A szűrszabó hímzése; e hímzés eredete; színei; a rózsa szerepe. Hímzés az egykori rátét helyén
SZŰCSHÍMZÉS.
A szűcs hímzése; e hímzés múltja; a régi cifra és az ujabb hímzés
CSIPKE.
A csipke technikai eredete; fonás, kötés, rojt, díszvarrás. Cyarmatby Zsigáné a népi csipkék eredetéről
TOJÁSHÍMZÉS.
A tojásírás technikája: batíktechnika, karcolás. A tojáshím színei, díszítőelemei. Egyes díszítmények " ősisége. Avarkori tojásbim
FAFARAGÁS.
Pásztorfaragás; molnárok, barkácsolók faragása. A pásztorok címeres darabjai. Vésés, domború, faragás, spanyolozás. A mértani jellegű díszítmények ősisége; hátrálása. A történeti stílusok hatása. A szekrény középkori díszitőmódja
FEJFAFARAGÁS
KAPUFARAGÁS
HÁZ, TEMPLOM.
A főtemplomok régisége. Történeti stílusemlékek fatemplomokon és fatornyokon
BÚTOR.
Bútorfaragás és <festés. A tulipános láda
CSERÉPMUNKA.
Őskori hagyaték a cserépholmikon. Az edények alakjának eredete. Az ősi színek. Domború díszít, mények, öntés, festés. Céhkancsók vallomása. Fazekasgócok. Újkeresztény hatások. Kontárok, bimpellérek
FÉMMUNKA.
Ón, és ólomöntés. Fémberakás, szegecselés. Kupáncsok. Csengőöntés
MÉZESBÁB.
Süteményformák régisége. A mézeskalácsosság magyar kezdete. Vallási vonatkozások. Az ütőfák. A mézesbáb alakja. A formavésés technikája. A mesterség hanyatlása. Az újabb készítmények. Viaszmunkák; áldozati tárgyak, offerek
ÖSSZEFOGLALÁS.
A díszítőművészet alakulása anyag, technika, forma szerint. Hagyomány és újság. Nyugati és keleti kapcsolatok. Ó,európai örökség és történeti hatások. Asszimilálás. Lassú pusztulás
A HAGYOMÁNY TÁRGYAI. Irta: VISKI KÁROLY.
A hagyomány egy része tárgyakhoz tapad, tárgyakon keresztül nyilatkozik meg vagy tárgyakat termel
AZ ÉLET NÉGY SZÜKSÉGE.
Születés. Szülőszék, szülőágy, boldogasszonyágya; sátor, sátorlepedő; komatál; korozsma; boldogasszony pohara; áldomás (csök, paszita). L egény av atás, komálás. Legénycímer, leánykorbácsolás; lapicka, ferula. Mátkálás, komálás. Mátkatál. Házasság. Parafernumlevél, jegy Jegyruha, ágy; főkötő; vőfélybot, buzogány,jel. A lakodalom alakoskodói. Lakodalmi eledelek; csigatészta, lakodalmi kalács, prémes, tésztadió, zsírbakicsike. Pereckulac, lakodalmi hordó. Temetés. Halóruha, nyuitópad, hidegágy; vivőfa, szentmihálylova, gyászkocsi. Kopjafa, fütül, valófa, lábtulvalófa. A gyász színe 346
A NAPTÁRI SZOKÁSOK TÁRGYAI.
Regösök. Állatbőrös alakoskodók; csodafiúszarvas, réttökör, turka; regöshangszerek. Buso. Lucázók. Csapul ás. Termőág, aprószentekelő vessző, korbács; pásztorok vesszei; gircsó;
mikulás. Betlehem. A betlebemesek jelmeze, kellékei; a betlehemek alakja; marionett; a lábtáncoltató betlehem bábjai. Háromkirályok. A csillag alakja, tartószerkezete. Ka rá' csony. Ostyahordozás, angyalfia, karácsonyfa, koronafa. T éltemet és. A téltemetés ala-koskoiói (kisze, villő stb.). Kakasnyakazás, tuskóhúzás, szűzguly akihajtás, sajbózás. Gergely járás. A gergelyjárók szereplői,jelmeze. A balázsolók szereplőijelmeze. Húsvét. Vízbe-vetés; locsolás, hímestojás, tyúkverés; kereplő, pörgető, tóka; a húsvéti nyúl; türkölés, kókányozás. H aj n alfa. (Jakalfa, iakabág, májusfa, máj fa.) Pünkösdi királyság. Pünkösdi király, pünkösdi királyné; királyi pálca; jelmezek. Szent István napja. Lobogó, szalmacsomó,
koszorú, tüzeskerék
RONTÁS (BETEGSÉG), VARÁZSLÁS (ORVOSLÁS).
Rontók, varázslók; a természet és a természetmögötti; megszemélyesítések. Füvek, fák. Bálvány' szerű bábok. Gyógyító fűszerszámok. A házi orvosságok eredete. Állati eredetű varázsszerek. Ásványi varázsszerek. Menykő, hályogkő, kígyókő. Áldozat. Vízbehányás, építőáldozat. Offerek; terményáldozat. Nézés és igazmondás. Dob (szita, rosta), lucaszék, acél-tükör, varázsvessző
A GAZDASÁGI ÉVKÖR SZOKÁSTÁRGYAI.
Aratókoszorúk, búzakoszorúk. A fonó és disznótor alákoskodói
CÉHEMLÉKEK.
Jelvények, cébbehívótáblák, süvegek, edények
JOGSZOKÁSOK TÁRGYI EMLÉKEI.
Különféle szokások jogi vonatkozásai. Jogszokástartalmú szók és szólások. Nyílvetés, nyílhúzás. A lírái kalap, szék és bot. Hitesbot, tizedespálca, kislírólot, rovás. Idézés pecséttel. Lapát és lapicka
ÉRTÉKMÉRŐ, MÉRTÉK.
Az értékmérő termény. Jószág, barom, marba. Újalb értékmérők. Az ősi mértékek a test részei, hüvelyk, sing, öl stb. A mértékedények keletkezése. Helyi mértékek; ezek különböző volta____
HANGSZEREK.
Búgattyú (zúgattyú), csergettyű; pergő, zörgő, dob; ütemjelző hangszerek; sarkantyú; a regösök höppegetője; köcsögduda (burrogató, bika). Sípfélék; tömlőslp, tótorgona. Kürtfélék; fakürtök (szádokkürt, víziduda). Doromb. Tekenyőgardon; koboz. Tekerőmuzsika (nyenyere). Citera
JÁTÉKSZEREK.
Az utánzó játékok szereinek sokfélesége. A gyermekjátékszerek a felnőttek tárgyi világát tükrözik. A fiú- és leányjátékszerek. A játékműveltség mértéke; ennek példái. A játékszerek őstörténeti kapcsolatai. Egy iskola játékai ezelőtt 130 évvel

Témakörök