kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Királyi Magyar Egyetemi Nyomda |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félbőr |
Oldalszám: | 433 oldal |
Sorozatcím: | A magyarság néprajza |
Kötetszám: | 1 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 20 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér és színes fényképekkel, illusztrációkkal és egy térképpel. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest. |
Az első kiadás ajánlása | 5 |
A második kiadás előszava. Írta: Viski Károly | 7 |
Tájékoztató. Írta: Viski Károly | |
Mi a néprajz? | |
A népi jelenségek egységessége. A népi alkotás sajátossága. Ennek felismerése. A néprajzi tudomány neve, tárgya, célja. A művelődés ősi alapjai. Természeti vagy kezdetleges népek. A kezdetleges műveltség. A művelődés és műveltség néprajzi (művelődéstörténeti) értelme. Néprajz és őstörténet. Az ősember feltámasztása. Az ősember műveltség élő emlékei. A művelődés útja: a régi és az új keveredése. Műveltségrétegek. Népi műveltségűnk rétegződése. Ősi műveltségünk keveredése | 9 |
A néprajz munkamódja | |
A műveltségrétegek szétválasztása. A hasonlítás (asszimilálás) és az alakváltozatok(variánsok). A leírás. Az összehasonlítás. Az összehasonlítás feltételei, eredménye. A fejlődéselmélet. A néprajz munakmódja nem természettudományi | 14 |
A néprajz segédtudományai | |
Földrajz, embertan, gyakorlati és természetttudományok, művelődéstörténet, történelem, régészet, nyelvtudomány, néplélektan, más tudományok. A kollektív lélek, az emberi közösségek alkotásaival foglalkozó embertudományok nem mellőzhetik a néprajz eredményeit. A néprajzi jelenségek szövevénye. A szövevények egüttes szemlélete | 16 |
A néprajz segédtudományai | |
A jelenségek belső összefüggésén alapuló (természetes) rendszer. A rendszer két fő része:tárgyi néprajz, szellemi néprajz. E kettő tárgyköre. A kutatás természete, területe: a jelenségek néprajzi értékelése, a kezdetlegességek megbecsülése | 18 |
A magyarság néprajzi képe és történeti alakulása | |
A különbségek eredete. A csoportokat alakító tényezők. A "magyar" szó jelentése. Az onogur törzsszövetség alakító hatás. A magyarság egyéb elnevezései. A honfoglaló törzsszövetség. Kelet és Nyugat határán. A vezető réteg elnyugatiasodása. Nyugati és újabb keleti elemek. Népműveltségünk alkotóelemeinek három csoportja. Néprajzi képünk változatossága. Néprajzi csoportjaink: dunántúli, felföldi, erdélyi, (moldvai és bukovinai) csángó csoport | 20 |
A magyar néprajz multja és jelene | |
Ismereteink forrásai. Adatgyűjtemények. Múzeumok. Néprajzi irodalmunk. Közöletlen személyes tapasztalatok. Az előmunkálatok egyenetlensége s ennek következményei. Munkánk első, alapvető összefoglalása. Kinek írjuk? | 27 |
Táplálkozás. Írta Bátky Zsigmond | |
A mindennapi eledel. A szakácskodás elsősorban a hagyományőrző asszonynép feladata. Kapcsolatok és étkezés, tűzhely és néphit között. A szakácsművészet | 31 |
A gyüjtögető életmód emlékei | |
Férfi és női munka. Mai maradványai. Állati eredetű nyers táplálékok. Eltartásuk ősi módjai. Szárítás, aszalás, sózás, füstölés. Kezdetleges, húspirító módok. Férfifőzte ételek. Az asszonynép és a növényvilág. Nyers növényi táplálékok. Aszalt gyümölcsök, ízek. Nyers édes italok. Nyírjávor, fenyőíz. Savanyítás, forrázás, főzés, sütés. Hamuban sült pogácsa. Kövönsült lepények. A sütőharang. A lápi kút | |
A nyers és elkészített anyagok eltartása | |
Az innivaló eltartása. Cserép és faedények. Sótartók. Túrós, zsíros, stb. tömlők és bödönök. Húsfélék eltartása. Tojásos bucsérok, paszulykasok. burgonyás vermek Szuszékok, gabonáskasok, bombárok kástuk. Kenyeresrácsok, tésztásszütyők | 53 |
Az ételek elkészítése. Ételfajták | |
Tűzgerjesztés és tűzhelyi eszközök | |
Tűzgerjesztés dörzsöléssel. Tűzcsiholás. Tűztisztelet. Tüzelőanyagok. A tűzhely és kemence segédszerszámai. A tűzfejalj, tüzikutya, szolgafa, háromláb, serpenyő, csipér, pemet, szénvonó, kuruglya | 61 |
Ételek és sütő-főzőeszközök | |
Állati eredetű ételek. Pirító szerszámok. Nyár, rostély, serpenyő, tepsi. Főzőszerszámok. bogrács. Halászlé, gulyás, pörkölt, juhhúsos kása, töltelékek. úslevesek. A tej, tojás, vaj és méz szerepe népünk konyháján. Növényi eredetű ételek. Levesek. Árvaleves. Gyümölcs és levesük. Zsufa, gabonaleves, cibere, tésztás levesek. Saláták és zöldfőzelékek. Szárazfőzelékek. Répa és káposztafőzés. Tészták. Kásák és gépek. Galuskák. Gombócok. Csíkok és reszeltek. Lepények. A kenyér és kenyérsütőszerszámok. Pogácsák. Rétese, bélesek. Kalácsok, perecek. Fánkok | 68 |
Italok és fűszerek | |
A víz. Vízszerző módok és alkalmatosságok. Kobak. Szapoly. Ivótülök. Ivőharang. Fából faragott ivókészségek. Vízhordó, faedények. Kútak. bodonkút. Bugyogák és kanták. Gémeskút. kerekeskút. Az ősi lóser és magyar ser. A mézser. A pálinka. A kávé és tea. A dohány. Fűszerek és ételjárulékok | 85 |
Tálaló és evőeszközök. Étrend | |
A tálalás ősi módja. A suba, mint asztal. Az evőszék. Az asztal. A szék. A tál és tányér. Evőeszközök. Ételhordó edények. Az étrend. A pátriárchális étkezés. Ünnepi vendégségek | 92 |
Összefoglalás | |
A magyar táplálkozás néprajzi mérlegelése. Parasztkonyhák tárgyi fölszerelése. Kezdetleges ételféleségeink nagy száma. Ételneveink eredete. A magyar konyhaművészet két fő vonása: az ízletesség és változatosság. A hús és zsír kedvelése. A magyar pecsenyék. Főtt és sült tészták. | 100 |
Építkezés: Írta Bátkí Zsigmond | |
Az emberi települések leírása és néprajz. Az épületek alakulásának vizsgálata egészében a néprajz hivatása. A tüzelőberendezések fejlődésének búvárlása a legfontosabb feladat | 108 |
Telepformák | |
A település néprajzi tényezői. A két szélsőséges telepforma. A magányos tanya és tömör falu. Honfolgaláskor telepedésmódok. Tanyarendszer. Szőlőhegyközség. A "szeres" terep és zárt faluforma. A falutelepülés két főformája. Soros vagy utcásfalu és csoportosfalu. A "hadas" település. Szeged, zugok. Falukerítés. Az udvarok fő formái. Magányos és csoportos udvarok. Eredetük. Telekerítések, hágcsók, ajtók, kapuk | 109 |
Kezdetleges hajlékok | |
A lakóház ősei. Földreépített és földbemélyesztett épületek. Földreépítetett régi és mai kerek hajlékok. Jurttípusú nemez és csergesátor, szekérsátor, pásztortalyiga, karaula. Kotatípusú göcseji pálinka főzőkunyhó szalmafedéllel. Nádból állított kerek juhász, és gulyáskunyhók. Szögletes nyitott és fedett pasztorhajlékok. Enyhelyek, cserények, tetőkunyhók és falas pásztorhajlékok. Földbemélyesztett szögletes hajlékok. partlakások, putrik, földházak | 120 |
A ház építőanyaga és építése | |
Az építés a közösség munkája. Kaláka, kölcsön, segítség. A ház részei. Fal és tető. Föld, sárvályog, tégla, kő nád, vessző és fafalazatok. Tetőváz és fedél. Szelemenes és szelemen nélküli tetőváz. Kontyos, üstökös, és nyergestető. A házfedés. Szalma, zsup, nád, zsindely, és cserépfedés. A zsupfedés. Házcsúcsok. Tornác, pádimentom, ablak, ajtó, zár | 126 |
A lakóház belső tagolódása | |
A kezdetleges lakóház tagolódása.A tüzelő szerepe a tagolódás későbbbi menetében. A tűzhely és kemence eredeti alkata. Tűzhelyes és kemencés háztípusok. A tűzhely és kemence egybeolvadása. Kemencés- tűzhelyes és tűzhelyes-kemencésháztípusok. Keleti és déli magyar ház. Kemencsé elindulású magyar háztípusok. nyugati, északi és középmagyar ház. A fejlődés sejtett útja alaprajzokon. A magyar házak helye az európai háztípusok között | 142 |
Tűzhelyes házak | |
A keleti magyar ház Erdélyben és az Alföld északkeleti peremvidékén. Az ősi forma egyhelyiségű, középtűzhelyes ház. Tűzgödör. A tűzhely fölemelkedése, sarokba helyezése. Szikrafogó cserény, gógány, kürtő, padlás. A cserepes, platten, kemence pest, szoba. Az eresz és füstház. A keleti vagy erdélyi ház rokonai. A zempléni kabolásház. A felsőtiszai kandallósház. Formák keveredése az érintkező területeken. A jövő fejlődés útja. Déli magyar ház Alsósomogyban, Tolnában, Baranyában, Szlavóniában. A keleti és déli magyar ház közti különbség. Az ősi alak a bosnyák kutya-típus. A kályha meghonosodásának hatása. A "szenesház" és szoba. A szlavóniai és désomogyi füstösházak. A fejlődés iránya | 147 |
Szoba-konyhás házak | |
Nyugati magyar ház a Balaton vonalától nyugatra. A kemencés alaptípus.A tűzpad. A füstös ház. A betési, őrségi, göcseji, vend és hegyháti füstös házak. A kurugla. Az ősi pitvar. Kemence, banya-kemence, kályha. A szoba és konyha létrejötte. Felnémet vagy álfelnémet háztípus? Északi magyar ház a palóc nyelvterületen. A palóc faház s a tót ház közös vonásai. Száz évvel ezelőtt. A palóc kemence eredete. Középmagyar ház. A kémény szerepe az alföldi ház fejlődésében. Kéménytelen ősi hajlékok. Óltanyák és földházak. A földházak füsttelenítése. Füstlyuk, kürtő, szabadkémény, zártkémény. A kéményaljától a konyháig. A szabadkéményes konyhák tüzelőhelyfalai. A hosszúkás patka. Az ólas patka. Az asztalpatka. A debreceni "szabadkonyha" s a szegvári "lakodalmas konyha." Egyéb alföldi tűzhelytípusok. Nyári konyhák és szabad sütőkemencék. A búboskemencék. A csuproskemencék. Az alföldi ház fejlődése. Összefoglalás | 164 |
A magyar ház szókincse | |
A nyelvi tényerek bizonyító vallomása. ősmagyar elemek. Korai szláv elemek. Későbbi német elemek. A felnémet háztípus átalakító hatása az úri házakon keresztül a magyar parasztházra | 190 |
Fűtés | |
Az asszony és gyereknép hálóhelye. A férfinép hálóhelye. A régi házak kevéssé védtek a tél hidegétől. A legegyszerűbb fűtő: a nyilt tűzhely. Ennek Erdély a hazája. Az erdélyi tűzhely fejlődése a kajhacserepesig. zárt fűtőkészülékek. A sárkemencék. Az alföldi búbos. A palóc kemence. A dunántúli kemence. A cserépkályha őse: a kupác kemence. Ásatag emlékei. Az igazi kályhák | 193 |
Gazdasági melléképületek | |
A melléképületek rendeltetése. Jelentőségük a házépítés szempontjából. Csűr és pajta. Dunántúli pajtatípusok. Az erdélyi csűrök. A hosszúcsűr. A jármacsűr. A székely kurtacsűrök. A kalotaszegi csűrök. Az istálló a régiségben. Akol szavunk eredete. Ól szavunk eredete. Az állás. A félszer. A teleltető állásfészertől a beltelki isátlóig. A nagykun tüzelősól | 201 |
Bútorzat. Írta: Viski Károly | |
A hajlékbeli holmi | |
A bútor szó jelentése. A pásztor betyárbútora. A gúnya. A bútorok oszályozásának nehézségei | 217 |
A ház földjétől az első bútorokig | |
Pad és szék. A pad helynévi jelentése a régi nyelvben és a nép nyelvében. A házbeli kezdetleges pad: padló, palló. A pad és szék szó jelentésbeli rokonsága. Pad- és székfélék. Régi úri házak és mai parasztházak padszéke. A palóc lóca. A falravaló. A padok, lócák karja. A palóc lócák más-más neve és rendeltetése. A moldvai csángók padvetése | 218 |
A mai bútorok keletkezése és történeti alakulása | |
Ágy. fejal. A gyékény és szalma, mint ágy- Fűajdeszka. Az ágy szó jelentésének történet, a szokáshagyomány vallomása. A gúnya-ágy | 224 |
Ágyékszék és nyoszolya. A nyoszolya szó egykori jelentése. A mennyezetes ágy | 226 |
Ágnyemű. Hálóágy és vetettágy. Az ágyvetés néhány példája | 228 |
Szekrény és láda. A szekrény szó eredete. A szekrény alkata. A szekrény és koporsó szó jelentése-kapcsolata. A koporsó szó ősi jelentése. A szekrény hátrálása, pusztulása. A láda szó eredete. a tulipános láda kora, hátrálása, pusztulása | 230 |
Egyes-szék. Kezdetleges egyes ülőbútorok. A gyaloszékek. A székhordozás szokása. A karszék, karosszék szó jelentése | 234 |
Evőszék, asztal. A földönétkezés szokása, a szokáshagyomány vallomása, az asztalvetés. A tálalóeszköz, szérekerülése. Tálszék. Melius Péter táltartója. A kamarásasztal, helye, alkata, alászállása a parasztházba | 239 |
Faliszék, lábastéka, almáriom | 245 |
Rúd, lábastéka, almáriom | 245 |
Rúd, kendőszeg, fogas, tálas | 246 |
Gyermekbútor: ringó (rengő), tolidikó, gyerekálló stb | 248 |
A bútorok elrendezése | |
A ház első rendjének alakulása. A padkásrendű ház belső képe. A szegeletre és középre rendezett házbelső képe, egyes bútorok állandó helye. A hátulsóház rendje | 249 |
Világítás. Írt: Viski Károly | |
A szabadtűz világlója. A világló szilánk vagy fáklya. világtartók. A székely (csángó) világzó és szurkos kalán. Népszokások világlói: logózás stb. A zsírfélékkel való világítás, mécs (pillog stb.). A gyertya szó jelentése. A fából való csörőgyertgya. A koppantó. Gyertgyatartók (kecskeláb, betlehem). Lámpások | 255 |
Mesterkedés. Írta : Bátky Zsigmond | |
A parasztház önellátó kézműves tevékenysége. A mesterkedés eredete és fejlődése. Házimunka. Háziipar. Kézművesség. Iparosság. A Néprajzot elsősorban a házimunkák érdeklik | 260 |
A famunka | |
Tisztára férfi foglalkozás. Az ősi fakorszak. Az előmagyarok ebbeli tudmánya a szókincs alapján. A pásztornép famuniái. Fakéregmunkák. Sótartók, dobozok. Pondolás. kéregtarisznyák. Ivóedények. Taplósapkák. Háncs és kötél szíjácsból. Faragószerszámok. Faanyag. A megmunkálás két módja: faragás, vésé. Botok. Nyelek. Kásakavarók. Pipaszárak. Furulyák. Kanalak. Bárányszoktatók. Borotvatartók. Tükrösök. Gyujtótartók. A paraészti faművesség. Szerszámai. Bognármunka és szerszámok. Faragott, vájt, égetett gazdasági szerszámok. Vályuk, bodonok, vékék, teknők. Mozsarak, kupák. Gyerekjátékok. Háztartási holmik. Esztergályozás. nyerttyűs és lábitós eszterga. A csutrásmesterség Kádármunka. Hordók, sajtárok, csobolyók. Asztalosmunka. Szövőszékfaragés | 261 |
Az agyagmunka | |
Cserépedény a parasztházban. Használati és díszedények. Történeti visszapillantás. A gölöncsérség kasztszerű háziipar volt. A fazekas munkája. Tapodás, gyúrás, fomrálás, korong. Szárítás, festés, írás, karcolás. Égetés kétszer. Mázolás. Fekete, mázatlan és ónzománcos edények. A habánok. A mesterség elterjedése | 274 |
A bőrmunka | |
A nyelvkincs vallomása. Bogaria. Pásztorművesség. A juhbőr kikészítése, száraz úton. Rubafélék, hátibőr, suba, ködmön. A varrés. Apróbb pásztorholmik. Karikás, erszény, zacskó. Nyeregszerszám. öv, hüvely, bocskor. Tömlő, iszák. Pásztor bőrvarrószerszámok. Paraszt bőrműveség. A szűcsmeterség, mint "etész mesterség". A bőr kikészítése. törés, csávázás, festés | 281 |
A nemez- és posztógyártás | |
A mesterkedés multja. Eljárás. Nemez és posztó. A nemezgyártás. Süvegek, pokróccsinálók. A posztógyáráts. A gubásmeserség. Ványolás vagy kallás. A szőrtarisznyaszövés | 289 |
A fonó-szövő mesterség | |
Elsődleges és másodlagos növényi anyagok. Gyékényfonás és szövés. Szalmafonás. Vesszőfonás és termékei. Kendermunka. Ősi volta. Asszonyi foglalkozás. A kender etése. Nyüvés, áztatás, szárítás. Törés: törővályú, kölyű, törő, bitó, tiló. Dörzsölés. A fésülés és szerszámai: héhel, gereben, ecsellő. Tépés. A fonás és szerszámai. Guzsaly- és rokkafajtáink. A motollálás és szerszámai. Szapulás, sulykolás, fehérítés. Gombolyítás. A szövőszék vagy osztováta. A len feldolgozása. A csalán feldolgozása. szőnyegszövés. Madzagszövés, kötés, horgolás, hímzés | 294 |
A tülök, szarv és csont munkája | |
Pásztorok tülök- és szarvkészítményei. Agancsmunkák. Csontfaragványok | 316 |
A gyertyamártás | |
A gyertya szó eredete Viasz- és faggyúgyertya. Gyertyamártás. Gyertyaöntés | 317 |
Szappanfőzés | |
Asszonynép dolga. Zsiradék és olaj. Széksólúg. Főzés, formázás. Lúgszappan, epeszappan | 318 |
A bábosság | |
A mesterség eredete. A mézeskalács anyaga, készítése. Ütőfák, kalács formák. Egyéb bábos készítmények. Vallási vonatkozások | 320 |
Viselet. Írta: Györffy István | |
A népviselet mivolta | |
A népviselet fogalma. A változás okai: úri hatás, helyi ízlés, feltünésvágy, hatósági intézkedések, életkor, jómód, szegénység. A hagyományőrző réteg. A régi magyar viselet. Nemesség és jobbágyság. A jobbágyfelszabadulás s következményei. Régi viseletünk emlékei. Anyag, szabás, külső. A szókincs vallomása | 324 |
A hajviselet | |
A haj mint ruha s mint dísz. A férfi hajdivatja. Tarfejűség és hosszú haj. A csimbók és az üstök. A halántékkincs. A körhaj. A bajusz. A szakáll. A nő viselete: a hosszú haj. A nyírás mint büntetés. A kifésült haj megóvása. Hajadon és menyecske. A leeresztett haj. A fonat. A türött haj. A hajkonty | 324 |
A régi magyar ruhaviselet | |
Az ősmagyar mez. A honfoglalók ruházata. A fejlődés útja. A ruhát jelentő szavak | 332 |
A fejrevaló | |
Hajadonfő: leányfő. A bekötött fej és a becsület. Az asszony fejrevalója. A kendő. A köcöle. A pacsa. A vászonfőkötő. A kéreg főkötő. Fajtái. A leány pártája. Az erdélyi női kalap. Férfi fejrevaló. A sapka vagy kucsma. Prémes sapka. A kalpag. A süveg. A süveg csákója. A kalap. A pörge kalap. Kalapdíszek: pántlikák, csapók, tollak bokréták | 333 |
Az alsóruha | |
A vászonviselet. A fehérnép vászonruhái. Az ing. Ősi formája. Bevarrott és mellévarrott ujjú ingek. Az ingváll. Az ujatlan ing. A pendely. Az alsószoknya. A kötő. A muszuj. A rokolya. A férfi vászonneműi. A borjúszájú derekatlan ing. A borjúszájú derekas ing. A borjúszájú hosszú ing. A lobogósujjú derekas ing. Újabb férfiing fajták. Szűk és bő gatya. A zsíros gatya. A kék vászonviselet. Az egyágú gatya. A vászonnadrág | 340 |
A felsőruha | |
A gubaposztó. A guba. A szűrposztó. Szerepe a régiségben. A szűrköpönyeg. Viselet módja. Szabása. A nyakasszűr. A pásztorszűr. A cifraszűr. Egyéb szűrfajták A szűrdolmány. Zeke, szokmány, daróc, condra. A szűrkankó. A szűrnadrág, harisnya, berbe. A szűrruhák díszítése. A posztómellény. A bőr, mint ruhaanyag. "Magyar" szűcs és "német" szűcs. A bőrruha szabása. Az előbőr vagy mellbőr. Az oldaltgombolás bőrmelles. Az előlgombolós bőrmelles. A ködmön s fajai. A női ködmön. A suba. A kisbunda. A bőrnadrág. A bőrruha díszítése | 348 |
Az öv | |
Az öv eredete és rendeltetése. A derékszíj. A tüsző vagy gyűszű. A lábszíj | 358 |
A lábbeli és a kesztyű | |
A bocskor. Ősi volta. A kapcsa és a lábbűr. A habda vagy türecs. A papucs. A cipő. A bakancs. A csizma. A fordított csizma. A székely "kölyökcsizma". A botos. A sarkantyú. A kesztyű. A csizma. A fordított csizma. A székely "kölyökcsizma". A botos. A sarkantyú. A kesztyű | 359 |
A népi öltözet napjainkban | |
A nyugati művelődés hatása. Az ősi anyag és a régi forma pusztulása. A férfiviselet újmódi ruhadarabjai. A posztó mente és nadrág. Az ujjas mándli. A bujka és untercikk. A lájbi. A priccses nadrág. A rajtbúzli. A pufándli. A bendergő. A kötény és a surc. Földrajzi áttekintés. A magyar népviselet jellege | 365-379 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.