A magyarság néprajza I-IV.

I. Tárgyi néprajz - Tájékoztató, táplálkozás, építkezés, bútorzat, világítás, mesterkedés, viselet/II. Gazdálkodás, díszítőművészet, a hagyomány tárgyai/III. Szellemi néprajz - Népköltészet, stílus és nyelv/IV. Zene-tánc, szokások, hitvilág-játék

Szerző

Kodály Zoltán

Szerkesztő

Budapest

'Kodály Zoltán: A magyarság néprajza I-IV. ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Félbőr
Oldalszám:	1.636 oldal
Sorozatcím:	A magyarság néprajza
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, térképekkel, szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrálva. Második kiadás. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyarság Néprajza első kiadásának megjelenése (1933-1937) előtt még pár íves rendszeres tájékoztatónk sem volt népünk hagyományos műveltségéről, szakszerűbben szólva: tárgyi és szellemi... Tovább

Tartalom

I. kötet
Az első kiadás ajánlása	5
A második kiadás előszava. Írta: Viski Károly	7
Tájékoztató. Írta: Viski Károly
Mi a néprajz?	9
A népi jelenségek egységessége
A népi alkotás sajátossága
Ennek felismerése
A néprajzi tudomány neve, tárgya, célja
A művelődés ősi alapjai
Természeti vagy kezdetleges népek
A kezdetleges műveltség
A művelődés és műveltség népjrazi (művelődéstörténeti) értelme
Néprajz és őstörténet
Az ősember feltámasztása
Az ősemberi műveltség élő emlékei
A művelődés útja: a régi és az új keveredés
Műveltségrétegek
Népi műveltségünk rétegződése
Ősi műveltségünk keveredése
A néprajz munkamódja	14
A műveltségrétegek szétválasztása
A hasonlítás (asszimilálás) és az alakváltozatok (variánsok)
A leírás
Az összehasonlítás
Az összehasonlítás feltételei, eredménye
A fejlődéselmélet
A néprajz munkamódja nem természettudományi
A néprajz segédtudományai	16
Földrajz; embertan; gyakorlati és természettudományok; művelődéstörténet; történelem; régészet; nyelvtudomány; néplélektan; más tudományok
A kollektív lélek, az emberi közösségek alkotásaival foglalkozó embertudományok nem mellőzhetik a néprajz eredményeit
A néprajzi jelenségek szövevénye
A szövevények együttes (synoptikus) szemlélete
A néprajzi jelenségek rendszerezése	18
A jelenségek belső összefüggésén alapuló (természetes) rendszer
A rendszer két fő része: tárgyi néprajz, szellemi néprajz
E kettő tárgyköre
A kutatás természete, területe: a jelenségek néprajzi értékelése, a kezdetlegességek megbecsülése
A magyarság néprajzi képe és történeti alakulása	20
A különbségek eredete
A csoportokat alakító tényezők
A "magyar" szó jelentése
Az onogur törzsszövetség alakító hatása
A magyarság egyéb elnevezései
A honfoglaló törzsszövetség
Kelet és Nyugat határán
A vezető réteg elnyugatiasodása
Nyugati és újabb keleti elemek
Népműveltségünk alkotóelemeinek három csoportja
Néprajzi képünk vátozatossága
Néprajzi csoportjaink: dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi (moldvai és bukovinai) csángó csoport
A magyar néprajz multja és jelene	27
Ismereteink forrásai
Adatgyüjtemények
Múzeumok
Néprajzi irodalmunk
Közöletlen személyes tapasztalatok
Az előmunkálatok egyenetlensége s ennek következményei
Munkánk első, alapvető összefogás
Kinek írjuk?
Táplálkozás. Írta: Bátky Zsigmond	31
A mindennapi eledel
A szakácskodás elsősorban a hagyományőrző asszonynép feladata
Kapcsolatok az étkezés, tűzhely és néphit között
A szakácsművészet
A gyüjtögető életmód emlékei	32
Férfi és női munka
Mai maradványai
Állai eredetű nyers táplálékok
Eltartásuk ősi módjai
Szárítás, aszalás, sózás, füstölés
Kezdetleges húspirító módok
Férfifőzte ételek
Az asszonynép és a növényvilág
Nyers növényi táplálékok
Aszalt gyümölcsök, ízek
Nyers édes itakok
Nyírjávor, fenyővíz
Savanyítás, forrázás, főzés, sütés
Hamuban sült pogácsák
Kövönsült lepények
A sütőharang
A lápi kút
A növényi nyersanyag feldolgozása	38
Vegyi eljárás
Savanyítás
Aszalás
Erőművi eljárás
A törés
A gabonahántoló kölyü
A mozsár
Az őrlés
Az őrmény és rezsnyice
Kerekes őrlőkészülék
A malom
Vízimalmok
A kanalas malom
Malom szavunk eredete
Szárazmalmok, szélmalmok és fajtáik
Sajtolás
Olajüt éksajtó
Bankókkal dolgozó olajsotuk
Csavarorsós olajsotu
Ecetsajtolás
Szőlőprések
Kanca- kosos- és régős prős
A nyers és elkészített anyagok eltartása	53
Az innivaló eltartása
Cserép- és faedények
Sótartók
Túrós-, zsíros-, stb. tömlők és bödönök
Húsfélék elrakása
Tojásos bucsérok, paszulykasok
Burgonyás vermek
Szuszékok, gabonákasok, bombárok, kástuk
Kenyeresrácsok, tésztaszütyők
Az ételek elkészítése. Ételfajták
Tűzgerjesztés és tűzhelyi eszközök	61
Tűzgerjesztés dörzsöléssel
Tűzcsiholás
Tűztisztelet
Tüzelőanyagok
A tűzhely és kemence segédszerszámai
A tűzfejalj, tüzikutya, szolgafa, háromláb, serpenyő, csipér, pemet, szénvonó, kuruglya
Ételek és sütő-főzőeszközök	68
Állati eredetű ételek
Pirító szerszámok
Nyárs, rostély, serpenyő, tepsi
Főzőszerszámok
Bogrács
Halászlé, gulyás, pörkölt, juhhúsos, kása, töltelékek
Húslevesek
A tej, tojás, vaj és méz szerepe népünk konyháján
Növényi eredetű ételek
Levesek
Árvaleves
Gyümölcs és levesük
Zsufa, gabonaleves, cibere, tésztás levesek
Saláták és zöldfőzelékek
Szárazfőzelékek
Répa- és káposztafőzés
Tészták
Kásák és pépek
Galuskák
Gombócok
Csíkok és reszeltek
Lepények
A kenyér és kenyérsütőszerszámok
Pogácsák
Rétesek, bélesek
Kalácsok, perecek
Fánkok
Italok és fűszerek	85
A víz
Vízszerző módok és alkalmatosságok
Kobak
Szapoly
Ivótülök
Ivóharang
Fábó faragott ivókészségek
Vízhordó faedények
Kútak
Bodonkút
Bugyogók és kanták
Gémeskút
Kereskedőkút
Az ősi lóser és magyar ser
A mézser
A pálinka
A kávé és tea
A dohány
Fűszerek és ételjárulékok
Tálalló és evőeszközök. Étrend	92
A tálalás ősi módja
A suba, mint asztal
Az evőszék
Az asztal
A szék
A tál és tányér
Evőeszközök
Ételhordó edények
Az étrend
A pátriárchális étkezés
Ünnepi vendégségek
Összefoglalás	100
A magyar táplálkozás néprajzi mérlegelés
Parasztkonyhák tárgyi fölszerelése
Kezdetleges ételféleségek nagy száma
Ételneveink eredete
A magyar konyhaművészet két fő vonása: az ízletesség és változatosság
A hús és zsír kedvelése
A magyar pecsenyék
Főtt és sült tészták
Építkezés. Írta: Bátky Zsigmond	108
Az emberi települések leírása és a néprajz
Az épületek alakulásának vizsgálata egészében a néprajz hivatása
A tüzelőberendezések fejlődésének búvárlása a legfontosabb feladat
Telepformák	109
A település néprajzi tényezői
A két szélsőséges telepforma
A magányos tanya és tömör falu
Honfoglaláskori telepedésmódok
Tanyarendszer
Szőlőhegyközség
A "szeres" terep és zárt faluforma
A falutelepülés két főformája
Soros- vagy utcáfalu és csoportosfalu
A "hadas" település
Szegek, zugok
Falukerítés
Az udvarok fő formái
Magányos és csoportos udvarok
Eredetük
Telekkerítések, hágcsók, ajtók, kapuk
Kezdetleges hajlékok	120
A lakóház ősei
Földreépített és földbemélyesztett épületek
Földreépített régi és mai kerek hajlékok
Jurttípusú nemez- és csergesátor, szekérsátor, pásztortalyiga, karaula
Kotatípusú göcseji pálinkafőzőkunyhó szalmafedéllel
Nádból állított kerek juhász- és gulyáskunyhók
Szögletes nyitott és fedett pásztorhajlékok
Enyhelyek, cserények, tetőkunyhók és falas pásztorhajlékok
Földbemélyesztett szögletes hajlékok
Partlakások, putrik, földházak
A ház építőanyaga és építése	126
Az építés a közösség munkája
Kaláka, kölcsön, segítség
A ház részei
Fal és tető
Föld-, sár-, vályog-, tégla-, kő-, nád-, vessző- és fafalazatok
Tetőváz és fedél
Szelemenes és szelemen nélküli tetőváz
Kontyos-, üstökös- és nyergestető
A házefedés
Szalma-, zsup-, nád-, zsindely- és cserépfedés
A zsupfedés
Házcsúcsok
Tornác, pádimentom, ablak, ajtó, zár
A lakóház belső tagolódása	142
A kezdetleges lakóház tagolódása
A tüzelő szerepe a tagolódás későbbi menetében
A tűzhely és kemence eredeti alkata
Tűzhelyes és kemencés háztípusok
A tűzhely és kemence egybeolvadása
Kemencés-tűzhelyes és tűzhelyes-kemencés háztípusok
Keleti és déli magyar ház
Kemencés elindulású magyar háztípusok
Nyugati, északi és középmagyar ház
A fejlődés sejtett útja alaprajzokban
A magyar házak helye az európai háztípusok között
Tűzhelyes házak	147
A keleti magyar ház Erdélyben és az Alföld északkeleti peremvidékén
Az ősi forma egyhelyiségű középtűzhelyes ház
Tűzgödör
A tűzhely fölemelkedése, sarokba helyezése
Szikrafogó cserény, gógány, kürtő, padlás
A cserepes, platten, kemence, pest, szoba
Az eresz és füstház
A keleti vagy erdélyi ház rokonai
A zempléni kabalásház
A felsőtiszai kandallósház
Formák keveredése az érintkező területeken
A jövő fejlődés útja
Déli magyar ház Alsósomogyban, Tolnában, Baranyában, Szlavóniában
A keleti és déli magyar ház közti különbség
Az ősi alak a bosnyák kútya-típus
A kályha meghonosodásának hatása
A "szenesház" és szoba
A szlavóniai és délsomogyi füstösházak
A fejlődés iránya
Szobás-konyhás házak	164
Nyugati magyar ház a Balaton vonalától nyugatra
A kemencés alaptípus
A tűzpad
A füstös ház
A hetési, őrségi, göcseji, vend és hegyháti füstös házak
A kurugla
Az ősi pitvar
Kemence, banyakemence, kályha
A szoba és konyha létrejöte
Felnémet vagy álfelnémet háztípus?
Északi magyar ház a palóc nyelvterületen
A palóc faház s tót ház közös vonásai
Száz évvel ezelőtt
A palóc kemence eredete
Sokféle szerep
A füsttelenítés megoldása
A palóc pitvar
A hideg konyha
A mai állapot
Középmagyar ház
A kémény szerepe az alföldi ház fejlődésében
Kéménytelen ősi hajlékok
Óltanyák és földházak
A földházak füsttelenítése
Füstlyuk, kürtő, szabadkémény, zártkémény
A kéményaljától a konyháig
A szabadkéményes konyhák tűzhelyfalai
A hosszúkás patka
Az ólas patka
Az asztalpatka
A debreceni "szabadkonyha" s a szegedi "lakodalmas konyha"
Egyéb alföldi tűzhelytípusok
Nyári konyhák és szabad sütőkemencék
A búboskemencék
A csuproskemencék
Az alföldi ház fejlődése
Összefoglalás
A magyar ház szókincse	190
A nyelvi tények bizonyító vallomása
Ősmagyar elemek
Korai szláv elemek
Későbbi német elemek
A felnémet háztípus átalakító hatása az úri házakon keresztül a magyar parasztházra
Fűtés	193
Az asszony és a gyereknép hálóhelye
A férfinép hálóhelye
A régi házak kevéssé védtek a tél hidegétől
A legegyszerűbb fűtő: a nyilt tűzhely
Ennek Erdély a hazája
Az erdélyi tűzhely fejlődése a kajhacserepesig
Zárt fűtőkészülékek
A sárkemencék
Az alföldi búbos
A palóc kemence
A dunántúli kemence
A cserépkályha őse: a kupás kemence
Ásatag emlékei
Az igazi kályhák
Gazdasági melléképületek	201
A melléképületek rendeltetése
Jelentőségük a házépítés szempontjából
Csűr és pajta
Dunántúli pajtatípusok
Az erdélyi csűrök
A hosszúcsőr
A jármascsűr
A székely kurtacsűrök
A kalotaszegi csűrök
Az istálló a régiségben
Akol szavunk eredete
Ól szavunk eredete
Az állás
A félszer
A teleltető állásfélszertől a belteleki istállóig
A nagykun tüzelősól
Bútorzat. Írta: Viski Károly
A hajlékbeli holmi	217
A bútor szó jelentése
A pásztor betyárbútora
A gúnya
A bútorok osztályozásának nehézségei
A ház földjétől az első bútorokig	218
Pad és szék
A pad helynévi jelentése a régi nyelvben és a nép nyelvében
A házbeli kezdetleges pad: padló, palló
A pad és szék szó jelentésének rokonsága
Pad- és székfélék
Régi úri házak és mai parasztházak padszéke
A palóc lóca
A falravaló
A padok, lócák karja
A palóc lócák más-más neve és rendeltetése
A moldvai csángók padvetése
A mai bútorok keletkezése és történelmi alakulása
Ágy, fejal. A gyékény és szalma, mint ágy. Fűajdeszka. Az ágy szó jelentésének története; a szokáshagyomány vallomása. A gúnya-ágy	224
Ágyszék és nyoszolya. A nyoszolya szó egykori jelentése. A mennyezetes ágy	226
Ágynemű. Hálóágy és vetettágy. Az ágyvetés néhány példája	228
Szekrény és láda. A szekrény szó eredete. A szekrény alkata. A szekrény és koporsó szó jelentés-kapcsolata. A koporsó szó ősi jelentése. A szekrény hátrálása, pusztulása. A láda szó eredete. A tulipános láda kora; hátrálása, pusztulása	230
Egyes-szék. Kezdetleges egyes ülőbútorok. A gyalogszékek. A székhordozás szokása. A karszék, karosszék szó jelentése	234
Evőszék, asztal. A földönétkezés szokása; a szokáshagyomány vallomása; az asztalvetés. A tálalóeszközök székrekerülése. Tálszék. Melius Péter táltartója. A kamarásasztal; helye; alkata; alászállása a parasztházba	239
Falitéka, lábastéka, almáriom	245
Rúd, kenőszeg, fogas, tálas	246
Gyermekbútor: ringó (rengő), tolidikó, gyerekálló, stb.	248
A bútorok elrendezése	249
A ház belső rendjének alakulása
A padlásrendű ház belső képe
A szegeletre és középre rendezett házbelső képe; egyes bútorok állandó helye
A hátulsóház rendje
Világítás. Írta: Viski Károly	255
A szabadtűz világlója
A világló szilánk vagy fáklya
Világtartók
A székely (csángó) világzó és a szurkos kalán
Népszokások világlói: lobogózás stb.
A zsírfélékkel való világítás; mécs (pillogó stb.)
A gyertya szó jelentése
A fából való csörgőgyertya
A koppantó
Gyertyatartók (kecskeláb, betlehem)
Lámpások
Mesterkedés. Írta: Bátky Zsigmond	260
A parasztház önellátó kézműves tevékenysége
A mesterkedés eredete és fejlődése
Házimunka
Háziipar
Kézművesség
Iparosság
A néprajzot elsősorban a házimunkák érdeklik
A famunka	261
Tisztára férfi foglalkozás
Az ősi fakorszak
Az előmagyarok ebbeli tudománya a szókincs alapján
A pásztornép famunkái
Fakéregmunkák
Sótartók, dobozok
Poncolás
Kéregtarisznyák
Ivóedények
Taplósapkák
Háncs és kötél szijácsból
Faragószerszámok
Faanyag
A megmunkálás két módja: faragás, vésés
Botok
Nyelek
Kásakavarók
Pipaszárak
Furulyák
Kanalak
Bárányszoktatók
Borotvatartók
Tükrösök
Gyujtótartók
A paraszti faművesség
Szerszámai
Bognármunka és szerszámok
Faragott, vájt, égetett gazdasági szerszámok
Vályuk, bodonok, vékák, teknők
Mozsarak, kupák
Gyerekjátékok
Háztartási holmik
Esztergályozás
Nyirettyűs és lábitós eszterga
A csutorásmesterség
Kádármunka
Hordók, sajtárok, csobolyák
Asztalosmunka
Szövőszékfaragás
Az agyagmunka	274
Cserépedény a parasztházban
Használati és díszedények
Történeti visszapillantás
A gölöncsérség kasztszerű háziipar volt
A fazekas munkája
Tapodás, gyúrás, formálás, korong
Szárítás, festés, írás, karcolás
Égetés kétszer
Mázolás
Fekete, mázatlan és ónzománcos edények
A habánok
A mesterség elterjedése
A bőrmunka	281
A nyelvkincs vallomása
Bagaria
Pásztorbőrművesség
A juhbőr kikészítése száraz úton
Ruhafélék: hátibőr, suba, ködmön
A varrás
Apróbb pásztorholmik
Karikás, erszény, zacskók
Nyeregszerszám
Öv, hüvely, bocskor
Tömlő, iszák
Pásztor bőrvarrószerszámok
Paraszt bőrművesség
A szűcsmesterség, mint "egész mesterség"
A bőr kikészítése: törés, csávázás, festés
A nemes- és posztógyártás	289
A mesterkedés multja
Eljárása
Nemez és posztó
A nemezgyártás
Süvegesek, pókróccsinálók
A posztógyártás
A gubásmesterség
Ványolás vagy kallás
A szőrtarisznyaszövés
A fonó-szövő mesterség	294
Elsődleges és másodlagos növényi anyagok
Gyékényfonás és szövés
Szalmafonás
Vesszőfonás és termékei
Kendermunka
Ősi volta
Asszonyi foglalkozás
A kender vetése
Nyüvés, áztatás, szárítás
Törés: törővályú, kölyü, törő, bitó, tiló
Dörzsölés
A fésülés és szerszámai: bébel, gereben, ecsellő
Tépés
A fonás és szerszámai
Guzsly- és rokkafajtáink
A motollálás és szerszámai
Szapulás, sulykolás, fehérítés
Gombolyítás
A szövőszék vagy osztováta
A len feldolgozása
A csalán feldolgozása
Szőnyegszövés
Madzagszövés, kötés, horgolás, hímzés
A tülök, szarv és csont munkája	316
Pásztorok tülök- és szarvkészítményei
Agancsmunkák
Csontfaragványok
A gyertyamártás	317
A gyertya szó eredete
Viasz- és faggyúgyertya
Gyertyamártás
Gyertyaöntés
Szappanfőzés	318
Asszonynép dolga
Zsiradék és olaj
Széksólúg
Főzés, formázás
Lúgszappan, epeszappan
A bábosság	320
A mesterség eredete
A mézeskalács anyaga, készítése
Ütőfák, kalácsformák
Egyéb bábos készítmények
Vallási vonatkozásuk
Viselet. Írta: Györffy István
A népviselet mivolta	324
A népviselet fogalma
A változás okai: úri hatás, helyi ízlés, feltűnésvágy, hatósági intézkedések, életkor, jómód, szegénység
A hagyományőrző réteg
A régi magyar viselet
Nemesség és jobbágyság
A jobbágyfelszabadítás s következményei
Régi viseletünk emlékei
Anyag, szabás, külső
A szókincs vallomása
A hajviselet	327
A haj mint ruha, s mint dísz
A férfi hajdivatja
Tarfejűség és hosszú haj
A csimbók és az üstök
A halántéktincs
A körhaj
A bajusz
A szakáll
A nő viselete: a hosszú haj
A nyírás mint büntetés
A kifésült haj megóvása
Hajadon és menyecske
A leeresztett haj
A fonat
A türött haj
A hajkonty
A régi magyar ruhaviselet	332
Az ősmagyar mez
A honfoglalók ruházata
A fejlődés útjai
A ruhát jelentő szavak
A fejrevaló	333
Hajadonfő: leányfő
A bekötött fej és a becsület
Az asszony fejrevalója
A kendő
A köcöle
A pacsa
A vászonfőkötő
Fajtái
A leány pártája
Az erdélyi női kalap
Férfi fejrevalók
A sapka vagy kucsma
Prémes sapka
A kalpag
A süveg
A süveg csákója
A kalap
A pörge kalap
Kalapdíszek: pántlikák, csapók, tollak, bokréták
Az alsóruha	340
A vászonviselet
A fehérnép vászonruhái
Az ing
Ősi formája
Bevarott és mellévarott ujjú ingek
Az ingváll
Az ujjatlan ing
A pendely
Az alsószoknya
A kötő
A muszuj
A rokolya
A férfi vászonneműi
A borjúszájú derekatlan ing
A borjúszájú derekas ing
A borjúszájú hosszú ing
A lobogósujjú derekas ing
Ujabb férfiing fajták
Szűk és bő gatya
A zsíros gatya
A kék vászonviselet
Az egyágú gatya
A vászonnadrág
A felsőruha	348
A gubaposztó
A guba
A szűrposztó
Szerepe a régiségben
A szűrköpönyeg
Viselésmódja
Szabása
A nyakasszűr
A pásztorszűr
A cifraszűr
Egyéb szűrfajták
A szűrdolmány
Zeke, szokmány, daróc, condra
A szűrkankó
A szűrnadrág, harisnya, berhe
A szűrruhák díszítése
A posztómellény
A bőr, mint ruhaanyag
"Magyar" szűcs és "német" szűcs
A bőrruha szabása
Az előbőr vagy mellbőr
Az oldaltgombolós bőrmelles
Az előlgombolós bőrmelles
A ködmön s fajai
A női ködmön
A suba
A kisbunda
A bőrnadrág
A bőrruha díszítése
Az öv	358
Az öv eredete és rendeltetése
A derékszíj
A tüsző vagy gyűszű
A lábszíj
A lábbeli és a kesztyű	359
A bocskor
Ősi volta
A kapca és a lábbűr
A habda vagy türecs
A papucs
A cipő
A bakancs
A csizma
A fordított csizma
A székely "kölyökcsizma"
A botos
A sarkantyú
A kesztyű
A népi öltözet napjainkban	365
A nyugati művelődés hatása
Az ősi anyag és a régi forma pusztulása
A férfiviselet újmódi ruhadarabjai
A posztó mente és nadrág
Az ujjas mándli
A bujka és untercikk
A láibi
A priccses nadrág
A rajthúzli
A pufándli
A hendergő
A kötény és a surc
Földrajzi áttekintés
A magyar népviselet jellege
II. kötet
Gazdálkodás. Írta: Győrffi István	5
Legősibb formái; a gyüjtögető gazdálkodás
A termelőgazdálkodás
Az asszonynép szerepe
A magyarság ősi gazdálkodásmódjai
Az ősfoglalkozások
Fejezetünk tárgyköre
Gyüjtögetés	6
A vadontermő és termesztett növények
Kik, mit és hogyan böngésznek?
Bogyó- harmatkása-, sulyok- és vadgyümölcsgyüjtés
Gyökérgumótúratás
Gyógyfű- és fűszergyüjtögetés
Nádvágás, gyékényvágás
Erdőlés vagy irtás
Mi mindenre jó a fa?
Rabló élelemszerzés
Méhészet	10
A méhészet mint zsákmányolás
Vadméhkeresés Erdélyben
A szelid méh gondozása
A méheskert vagy kelence
Ősi köpük
Kaptár- és kaskészítés
Eresztés farkasgégén keresztül
A méhek teleltetése
Lépvesszők és lépnyársak
A dobolás
A raj befogása
A méhészpipa
Újmódi kaptárok
Ősfoglalkozás-e a méhészet?
Vadászat	16
Ősfoglalkozásból testedzés
A népi vadászat három ága
Az ugorkori vadászat
A bolgár-törökség műveltséghatása
A honfoglalók vadászókedve
Vadászat és hadgyakorlat
Az Árpád-kori királyi vadászati
A vadászat mint nemesi előjog
Az orvvadászat
Ütő-, szúró-, vágó- és dobószerszámok	17
A legősibb fegyver
A keresetlen fa
A bot mint vadászfegyver
Dárdák, kopják, gerelyek, nyársak
A szakás vonyogó
A hajítófa meg a hortobágyi libucütő
Buzogányok és ólmosbotok
A balta mint hajítófegyver
A fokos és fajai
Az ősi vasfokos
A csákány
Tökéletesített hajítófegyverek
A dobófa
A kopja
Verebészés nádvesszővel
Az íj és a nyíl
A parittya
A csuzli vagy gumipuska
A golyópuska
Hálók	23
A hálóval vadászás eredete
A vadászháló és fajtái
A borító-, a korcos-, s a kerítőháló
A madarászháló
A csapóháló
A vörcsökös háló s a vidrafogó varsa
A halászó varsa egyéb vadászó változatai
Hurkok	25
A cseklyézés
A madarázscseklye vagy tőr
A sárközi vízi csiklő
Szárazföldi rántóhurok (csekkentő)
A gémes hurok
A rugós hurok
Rucavadászat sütőtökkel
A vaddisznófogó tőr
Vermek	29
Mi a verem?
A bölényverem
A farkasverem két fajtája
A medveverem
Mikor a vermet veder helyettesíti
A foglyászó hóverem
Lépezés	31
Miből főzik a lépet?
A lépvessző készítése és kirakása
Vadászmimikri
Éjszakai madarászás
A lépmadzag
A lépezett tölcsér
Bojtorján, mint egérfogó-lép
Megétetés és mérgezés	32
Madarászás cérnára kötött eleséggel
A rucafogó horog
Bódítószerek és irtómérgek
Hajtóvadászat	33
A hajtóvadászat célja
Az ember segítőtársai: eb, madár, ló
Történeti áttekintés
Túzokhajtás az Alföldön
Farkasvadászat
Hogy irtják a sáskát
A sólymászat eredete, multja, jelene
A somlymász szerszámai
A kápa, a kesztyű, az álmadár
A kiöntés
A kifüstölés
Borító-, csapó-, önműködő fogó- és ölőszerszámok	35
A borító
A kaptány vagy csapda
Az íjas ürgefogó és ősei
A peckes csapda
Zúzó csapdák
Rugós vadölőkészségek
A vad csalogatása és riasztása - Vadászjelvények	40
A csalétek
A csalogatósíp
Csalimadár
A madárijesztő
A kereplő vagy szélkelep
Farkas- és medveriasztás a Székelyföldön
Vadászjelvények
Összefoglalás	43
A vadászat mint ősfoglalkozás
Történeti adatok
A nyelvi bizonyítékok megbízhatatlansága
Zichy István gróf megállapításai
Az íjas ürgefogó ősisége
Török műveltséghatások
Halászat	46
A halászat mint ősfoglalkozás
Nyelvi és tárgyi bizonyítékok
Halászatunk ősi ugor, bolgár-török, görög és orosz elemei
Honfoglalás- és középkori halászatunk
A magyar őshalászat pusztulása
A magyar halászkutatás alapvetői
Herman Ottó gyüjtése
Munkácsi Bernát Szófejtései
Jankó János munkássága
A rekesztő halászat	47
A legősibb halfogásmód
A dugászás
A cége és fajai
A bocskorvarrás székely cége
A csigolyalesdü
A magyar cége
A cigány cége
A göcseji eleven cége
A vejsze és változatai
A rác vejsze
A magyar vejsze
A balatoni kalicka
A középtiszti vész vagy lécka
A fertői vejsze
A varsa (verse, versely) főbb formái
A vesszővarsa
A hálóvarsa
A csapatháló
A kerítő halászat	56
Hogyan készül a háló?
A kerítőháló felszerelése
Hálókövek, parák (padlák) és őrök
Az apacsok vagy vezérfák
A kerítőháló fajai
Az öregháló
A kétköz- vagy gyalogháló
A pirittyháló
A gyalom és a balatoni jégi halászat
A kecsegeháló
A halászbokrok
A vető, vonyó vagy tanya
Az emelő halászat	60
Az emelőháló fogóelve
Különféle emelőhálók
Az ághegyháló
A vasas vagy téli szák
A bodrogi jégi halászat
A keresztháló
A mereggyü
A hajtó halászat	63
A hajtás alapelve
Halzavaró szerszámok
Az ősi turbukháló
Matatás a Sebes-Körösön
Az őrháló és a Tiszaverés
Az állító halászat	64
Úszó- és állóhálók
A métháló és kezelése
A marázsaháló
A balatoni eresztőháló
A kereső halászat	65
Min alapszik a keresés?
Keresőhálók
A székely vezető-, vagy marázsháló
A kuszakece és a hosszúkece
A gyérháló
A kaparóháló
A vezető halászat	67
A vetés vagy borítás
A székelység vetőhálója: a rokolya- vagy pendelyháló
A Tisza-Duna-Siómenti vetőháló
A rácháló
A vetőhalászat földrajzi elterjedése
A tapogató halászat	68
Feneketlen kosár és hegyetlen méhkas, mint halászszerszám
A vesszőből font magyar tapogató
Tapogatás az Ecsedi-lápon
A középtiszai tapogató
A nyeles borító vagy lepő
Tapogatás puszta kézzel
Halászás a zavarosban
A hurokvető halászat	70
A hurok mint halfogószerszám
Használata
A hurokvető halászat eredete
A szigonyos halászat	70
Milyen a halásszigony?
A nyilazó halászat
A vágóhorog szerepe a szigonyos halászatban
Magyar szigonyformák: szúró, kerítő, nyakló, tűző és oldaltvágó szigonyok
A hétágú íves szigonyok
Szigonyozás szemre és vaktában
A horgászat	72
A horgászat fogóelve
Magyar horogfajták
A kosztoshorog
Karózó- vagy kikötőhorgászat
A lábóhorog
A tutajosok kolompos horgja
A tököshorog
Az aldunai vizafogó horog
A pörgettyűs fenékhorog
A magyar horgászat eredete
Horgászás kuttyogató segítségével
Halászat ragadozó madárral	76
Százesztendős fejlegyzés
Halászat sassal a bihari Nagy-Sárréten
A mérgező halászat	77
Kábító és ölő halmérgek
Mérgezés oltatlan mésszel
Kábítás kutyatejfűvel
A robbantó halászat
A rákászás	77
Rákászás puszta kézzel
Rákászás csalétekkel
A rákászó rácsa
A halászat járulékos eszközei	77
A bödönhajó, a ladik és a csónak
Evezők
Lékvágószerszámok
Haltartók
Kasornya, puttony, csíkgödör
A véter és a bárka
Hálófonó szerszámok
Orsók, visszálók, sirittők
A zsírszedő kagylókanál
A nádvilla és a nádkés
Összefoglalás	80
A magyar halászat fejlődés Jankó szerint
A finn-ugor egység korának halászata: rekesztés és horgászat
Az ugorkor állító halászata
A török műveltséghatás három hulláma
A görög hatás
Az orosz hatás
A honfoglalás utáni nyugati hatások
Az újabb kutatások még feldolgozásra váró eredményei
Állattartás	83
Az állatvilág megszeliditése
Pásztor vagy nomád népek
Nomádság és harci szervezet
A magyarság mint harcias, állattartó nép
Az előmagyarság állattartása
A bolgár-török keveredés hatása állattartásunkra
A nomád életmód nyomai településformáinkban
Háziállataink tájfajtái	84
Ősi tájállatfajtáink megállapításának nehézségei
A magyar parlagi ló valószínű őse
A magyar szarvasmarha
A mokány marha és a riska
A magyar juh két változata
A hortobágyi egyenesszarvú juh
Az alföldi racka
A csigaszarvú oláh racka vagy perzsa juh
A cigája juh
A spanyol merino
Ősi disznófajtáink
A balkáni mangalica
Kutyafajtáink
A komondor
A kuvasz
A puli
A magyar vadászeb őse
A magyar baromfi
Az állattartás módja	86
Kétféle cél
A külterjes tenyésztés vagy szilaj (rideg) tartás
A belterjes tenyésztés vagy jászlas tartás
A félszilaj tartás
A pásztorszervezet	87
A számadó és bojtárjai
Pásztor-sor rideg-sor
A lakos vagy kisbojtár
A számadó helyettese: az öregbojtár
A nyáj	87
A magyar pásztornyelv szókincse
A jószág és barom szó eredete és jelentése
A nyáj szavunk és rokonértelmű megfelelői
A nyájbeli jószág száma
A legelő és legeltetés	88
A nyári legelő
A legeltetési jog régen és napjainkban
A téli legelő és a teleltetés
A részes tartás
A legelő felbecslése
Zsendüéstől szorulásig
A juhászdél
A terülés és csapolás
A legeltetés rendje
Állatfajok sorrendje
A legelő minőségéről adódó sorrend
Jószág a tilosban
Itatás, kút	90
Itatás nyilt vizen
Régimódi itatók az Alföldön
A kapolyák vagy gödörkutak
A mai alföldi itatók
A gémeskút bélése
Többrétegű kutak
Az itatóvályú
A déllő állás és a fertőzés
A terelés, terelőszerszámok	91
A kutyák szerepe a terelésben
Nyájőrző és terelő kutyák
Terelő szerszámok
A karikás
A hosszúnyelű ostor
A pásztorbot készítése és fajai
A gajló
A csörgős bot
A kampós bot
Az erdélyi ösztön
Kifogás a nyájból	96
A pányva vagy árkány
Pányvavetés csikóra
Pányvavetés rideg marhára
A szilaj bika kifogása
Mikor a rideg disznónyáj összeröffen
A szabad mozgás gátlása a legelőn	97
A nyügözés célja és eszközei
A tartópányva
A kolonc
A nyüg fajai
A béklyó vagy bilincs
A fabéklyó
A kapcsos béklyó
A karikás béklyó
Kulcsos béklyó
A cigánybéklyó
Az alberti béklyó
A Gönczy-béklyó vgy főzött béklyó
A disznójárom
Az orrkarika
Az őrzés	100
Mikor a nyáj megriad
A megriadás okai: bogárzás, zivatar, vérszag, füst
Ha az istálló kigyullad
Éjtszakai jártatás
Tájékozódás a sötétben
A pásztortűz mint tájékozódás
A kolomp rendeltetése
A barang vagy delleng
A voltaképpeni kolomp
A pergő vagy zörgő
A csengő
Gulyakolompok
A juhnyáj csengői
A disznóra való pergő
A számontartás	101
Ismertető bilyogok
A bilyogzóvas
Hogyan s mikor bilyogoznak?
A bilyog formája
Erdélyi bilyogkönyvek
A jászóág testébe vágott ismertetőjegy
Kecskeméti füljegyek
Farkcsonkítás
Ideiglenes ismertető jelek
Bárányszoktatók vagy bárányrovások
A rovás szerepe a számontartásban
Rovásjegyeink és eredetük
Az egyszerű rovás
A páros rovás
Négy-, hat- és nyolcszögletű rováspákák
Szaporítás, kimustrálás	107
A természetes szaporítás szabályozása
Szilaj hímek fékentartása
Félszilaj vagy kezes jószág hágatása
A hágatás ideje és módja
A heréltetés vagy miskárolás
A kitörés
A fordítás
A kimetszés
Herélés sáslevéllel
Herélés foggal
A disznó herélése
Ménherélés
Bikaherélés
Baromfiherélés
A nőstény miskárolása
A herélt állat neve
A komor jószág
Az ellés	110
Hol ellik a szilaj jószág?
A juhfogadtató
A disznó ellőfészke és a fiasztógödör
A fiaztató vagy kutrica
Az elvetélés
A hasi bőr és felhasználása
Gyógyítás	110
Gyógyítás és egészségvédelem
Babona és kuruzslás
Az orvoslás jelentősége a szilaj, félszilaj és kezes állattartásban
A juhász orvosló tudománya
Gyakoribb juhbetegségek
A rüh
A keregeség
A himlő
Nyüves sebek gyógyítása
Rovarirtás füsttel
A füst szerepe a ragály elleni védekezésben
Tetűirtás agyagos sárral
A felfúvódás és gyógyítása
Érvágás pattintóval
A napszúrás elhárítása
A veszettség orvosszere
Igábatörés	112
Előkészületek a befogáshoz
A sanyarú jászol
Pányvázás és kikötés
A járombavonás
Indítás
Tinóoktatók
A szilaj csikók befogása
Pásztorépítmények az állat és a pásztor számára	113
Hajléktalan nyájak és pásztorok
Téli állások
Természetes és mesterséges enyhelyek
Az alföldi szárnyék és ültetése
Karám, akol, félszer
Az esztrenga vagy dranka
A kosarazás
A bánya
Fedeles ólak a legelőn
Gúnyás pásztorok
Különféle pásztorhajlékok
Az enyhej és fajai
A hortobágyi vasaló
A kiskunsági cserény
A teljes cserény
Állófajták és ágasfák
Az eleséges taliga
A kerekes kunyhó
A kontyos kunyhó
A nyergestetejű kunyhó
A putri vagy verem
A takarmány	121
Szilaj pásztorkodásunk hanyatlása
A téli takarmányozás eredete
A téli takarmány három fajtája
A szükségtakarmány: lomb, gyökér, törköly
A szénafű
Kaszálók
Vágás, szárítás, gyüjtés
A petrence, a rudas és a vontató
Szénagyüjtés a Székelyföldön
A szénatermelés eltartása
Az ösztörü
A rád köré rakott boglya
Az abora
Szénáspajták és csűrök
Szénaboglyák és kazlak
A gyüjtés szerszáma: a villa
A boglyarakás és szerszámai
A boglya megbontása
A szénavágó
A mezőgazdasági takarmánytermékei
A szemestakarmány
A szálastakarmány
Szalma és törek, mint takarmány
A rázott, a szülés vagy szülség és a szecska
Vermelt zöldtakarmány
A tengeriszár, mint takarmány
A szilaj jószág téli takarmányozása
A jászlas, istállón tartás	130
A legegyszerűbb jászol
A szabad ég alatti nyári jászol
Az istállóbeli jászol
Az etetőrács
Az alom és az almozás
A hídlás
A trágya eltakarítása és felhasználása
Szárított trágya, mint tüzelő
A hizlalás	132
Lóhizlalás és lóhúsevés hajdan és napjainkban
Ahol a szamarat is hizlalják
A hízómarha vagy göböly
Disznóhízlalás makkon és moslékon
Ürühizlalás
A tömött kacsa és lúd
A tejgazdaság	133
A tej szerepe népünk háztartásában
A honfoglalók kumisza
Ridegtartás és tejgazdaság
A tejelő tehén
Gondozása
Pala, palóka és borjukantár
Az első tej, azaz gurászta vagy fecstej
Nyers-tejfogyasztás
Házi tejtermékek
Az aludttej vagy szerdék
A tejföl és a tejszín
Vajköpülés és túrószikkasztás
A savó felhasználása
A gulyás tejkészítménye: a tarhó
A fejős juhászat szervezete
A napi juh
Az alföldi bacsó és a székely major
Béfejés és osztozkodás
Fejőszerszámok
A juhtej feldolgozása
A juhtejtó külfönféle fajtái
A kanalas- vagy savóótó
A száraz- vagy gyomorótó
Hogy készül a gomolya?
Zsendicekészítés
A juhtúró és készítése
A vermelt keserűtúró
Székely juhtejkészítmények
A szőr és a gyapjú	139
A legértékesebb állati szőr
A juh gyapjának feldolgozása régen és napjainkban
A gyapjúnyírás
A juhmosás és juhúsztatás
A gyapjúnyíró olló
A rideg jószág rabszőre
A lófark felhasználása
Hús, bőr és csont	140
Friss húsfogyasztás
A döghús, mint emberi és állati eledel
A bőr felhasználása
A nyúzás, a hasibőr felhasználása
Mi készül a faggyúból?
A gyomor, a bél és a csont értékesítése
A vér felhasználása
Szarv- és tülökfeldolgozás
Az aprójószág	142
Nagyjószág és aprójószág
A honfoglalók aprójószága: a tyúk
Mai tyúktenyésztésünk
Lúd- és kacsa-tenyésztés
A pulyka és a gyöngytyúk szerepe gazdálkodásunkban
Galambdúcok és galambbúgok
Összefoglalás	143
A magyar pásztorkodás fő formái
A nomád pásztorkodás jellemző vonásai
Az európai tartásmód jellemzői
A kettő keveréke: a félszilaj tartás
A nomád és a félszilaj pásztorkodás háttérbeszorulásának okai
Állattartásunk ősi magyar és idegen elemei
Az állattartás, mint a magyarság ősfoglalkozása
A kertes faluforma
Földmívelés	148
Mi a földmívelés?
A földmívelés két ága. Az ásós vagy kapás mívelés. Az ekés vagy szántó mívelés
A magyar földmívelés eredete, multja	148
Ugor-kori földmívelésünk nyelvi bizonyságai
Tanítómesterünk a földmívelésben: a bolgár törökség
A honfoglalók földmívelő tudománya
A magyarországi földmívelés honfoglalás előtti elmékei
A honfoglalók szlávnyelvű gazdasági cselédei
Földmívelésünk sajátos jellege
Gabonaféléink	149
Bennszülöt és meghonosított növényfajták
A gabonafélék uralkodó szerepe
Az óvilág legősibb gabonafajtája: a köles
A hazai kölestermelés
Mai búzafajtánk őse: a törpe búza
A polyva vagy kétszemű búza
A tönköly vagy vótér
Az alakor
A lengyel búza
A kiveszőben levő egyéb búzafajták
A diadalmas bajuszos őszi búza
A rozs
A kétszeres vagy elegybúza
Az árpa
A zab
A tatárka
A tengeri vagy kukorica
A ruházkodás céljából termesztett növények
A földhasználat	152
Az ősi közös birtoklás
A nyomásos gazdálkodás és a mívelési kényszer
Az egyéni földtulajdon
A tagosítás kérdése
A település és a mezőgazdálkodás viszonya	154
Irtványeredetű szeres telepek
A határ beosztása
Egy- és kétbeltelkű telepek
A kétbeltelkű település eredete
Fennmaradásunk történeti okai
Hanyatlás
A tanyarendszer	155
A mai tanya és a régi szállás
Régi jászkun teleltető szállások
Az alföldi ólaskertek
A mezőgazdasági tanya
A tanyarendszer térhódításának okai
A magyar tanyás gazdálkodás
A nyomásos gazdálkodás	156
Az egybeltelkű település határbeosztása
A dűlők
A nyomásos vagy fordulós rendszer
Parlag és ugar
A háromnyomásos rendszer
A zöld vagy javított ugarrendszer
A kétnyomásos rendszer
A vetéskényszer régen és napjainkban
A talaj előkészítése	158
Az erdőírtás ősi módja
Erdőpuszítás a Székelyföldön
Zsombékírtás
Trágyázás	158
Természetes talajjavító eljárások
A magas tarló
Mesterséges talajjavítás
A kosarazás
Talajjavítás istállótrágyával
A trágyahordás ideje és módja
Ásás, kapálás	159
A mai ásó vagy ájó őse: a vasélű faásó
Ásás búza alá
A kapa
Szerepe a kertben és a szántóföldön
Különféle kapaformáink
A tehénszájú kapa
A garaszoló
A kiskapa
A tövető- vagy irtókapa
A csákány
A csákánykapa
A gereblye
Az eke és a szántás	162
Az eke őshazája
Az ősi faeke
A faeke vas alkatrészei: a hosszúvas vagy csoroszlya és a laposvas
A faalkatrészek: a gerendely, a köldök, a talp és a szarv
A taliga
A kerekes vagy mankós gerendelyű eke
A kerülőeke és a váltóeke
A szántás
Megtorkollás és megtalpallás
A magyar faeke emlékei a XVII. század előtt időkből
Az eke fejlődése
A mult század ekeversenyei
Hazai ekefajták
A krumplikapáló és a határbarázdáló eke
A csúsztató kabala vagy gólya
Az ösztöke
Az ekevonó állat
Gyeptörés
Ormóra szántás
Bogárhátú szántás
Pados mívelés
Vetés, boronálás, gyomirtás	168
A vetés előmunkálatai
Vetés csoportosan
Két lábra vetés
Egy lábra vetés
A len, a kender, a köles és a tengeri elvetése
Vetés tarlóra. A boronálás és szerszámai
A tövisborona
A fogasborona
A henger vagy görgő
A vetés védelme és gondozása
Kaszálás és legeltetés
Az aszatolás és a hegyezés
A kapásnövények gondozása
A kapálás és a gyomlálás
A töltés, a ritkítás és a fialás
Aratás, vágószerszámok	171
A legegyszerűbb aratásmód: a nyüvés
A vadbúza nyüvése
Kölestépés és tengeritörés
Az arató sarló
Magyar sarlóformák
Nád- és szárvágó szerszámaink
A nyesellő
A nádvágó vagy gugacs
A kaszur
A tolókasza
A lápmetsző
A kasza
A rómaiak köpüs kaszája
A XVI. századi szallai kasza
Az alföldi kasza
A kasza takarója vagy csapója
Kaszaélesítő eszközök
A kaszálás
A rávágás
Marokszedés és kévekötés
A rendre vágás
Kepe, kereszt, rakás, kalangya
Részes aratók és summások
Aratás kalókában
A tarló letakarítása
A tallózás
A hordás, csűr, asztag, szérü	180
A levágott gabona betakarítása
A szérüskert
A rakodó vagy lóger
A csűrösrendszer
A székely asztagláb
Az alföldi asztag
A régi alföldi szérü
A szérü szó eredete
A gyűrűalakú matyó szérü
A fedett szérü
Cséplés és nyomtatás	183
Cséplés és nyomtatás
A legegyszerűbb cséplésmód
Köleshántás, tengerihántás, tengerimorzsolás
A kiverés
A magkiverő asztal
A cséplőszék
A cséplősulyok
A csép és használata
Az agyalás
A szalmázás
A nyomtatás
Ágyás és ágyazás
Nyomtató állatok
A fordítás, a rázás, a karimázás és a törekelés
Nyomtatás kocsival
A cséplővályú
A szórás	191
A kicsépelt szem tiszítása: a szelelés
Szórás a csűrben
Szórás a szabadban
A dunántúli törekrosta
Szórórosták és szelelőmalmok
Karélás kézi rostán
Az újfajta szórórosta
A tiszta szem felmérése
Aljgabona, ocsu, polyva
A törek és szalma felhasználása
Kertgazdaság	194
A kert szó eredete és jelentése
A veteményeskert
A virágoskert és a virágnevelés
Gyógy- és fűszernövények termesztése
Külteleki veteményes és szőlőskertek
Gyümölcstermelés	195
Gyümölcsgyüjtés és gyümölcstermesztés
A magyarországi gyümölcstermesztés multja
Mai gyümölcsfajtáink
A gyümölcsöskert
Ültetés, nemesítés
Gallyazás és hernyózás
A gyümölcsszüret
Szőlőmívelés	196
Szőlőmívelésünk eredete
A hazai szőlőmívelés honfoglalás előtti emlékei
Árpád-kori szőlőmívelésünk
A lugasos mívelés
A domb- és hegyvidéki teraszos mívelés
Régi szőlőfajtáink pusztulása
Az amerikai vessző
Ültetés, oltás, fedés, nyitás, metszés
Közönséges karózás
A karikás karózás
Kapálás
A régi szőlőmetsző-kés
A szüret
A böngészés
Összefoglalás	198
A magyar mezőgazdálkodás két módja
A keleti eredetű alföldi gazdálkodás
Az európai eredetű domb- és hegyvidéki gazdálkodás
A két gazdálkodásmód újabbkori keveredése
Mezőgazdaság és állattartás viszonya
A nomád jellegű gazdálkodás eredete és fennmaradásának okai
A tanyarendszer kialakulása
Mezőgazdaságunk óeurópai hagyományai
Teherhordás, közlekedés, jármű
Teherhordás emberi erővel	203
Az asszonynép cipekedő munkája
A kéz és a vál szerepe a cipekedésben
A csigarúd, az élethordórúd, a testvivő fa és a Szent Mihály lova
Teherhordás háton és fejen
A talicska és a tragacs
A közlekedés és a híradás	205
Az előmagyarság közlekedő eszközei
A közlekedés szerepe az előmagyar korban
A honfoglalók közlekedése
A híradás ősi szerszámai: kürt, dob, síp, száldob, harang
Jeladás tűzfényénél
Út, híd	206
Gyalogos és lovas-szekeres közlekedő utak és hidak
Útkészítés sáros terepen
A palló és a bürü
Jéghizlalás
Hidépítés
A gyalogos közlekedés, faláb, korcsolya	207
A gyalogjáró kezebelije: a bot
A pákász lápibotja
Hótalp, jégpatkó, fabocskor, faláb
Az irongálás és az ironga
A fakorcsolya
A gyalogszánkó és a fakutya (Átkelés folyóvízen)
A magyar ember úszótudománya
Vízi járművek	208
Nádkéve-tutaj vagy csölle
A tutaj
A bödönhajó vagy lélekvesztő
A hajó tatja
A csónak vagy ladik
A dereglye vagy csámesz
A hidas vagy komp
A bárka
Evező és csáklya
Az alföldi sárhajó vagy félhajó
Szán, vontató	211
A szán szerkezete
A gyalogszán vagy bakszán és válfajai
Szán mint vontatóeszköz
Petrencevontatás
Vontatás kivágott lombos fán
Vontatás petrencerúdon
A tiszántúli vontató: az ördögszekér
Az alföldi csamesz vagy bolondkocsi
Talyiga, szekér, rakodás, kocsi	214
A szekér szó eredete és jelentése
A legegyszerűbb szekér: Az ős, kétkerekű talyiga
A négykerekű szekér keletkezése
A magyar talyiga különféle formái
A pásztortalyiga, a debreceni talyiga, a nyírségi talyiga és kordé
A fakószekér és szerkezete
Az alsórész
A felsőrész
A székely szekérfajták
A vendégoldal
A vendégoldal helye és szerepe a rakodásban
A nyomtatórúd
Hogy rakodtak száz évvel ezelőtt az Alföldön
A szemestermény felrakásának ősi módja
A kocsiszekér vagy kocsi
A kocsi név eredete
A magyar kocsi európai elterjedése
Befogás, szerszám	219
A vontatójószág
A lovasfogat
A hám és részei
Kantár, zabla, gyeplő
Kettes-, hármas-, négyes-, ötös- és hetesfogatok
A sallang
A csengő
Az ökörfogat és a járom
A patkolás
Hátalás, nyereg	222
Lovaglás szőrén
A magyar nyereg
A kengyel
A tergenye vagy csacsinyereg
Díszítőművészet. Írta: Viski Károly	226
A népművészet fogalma
Népművészet és díszítőművészet
Az érdeklődés kezdete
A magyar stílus jelszava
Összehasonlító lehetőségek a mozgalom kezdetén és ma
Anyag, forma, technika és díszítmény összhangja
A művészek	228
Művészek. Rabimunka
A díszítmény	229
A díszítmény népi nevei. Hím, irat, cifra, E szók multja
Kéregmunka	231
Anyaga, technikája, díszítése; ősisége, elterjedése. A szarumunkákkal való rokonsága
Csont- és szarumunka	234
Csontfaragványok, csontékszerek, kupáncsok
A puskaportartó porszaruk; díszítőelemeik; varázsjelek; porszaruk napábrázolása és varázstükre; ember- és állatábrázolása; jellegzetes díszítménykészlete
Tülkökből készült tárgyak díszítése, a karcolás
Fésűsség	250
A fésűsség; fésűdíszítmények
Lószőrmunka	252
A lószőrfonás technikája. A díszítmény technikai eredete. Tűtartók, gyűrűk. Ősi technika- e vagy biedermaier divat?
Bőrmunka	256
Bőrholmik a pásztorság kezén
Hagyományos pásztortechnikák
Rátét, szironyozás; sallang, pillangó, szlifonatok, ostorok
A szűcs díszítőművészete
A cifra ködmönök régi rátétdíszítménye
Szőttes	262
A szőttesdíszítmény technikai eredete; mértani jellegű díszítmények eredete
Síma, sávolyos, szedettes szőttes
A mesterke
Ősi szinek
Alkalmi szőttesek
Székely festékes
A takácshagyományok és a népi szőttes
Hímvarrás	266
A hímzés eredete kettős; szőttes és összevarrás
Szőttes és szálánvarrott
Szedettes hímzés
Írás után való hímzés
A hímzések ősi színei
Hímzésünk multja; hímvarró-mesterek
Nyugati hatások. Úri hímzések hatása
Szűrhímzés	279
A szűrszabó hímzése; e hímzés eredete, színei; a rózsa szerepe. Hímzés az egykori rátét helyén
Szűcshímzés	283
A szűcs hímzése; e hímzés múltja; a régi cifra és az ujabb hímzés
Csipke	286
A csipke technikai eredete; fonás, kötés, rojt, díszvarrás
Gyarmathy Zsigáné a népi csipkék eredetéről
Tojáshímzés	287
A tojásírás technikája; batiktechnika, karcolás
A tojáshím színei, díszítőelemei
Egyes díszítmények ősisége
Avarkori tojáshím
Fafaragás	289
Pásztorfaragás; molnárok, barkácsolók faragása
A pásztorok címeres darabjai
Vésés, domborúfaragás, spanyolozás
A mértani jellegű díszítmények ősisége; hátrálása
A történeti stílusok hatása
A szekrény középkori díszítőmódja
Fejfafaragás	300
Kapufaragás	303
Ház, templom	308
A fatemplomok régisége. Történeti stílusemlékek fatemplomokon és fatornyokon
Bútor	313
Bútorfaragás és festés. A tulipános láda
Cserépmunka	317
Őskori hagyaték a cserépholmikon
Az edények alakjának eredete
Az ősi színek
Domború díszítmények, öntés, festés
Céhkancsók vallomása
Fazekasgócok
Újkeresztény hatások
Kontárok, himpellérek
Fémmunka	324
Ón- és ólomöntés. Fémberakás, szegecselés. Kupáncsok. Csengőöntés
Mézesbáb	327
Süteményformák régisége
A mézeskalácsosság magyar kezdete
Vallási vonatkozások
Az ütőfák
A mézesbáb alakja
A formavésés technikája
A mesterség hanyatlása
Az újabb készítmények
Viaszmunkák; áldozati tárgyak, offerek
Összefoglalás	329
A díszítőművészet alakulása anyag, technika, forma szerint
Hagyomány és újság
Nyugati és keleti kapcsolatok
Ó-európai örökség és történeti hatások
Asszimilálás
Lassú pusztulás
A hagyomány tárgyai. Írta: Viski Károly	345
A hagyomány egy része tárgyakhoz tapad, tárgyakon keresztül nyilatkozik meg vagy tárgyakat termel
Az élet négy szüksége	346
Születés
Legényavatás, komálás
Házasság
Temetés
A naptári szokások tárgyai	352
Regösök
Csapulás
Betlehem
Háromkirályok
Téltemetés
Karácsony
Gergely-járás
A balázsolók
Húsvét
Hajnalfa
Pünkösdi királyság
Szent István napja
Rontás (betegség), varázslás (orvoslás)	631
Rontók, varázslók; a természet és a természetmögötti; megszemélyesítések
Füvek, fák
Bálványszerű bábok
Gyógyító fűszerszámok
A házi orvosságok eredete
Állati eredetű varázsszerek
Ásványi varázsszerek
Menykő, hályogkő, kígyókő
Áldozat
Vízbehányás, építőáldozat
Offerek; terményáldozat
Nézés és igazmondás
Dob (szita, rosta), lucaszék, acéltükör, varázsvessző
A gazdasági évkör szokástárgyai	370
Aratókoszorúk, búzakoszorúk. A fonó és disznótor alakoskodói
Céhemlékek	371
Jelvények, céhbehívótáblák, süvegek, edények
Jogszokások tárgyi emlékei	372
Különféle szokások jogi vonatkozásai
Jogszokástartalmú szók és szólások
Nyílvetés, nyílhúzás
A bírói kalap, szék és bot
Hitesbot, tizedespálca, kisbíróbot, rovás
Idézés pecséttel
Lapát és lapicka
Értékmérő, mérték	373
Az értékmérő termény
Jószág, barom, marha
Újabb értékmérők
Az ősi mértékek a test részei, hüvelyk, sing, öl, stb.
A mértékedények keletkezése
Helyi mértékek, ezek különböző volta
Hangszerek	375
Búgattyú (zúgattyú), csergettyű, pergő, zörgő, dob; ütemjelző hangszerek; sarkantyú; a regösök böppegetője; köcsögduda (burrogató, bika)
Sípfélék; tömlősíp, tótorgona
Kürtfélék; fakürtök (szádokkürt, víziduda)
Doromb
Tekenyőgardon; koboz
Tekerőmuzsika (nyenyere)
Citera
Játékszerek	382
Az utánzó játékok szereinek sokfélesége
A gyermekjátékszerek a felnőttek tárgyi világát tükrözik
A fiú- és leányjátékszerek
A játékműveltség mértéke; ennek példái
A játékszerek őstörténeti kapcsolatai
Egy iskola játékai ezelőtt 130 évvel
III. kötet
Bevezető. Írta: Viski Károly	5
Népköltészet
Tájékoztató. Írta: Solymossy Sándor	9
A nép lírája
Népdal. Írta: Solymossy Sándor	17
A magyar népdalszöveg versalakjai	21
Népdalszövegeink tartalmi elemei	31
Természetszemlélet a népdalban	33
Össze nem függő első sorok	43
Változat-típusok	56
Népdalcsoportok eredet és foglalkozás szerint	61
A nép epikája
Ballada. Írta: Solymossy Sándor
A népdallada műfaji sajátosságai	73
XVI-XVII. századi balladák	83
XVIII. századi balladák	100
XIX. századi balladák	102
Anekdota. Írta: György Lajos
Az anekdota neve	127
Az anekdota tartalma	129
Az anekdota természete	132
Az anekdota vándorlása	134
A magyar anekdota forrásai	142
A magyar anekdota története	143
Monda. Írta: Solymossy Sándor
A monda műfaja	160
Történeti mondák	165
Helyi mondák	209
Mese. Írta: Berze Nagy János
A mesélés ideje és módjai	226
A magyar népmese irodalma	234
A népmese szerkezete	235
A magyar mesetípusok rendszere	238
Állandó kifejezésformák	238
A világ képe a mesékben	239
A mesevilág társadalma	240
A természet megelevenítése	244
A mesehős és ellenségei	246
Természetfölötti feladatok	252
Csodás elemek	255
Ősvallási maradványok	260
Idő, hely és név a mesében	276
Mesék vándorlása. Változatok keletkezése. Meséink szerkezete	279
Drámai hagyományok. Írta: Viski Károly
Teátrális szokások	291
Dramaitkus táncok	292
Dramatikus gyermekjátékok	293
Bethlehemezés	297
Háromkirályok	306
Gergelyjárás	307
Balázsolás	310
Pünkösdölés	313
Regölés	315
A szentiváni ének	319
Tanulságok	323
Oktató és alkalmi hagyományok. Írta: Szendrey Zsigmond
A gyermekkor költészete	328
A legény- és leányélet költészete	333
A házasságkötés költészete	336
Népélet, munka, és foglalkozás rigmusai	338
A halál költészete	346
Stílus és nyelv
Szólások (szóláshasonlat, szólásmód, és közmondás). Írta: Tolnai Vilmos	350
A népi előadás stílusa (próza és vers). Írta: Zlinszky Aladár	385
Nyelvjárások. Írta: Horger Antal
Elvi kérdések ismertetése	400
A nyelvjárásterületek ismertetése	401
A nyelvjárási sajátosságok ismertetése	408
IV. kötet
Zene. Írta: Kodály Zoltán
Zenei néphagyomány	5
A népzene ősrétege	11
A mai népi dallam stílusa	26
Gyermekdal és regős ének	35
Sirató	38
Népi kölcsönhatások	42
Műzene nyomai	44
Hangszeres zene	57
Néphagyomány és zenekultúra	67
Tánc. Írta: Lajtha László és Gőnyey Sándor
A tánc eredete	76
Az ősi körtánc	81
A férfiak egyes-tánca	91
Botostánc	104
Katonatáncok, verbunkosok	110
Szokások. Írta: Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos
Születés, gyermekkor	132
Házasság	157
Családi tűzhely	173
Betegség, gyógyítás	193
Közélet	205
Gazdasági élet	209
Törvényes élet	240
Vallásos élet	244
Temetés	251
Jeles napok. Írta: Szendrey Zsigmond	269
Hitvilág
Babonás hiedelmek és műveletek. Írta: Solymossy Sándor	286
A magyar ősi hitvilág. Írta: Solymossy Sándor	340
Játék. Írta: N. Bartha Károly	383
Vallási néprajz. Írta. Schwartz Elemér	424