A magyarság kulturális földrajza

Tartalom

I. Elméleti bevezetés, alapfogalmak 5
1. Bevezetés 5
2. A földrajztudomány tárgya és szemlélete 7
A. Sztereotípiák 7
B. A földrajztudomány tárgya 9
C. Szemléleti kérdések 10
3. A földrajztudomány belső struktúrája 14
4. A kultúrális földrajz tárgya, művelésének célja és helye a földrajztudomány belső struktúrájában 16
5. A kulturális földrajz művelésének és oktatásának eddig eredményei pécsett 17
II. A történeti és földrajzi szemlélet szükségszerű egysége 21
1. Időben folyamatok, struktúrák és változásaik 23
2. Térbeni struktúrák és változásaik 27
3. A településrendszer struktúrája és változásai 29
III. Az ország kulturföldrajzának jellegzetességei a népesség nagyságának, szerkezetének és szociális viszonyaink szempontjából 35
IV. A népesség iskolai végzettsége 57
1. Az iskolai végzettség időbeni alakulása 59
2. A népesség szerkezete az iskolai végzettség alapján 67
3. Az iskolai végzettség nemek szerinti megoszlása 68
4. Az iskolai végzettség térbeli eltérései 68
V. A közművelődés, az ismeretterjesztés és a tudományos kutatás területi sajátosságai 73
VI. Az urbanizációs folyamat kulturális sajátosságai, velejárói, eredményei 93
VII. A népesség mobilitása és migrációja 109
VIII. Az aktív keresők foglalkoztatottsági jellegének, iskolai végzettségének és szakképzettségének területi sajátosságai 125
IX. Az idegennyelv-tudás földrajza 139
1. Bevezetés 139
2. Forrásismertetés és vizsgálati módszerek 140
3. A magyar nyelv ismerete 143
4. A nemzetiségi nyelvek ismerete 145
5. A tanult nyelvek ismerete 152
6. Az összes idegen nyelv ismerete 161
7. Jelen és jövő 163
X. A környező országok magyarságának kulturális földrajza 167
XI. A magyar emigráció kulturális jellegzetességei 185
XII. A magyarság kulturális szintje és teljesítményei nemzetközi összehasonlításban 201
1. Kulturális teljesítményeink általános megítélése 201
2. Kulturális teljesítményeink jelenlegi helyzete 208
A. Az oktatás, az analfabetizmus 208
B. A közművelődés 211
C. A tudományos kutatás 211

Témakörök