1.059.289

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve

1818-1993

Szerző
Lektor
Mosonmagyaróvár
Kiadó: Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar
Kiadás helye: Mosonmagyaróvár
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 314 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyaróvári Gazdasági Magántanintézetet 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg alapította, amelynek jogutóda a PANNON Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kara. Az... Tovább

Előszó

A magyaróvári Gazdasági Magántanintézetet 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg alapította, amelynek jogutóda a PANNON Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kara. Az intézmény alapításától számítva napjainkig felsőoktatási tevékenységet folytat az agrártudományok területén, az 1848-ban és 1949-ben bekövetkezett kisebb megszakításokkal. Története során több alkalommal került sor átszervezésre, amit a mindenkor megnövekedett igények kielégítése határozott meg megoldandó feladatként. Az eltelt 175 év eredményeinek értékelése ad okot arra, hogy 1993-ban ünnepeljük fennállásának jubileumát.
Az agrár-felsőoktatásban, a tudományos kutatásban és szaktanácsadásban töltötte be szerepét 1872-ig az Osztrák-Magyar Monarchia területén jelentkező igényeknek megfelelően. Az 1867-es kiegyezést követően határozott úgy Ausztria, hogy önálló agrárintézményt hoz létre Bécsben. Az 1872-ben létesített Bécsi Főiskola (Hochschule für Bodenkultur) a magyaróvári akadémiából, mint anyaintézményből vált ki.
A Magyaróváron dolgozó neves oktatók felismerték annak szükségességét, hogy az egyes tudományterületek művelése csak kutatóállomási szervezetben valósítható meg nemzetközileg is elismert szinten. Ennek eredménye volt azoknak a kutatóállomásoknak a létesítése, amelyeket a történeti munka is tárgyal. A kor színvonalának megfelelő, de nemzetközileg is kiemelkedő tudományos teljesítmények születtek ezekben a kutatóműhelyekben. Ebben az időszakban (1869-1945) Magyaróváron ringott az agrártudományok bölcsője.
Walleshausen Gyula a magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éves történetét korszakokra bontva értékeli. Fő erénye a munkának, hogy az intézményi tevékenységet mindenkor a kor történelmi és gazdasági eseményeibe ágyazva tárgyalja. Ez nagyban segíti az egyes események ok-okozati összefüggésének megértését, és egyben választ ad azokra a történésekre, amelyek önmagukban nem, vagy csak nehezen magyarázhatók. Meghatározó a munka megírásakor érvényesített írói alapszemlélet, ami a mindenkori eredmények kiemelésével mutatja be azokat a történéseket, amelyek az intézmény sorsának alakulását befolyásolták. A szerző alapcélkitűzése volt mindezeken túl az is, hogy tudományos igényességgel feldolgozza a rendelkezésre álló és felkutatott adatokat. Ezzel talán hozzájárultunk Borotvás-Nagy Sándor 1938-ban megjelent „Közgazdasági művelődésünk kezdetei" című munkájában említett, a Magyaróvári Gazdasági Intézetre vonatkozó „forráshiány" megszüntetéséhez, ill. enyhítéséhez.
A szerző munkája ajánlható mindazoknak, akik érdeklődést tanúsítanak a magyaróvári agrárfelsőoktatás történetének megismerése iránt, mert benne megtalálható minden olyan lényeget meghatározó, adatokkal igazolt történés, ami a 175 évet jellemezte. A teljességre törekvés nyitott kapukat is hagy bizonyos részletkérdések - kutatással történő - tisztázására. A felsőoktatás és a vele párhuzamosan folytatott tudományos kutatómunka együttesen bizonyítják a magyaróvári tevékenység eredményességét.
A 175 éves jubileumi ünnepségekre megjelentetett intézménytörténeti munka jó lelkiismerettel ajánlható olvasásra és tanulmányozásra mindazon érdeklődőknek, akiket a megismerés vágya motivál és egyben szívügyüknek tekintik az eddig elért eredmények továbbfejlesztését. Egyetértenek annak szükségességével, hogy Magyaróvár változatlanul az egyik képviselője legyen a magyar mezőgazdasági felsőoktatásnak és kutatásnak úgy, hogy az egyben nemzetközi elismerését is jelentse.

Mosonmagyaróvár, 1992. december 8.
Dr. Kuroli Géza egyetemi tanár dékán Vissza

Tartalom

Előszó (5)
I. AZ ÓVÁRI GAZDASÁGBÉLI INTÉZET (1818-1850) (6)
1. Az előkészületek (6) Az alapító: Albert Kázmér szász-tescheni királyi herceg (6) Wittmann Antal (6) Óvár és Wittmann (7) A szakoktatás helyzete a XIX. sz. elején (8) Tárgyalás a piaristákkal (9) Legyen önálló intézet (10)
2. Megnyílik az intézet (12) A sajtó hangvétele és Liebbald távozása (13) Az első publikált tanterv (15) Kölcsey látogatása (16)
3. A régi óvári diákélet (17) Nikolaus Lenau (17) Pipakupak-inspektor és társai (18)
4. Az intézet Wittmann után (19) Wittmann hattyúdala (19) A reformkor hatása (20) A negyvenes évek első fele (21) Reformkísérletek (23) 1848 (24) A magyaróvári gazdasági intézet tanulói (25) A tanintézet fenntartása: állami feladat (26)
II GAZDASÁGI FELSŐBB TANINTÉZET (1850-1874) (28)
1. K. K. höhere landwirthschaftliche Lehranstalt (1850-1868) (28) Benépesül az intézet (29) Az ötvenes évek tanterve (29) Pabst tanári kara (30) Az újrakezdés nehézségei (32) Tangazdaság és gyakorlat (33) Tudományos tevékenység (34) Könyvtár (35) A hazai gépesítés megalapozása (35) Tanulmányi kirándulások (36) Az első diákegyletek (38) Pabst távozása (38) Új tanterv (39) A hallgatóság összetétele és a tannyelv (40) Tanintézetek alapítása (42)
2. M. kir. Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1869-1874) (43) Az intézet átvétele (43) A két tannyelvű oktatás (43) A hazai mezőgazdasági kísérletügy születése (44) Újabb ifjúsági egyesületek (46) A mezőgazdasági szakoktatásügy rendezése (47)
III AZ ELSŐ AKADÉMIA A DUALIZMUS KORÁBAN (1874-1919) (48)
1. Két tannyelv - két tagozat (1874-1884) (48) Az első tanulmányi rend (48) Az oktatói kar (50) Tan- vagy haszongazdaság? (50) Kutatások, kísérletek (51) Vetőmagvizsgáló és növényélettani kísérleti állomás (52) Rodiczky és a könyvtár (52) Kiállítási sikerek (53) Folyóirat-szerkesztőségek az akadémián (54) Az akadémia és a parlament (54) Az első emlékirat (56) Az ifjúsági egyesületek megújulása (57) Bartók Béla (59) Ováció és fáklyásmenet (60) Schluss- und Abschiedsfest - búcsú a német tagozattól (61) Masch utolsó útja (62)
2. A fénykorszak (1884-1906) (62) Bálás igazgató bemutatkozása (63) Reformfuvallatok (63) A tanulmányi rend 1884-től (66) A gazdaság, a kertészet és a kísérleti tér (67) A „régi" kísérleti állomások (69) A Növénytermelési kísérleti állomás (70) Újhelyi állomásai (70) A Növényélet- és kórtani állomás (71) A tudomány népszerűsítése (72) Mérnökök és gépkezelők tanfolyama (73) A nagy tanári kar „titka" - diákszemmel (73) Fejlesztési ígéretek - és ami megvalósult (75)
Könyvtárak (78) Macskazene és gazdanevelés (78) A Kazinczy Kör alkonya (80) A gazdasági egylet (81) Az atlétikai klub élén: Bauer Rudolf olimpiai bajnok (82) Segélyegylet (83) Pályagondok (84) Vörös igazgató (85) 3. Három tanév - öt akadémia (1906-1919) (87) Az új tanulmányi rend (88) A kísérleti intézetek elszakítása (89) Újhelyi igazgató gondjai (90) A pozsonyi egyetem mezőgazdasági kara (91) Ejury Lajos professzor mint sportpedagógus (93) „Mielőtt a levelek lehullanak..." (94) Forradalmak (96)
IV AZ AKADÉMIA A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS UTÁN (1920-1942) (99)
1. A hét szűk esztendő (1920-1926) (99) Személyi változások (99) A trianoni béke - és az ifjúság (100) Mi lesz veled, Óvár? (101) A félszeg földreform hatása (102) Üres a házipénztár (102) Túlzsúfolt tantermek (103) Túlhajszolt tanárok (104) Tankönyvek, jegyzetek (106) A gyakorlati oktatás (107) Mit kell hát tenni? (108) A tangazdaság (109) A tanterv módosításai (109) A kutatások és feltételeik (111) A könyvtár (112) Külföldi kapcsolatok (113) Az akadémiai „tanárképzés" (113) A hallgatóság összetétele (114) Fekete István, a gazdász-író (117) A hallgatók életkörülményei (121) Az Ifjúsági Segélyező Egylet (122) A hallgatók Gazdasági Egyesülete (123) Országos Gazdászkongresszus (123) Sport (124) Dal- és zeneegylet (125) Fegyelmi ügyek (125) Elhelyezkedés, pályakezdés (126) Tanfolyamok. Ismeretterjesztés (127) A tanárokról az utókor - az egykori diákok szemével (128) A szakoktatási értekezlet 1926-ban (129)
2. Hullámvölgyben (1927-1934) (131) Az akadémiai reform terve az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács előtt (132) Kész a konviktus! (134) Bánvárth utolsó tanéve (135) Az új igazgató: Groffits Gábor programja (137) Ismét a „tanárképzés" - és az oktatói kar (138) A könyvtár (140) A gazdák katasztere (142) Az ifjúság Avaria iskolai termelőszövetkezete (143) Az ifjúság Gazdasági Egylete (143) Új sportág: a lovaglás (144) Valétálás - rádióközvetítéssel és filmezéssel (144) Emlékezés a hősökre (145) Groffits reformterve (145) Magyaróvár emlékirata (145) A műegyetemi törvény (1934:X. tc.) (147)
3. Az utolsó akadémiai reform (1935-1942) (147) Új helyzet - új tanulmányi rend és Óvár kezdeményezései (147) „Óvári gazdanapok" (1936. május 31.-június 2.) (151) Vége a nagybirtoknak? (152) Groffits a felsőházban (153) A szaktudás ne menjen veszendőbe! (153) Óvár - az agrárértelmiség ébresztője (154) Az ifjúság (154) Felszerelés és dotáció (155) Oktatás és kutatás (156) Az akadémiák és a főhatóság viszonya (157) Új helyzet - új remények (158) Vutskits főiskolai tervezete (159)
V. MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLA (1942-1945) (161)
Az új tanulmányi rend és fogadtatása (161) A főiskola személyi és anyagi helyzete (167) Egyetemi rangú-e a főiskola? (170) Vészterhes hetek-hónapok (172) Első lépések az új világban (173)
VI. A MAGYAR AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM MOSONMAGYARÓVÁRI OSZTÁLYA (1945-1949) (175)
Személyi ügyek - és az autonómia (176) Változó idők, változó tantervek (177) Óvár ismét utat mutat (180) A megújult növénynemesítés (181) A magyar állattenyésztők ünnepe (181) A gazdaság (181) A könyvtár (182) A hallgatóság összetétele (182) Az ifjúsági egyesület (183) A koalíció (184) Az 1948/49. „átmeneti" tanév (184) Utóhang (187) Közjáték (187)
VII. MEZŐGAZDASÁGI AKADÉMIA (1954-1962) (189)
1. A tanulmányi idő: 3 év (189) Az oktatás feltételei: felszerelés és berendezés (189) Az újrakezdés gondjai (189) 1956. október 26. (192)
2. Egyetemi jellegű akadémia (196) Reform (198) A kísérleti intézet és a tangazdaság visszatér! (199) A könyvtár (199) Ismét: MOGAAC (200)
VIII. AGRÁRTUDOMÁNYI FŐISKOLA (1962-1970) (201)
1. A négy évfolyamú egyetemi jellegű főiskola (201) Az új gazdaságpolitika hatásai (201) Beruházások, korszerűsítések (202) Kutatások (203) Szaktanácsadás, továbbképzés, ismeretterjesztés (204) Külföldi kapcsolatok (204) Könyvtár (205) A felvételi feltételek módosulása (205) A hallgatóság anyagi helyzete, életkörülményei (206) Az ifjúság kérdőjelei (207) A szakismeretterjesztés - mint stúdium (207) Tudományos diákkör (207) A hallgatók kulturális élete (208) Sport (208) Agrármérnökök - az „Életben" (209)
2. A tanulmányi idő: öt év (209) Szakmérnökképzés (211) A 150. esztendő (212)
IX. AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM (KESZTHELY) MOSONMAGYARÓVÁRI MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR (1970-1989) (214)
1. Politika és gazdaság (214) A diktatúrából a demokráciába (214) A dunai vízlépcső és Óvár (215) Működési feltételek (216)
2. Újból egyetemi kötelékben (218)
3. Permanens reform (219) Kísérlet az integrált oktatás bevezetésére (220) Blokkos oktatás (220) Számítástechnika és a műszaki oktatás (221) Nyelvoktatás (222) Új vizsgaformák (222) Gyakorlati képzés (222) Szakirányulás és szakmérnökképzés (223) Továbbképzés (223)
4. Kutatás, ismeretterjesztés és külső kapcsolatok (224) Kutatások (224) Szaktanácsadás - és szerződéses munkák (225) Kutatásellátási és Termelésfejlesztési Intézet (KUTI) (226) Tudományos tanácskozások, ülések (226) Ismeretterjesztés (226) Szakemberklub (226) Külföldi kapcsolatok (227) Könyvtár (228)
5. Az ifjúság (229) Tudományos diákkör (229) Közéleti Ismeretek Intézete (229) Elég széles-e a kapu? (230) A Janus-arcú KISZ (230) Kollégiumi élet (231) Ösztöndíj (232) Tánc, zene, irodalom (232) Sport (233) Diploma után (234)
X. A PANNON AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM, MEZŐGAZDASÁG-TUDOMÁNYI KAR, MOSONMAGYARÓVÁR - NAPJAINKBAN (235)
A múltat le kell zárni (235) Fejlesztések, beruházások (236) Külkapcsolatok (237)
A kar személyi állománya (238)
A nappali tagozat hallgatói létszáma (1818-1993) (243)
A levelező tagozat hallgatói létszáma (1956-1992) (245)
Rövidítések (246)
Jegyzetek (250)
UTÓSZÓ (286)
SUMMARY (288)
ZUSAMMENFASSUNG (294)
NÉVMUTATÓ (301)
KÉPEK (I-XLVIII)

Walleshausen Gyula

Walleshausen Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Walleshausen Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem