A magyarországi zsidóság vagyonának sorsa

Fülszöveg

1938 és 1944 vége között a magyar zsidóságot - európai sorstársaihoz hasonlóan^ megfosztották vagyonától. A kötet első része ezt a folyamatot tárgyalja, rámutatva, hogy a zsidó vagyontárgyakat Magyarország német megszállása előtt nem fizikai kényszerrel és ellenszolgáltatás kilátásba helyezése nélkül keresztényesítették. A német megszállást követően a korábbi gazdasági numerus clausust felváltotta a numerus nullus, a zsidóság vagyonának teljes elvétele, állami kezelésbe vétel, majd államosítás útján. Ez a folyamat egybefonódott a zsidóság gettósí-tásával, deportálásával, a vagyontárgyak jelentékeny részének magánkézbe kerülésével.
A kötet második része 1945 és 1949 között felvázolja, hogy a második világháború végén a zsidóság vagyontárgyai hol és hogyan szóródtak szét, és váltak számos esetben a győztes nagyhatalmak hadizsákmányává. A magyar állam a fegyverszüneti szerződést követően hatálytalanította a zsidóságot érintő jogfosztó rendeleteket. Az 1947-es párizsi... Tovább

Fülszöveg

1938 és 1944 vége között a magyar zsidóságot - európai sorstársaihoz hasonlóan^ megfosztották vagyonától. A kötet első része ezt a folyamatot tárgyalja, rámutatva, hogy a zsidó vagyontárgyakat Magyarország német megszállása előtt nem fizikai kényszerrel és ellenszolgáltatás kilátásba helyezése nélkül keresztényesítették. A német megszállást követően a korábbi gazdasági numerus clausust felváltotta a numerus nullus, a zsidóság vagyonának teljes elvétele, állami kezelésbe vétel, majd államosítás útján. Ez a folyamat egybefonódott a zsidóság gettósí-tásával, deportálásával, a vagyontárgyak jelentékeny részének magánkézbe kerülésével.
A kötet második része 1945 és 1949 között felvázolja, hogy a második világháború végén a zsidóság vagyontárgyai hol és hogyan szóródtak szét, és váltak számos esetben a győztes nagyhatalmak hadizsákmányává. A magyar állam a fegyverszüneti szerződést követően hatálytalanította a zsidóságot érintő jogfosztó rendeleteket. Az 1947-es párizsi békeszerződésben vállalta a zsidóság kártalanítását. Kevés kivételtől eltekintve eredménytelen lépéseket tett a hadizsákmánnyá vált, magánkézbe jutott vagyontárgyak visszaszerzésére. A kiépülő sztálinista hatalom a zsidóság vagyontárgyait a magyar állam tulajdonaként kezelte, és töredékeitől
eltekintve nem adta vissza a jogos tulajdonosoknak, örököseiknek, a zsidó közösségnek.
* * *
Botos János történész, egyetemi docens, alapítványi szakértő. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte (1966-1971). A Bankaritas Alapítvány ügyvezetője (1992-2008), a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány tudományos titkára (2006-2009), igazgatóhelyettese (2011-2014). Történelmi kutatásai során kezdetben a 19-20. század politikatörténetével, majd a nyolcvanas évek derekától gazdaságtörténetével, ezen belül banktörténettel és inflációtörté nettel foglalkozott. A kutatási eredményeket kötetekben adta közre. Feldolgozta a Belügyminisztérium 1867-1950 közötti történetét. A zsidó vagyonok értékével és sorsával a kilencvenes évek elejétől foglalkozik. Az 1938-1945 között elvett zsidó vagyonok értékét bemutató munkája 201 l-ben jelent meg. Vissza