A Magyarországi Tanácsköztársaság és a jugoszláviai munkásmozgalom

Előszó

Több évszázados elnyomatás, a múlt században elbukott szabadságharc és elvetélt polgári forradalom után hazánk 1918 őszén visszanyerte függetlenségét és a társadalmi haladás útjára lépett, 1919. március 21-én pedig megszületett az első magyar szocialista állam, a Tanácsköztársaság.
A szocialista forradalom elsőként a világon békében győzött. A széthullótőkés-földbirtokos hatalom és az ellenforradalmi erők képtelenek voltak szembeszállni az egységesen fellépő proletariátus forradalmi akaratával. Ugyanakkor az egyesült párt kommunista ihletésű programja - amely megmutatta a kivezető utat a csődbe jutott polgári rendszerből, célul tűzte a szocialista társadalom megteremtését és az antanttal dacolva vállalta a forradalmi honvédelmet - a proletariátus mellé állította a nép túlnyomó többségét.
A hatalom békés átvétele elvi szempontból is nagy jelentőségű. Bebizonyosodott, hogy a fegyveres felkelés nem egyetlen útja a szocialista forradalom győzelmének. Ha a forradalommal szemben álló hatalom már képtelen szervezetten ellenállni az uralomra törő haladó és forradalmi erőknek, akkor a szocialista forradalom békés, vagy viszonylag békés úton, fegyveres felkelés nélkül is győzelemre viheti a nép igazát. Ez a békés győzelem azonban nem parlamenti győzelem volt: a proletariátus és a többi elnyomott szervezett tömegereje és a céltudatos forradalmi vezetés, a burzsoázia gyengesége, bénultsága, sorainak szétziláltsága és az adott pillanat kedvező külpolitikai körülményei tették lehetővé, hogy a forradalom nem volt kénytelen erőszakhoz nyúlni, bár erre is készen állt. Vissza