A magyarországi szlovákok népi kultúrájának atlasza

Előszó

E tanulmány a magyarországi szlovákok népi kultúráját, illetve e kultúrában végbement változásokat vizsgálja, s megpróbálja végigjárni azt a fejlődési utat, amelyet ez a kultúra a 17-18. század fordulójától -az első szlovák nyelvszigetek létrejöttétől -egészen napjainkig bejárt. E fejlődés huszadik századi szakasza néprajzi atlaszunk tükrében is végigkísérhető. Az elemzés tárgyába szorosan beletartozik e kultúra alkotóinak és hordozóinak jellemzése, továbbá annak vizsgálata, hogy a nyelvszigeteken letelepedett szlovák közösségeknek milyen volt a viszonya a hagyományos kultúrához, s ez a viszony hogyan befolyásolta a közösségek formálódását.
A nyelvszigeteken élő nemzetiségi népcsoportok kultúrájára a néprajztudomány, s a társadalomtudomány körébe tartozó más diszciplínák is többnyire úgy tekintettek, hogy e közösségek, mivel kiszakadtak az anyanyelvi kultúra közegéből, eltávolodva annak kulturális centrumaitól a perifériára kerültek, s még évszázadok múlva is főként a tradicionális kultúra elemeit őrizték. Ezért azután e közösségben és kultúrájukban lejátszódó folyamatokat egyfajta konzervativizmus és csak lassú változás jellemzi.
E szemléletben azonban az utóbbi negyedszázadban némi változás következett be, s a nemzetiségi kultúrák vizsgálatánál a figyelem inkább a változásokra irányult. A kutatások azt tárták fel, hogy a különböző nemzetiségek kultúrája az interetnikus kapcsolatok és a többirányú kötődések következtében jóval gyorsabb változásnak és akkulturációs folyamatnak, továbbá kopásnak és törésnek van kitéve, mint a többségi népcsoportok és nemzetek kultúrája. Mindamellett - a többségi népcsoportoktól eltérően - a népi kultúra legrégebbi rétegei és elemei még a polgárosuló társadalmi átalakulások felgyorsuló folyamatában is sokáig megtartják szerepüket. Vissza