A magyarországi népességfejlődés néhány hosszú távú jellemzője 1880-2001 között

Előszó

Részlet:
"I. BEVEZETÉS
A Népességtudományi Kutató Intézet 1984-ben kutatást indított a különösen hosszú távú népességfejlődés jellemzőinek, tendenciáinak, irányzatainak, összefüggésrendszerének vizsgálatára. Ez a tanulmány a kutatás első eredményeit foglalja össze. A továbbiakban általában, a jelen tanulmányban pedig különösen törekszünk arra, hogy a XX. századi népességfejlődés elemzését szorosan összekapcsoljuk a népesedés XIX. századi alakulásának, a demográfiai átmenet egyes jellemzőinek, magának a demográfiai átmenetnek a vizsgálatával.
A tanulmányban elsősorban az alábbi kérdéseket vizsgáljuk:
— hogyan alakul a termékenység, a halandóság, a népesség száma és korösszetétele hosszú távon;
— milyen főbb szakaszokra osztható a XIX—XX. századi hazai népességfejlődés, hogyan jellemezhetők ezek a szakaszok.
Vizsgálódásunkat ebben a tanulmányban a népesség alakulása szempontjából legfontosabb és közvetlenül ható demográfiai folyamatokra szűkítjük (termékenység, halandóság, népesség száma, korösszetétele).
Az elemzést az 1880—2001 közötti időszak tény és előreszámított adatai alapján, összesen 120 évre végezzük el. Ebből az 1880— 1980 közötti időszakot a ténylegesen lezajlott demográfiai folyamatok alapján, az 1981—2001 közötti időszakot a korábban elkészült népességelőreszámításokra támaszkodva vizsgáljuk (1). Ezt követően — az előzőékből kiindulva — következtetéseket vonunk le a 2000 utáni népességfejlődés lehetséges főbb vonásaira." Vissza