A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás

Előszó

A rendszerváltozás hatására alapvető változások következtek be a jogrendszerben, a lényegében új alkotmány talaján sorra születtek olyan törvények, amelyek átalakították az állami és magánszféra intézményrendszerét, kialakították a piacgazdaságot és a jogállamot szabályozó jogi struktúrát. A rendszerváltó politikai erők külön jelentőséget tulajdonítottak az emberi jogok témakörének, jogszabályok egész sorában érvényesítették azokat a jogállami jogszabályok, amelyek az adatvédelem kérdéskörét tételesen szabályozzák. A személyes elvárások egyre markánsabbá váltak, egyre többen ismerték fel jelentőségét és a társadalmi-gazdasági életben betöltött szerepét.
A rendszerváltozás hatással volt a statisztikai szolgálatra, a statisztikai adatgyűjtés teljes folyamatára is, tekintettel arra, hogy a statisztikai tevékenységnek és e tevékenységet szabályozó környezetnek összhangban kell lennie a társadalmi, gazdasági, politikai viszonyokkal. Ennek megfelelően 1993 tavaszán új statisztikai törvényt fogadtak el, e jogszabály már tartalmazta azokat az elveket, gyakorlati megoldásokat, amelyek megfeleltek az új kor kihívásainak. A 2001. évi népszámlálás jogi, kommunikációs technikai előkészületei már e szempontok figyelembe vételével folytak. A sikeres adatfelvétel fontos feltétele, hogy az adatszolgáltató, jelen esetben a lakosság tájékoztatva legyen az adatfelhasználás módjáról, az adatkezelés bizony9os jellegéről, biztonságáról, az adatgyűjtő személy hivatalos mivoltáról, a népszámlálás jelentőőségéről, a hazai és nemzetközi hagyományairól. További fontos szempont, hogy az adatszolgáltatók bízzanak az adatgyűjtést elrendelő szervezetben, tudatába legyenek annak, hogy az adott szervezet szakmai felkészüöltsége3, az adatokat megbízhatóan kezelni tudó képessége és nem utolsó sorban etikai hozzáállása olyan, amely kiérdemli az adatszolgáltatók bizalmát. Ennek megfelelően biztosítani kell az adatszolgáltatást, hogy egyedi adatainak felvétele csak statisztikai célokat szolgál, és ezek az információk - egyedi szinten - soha nem jutnak ki a statisztikai rendszerből. Vissza

Fülszöveg

A kiadvány a magyarországi németek második világháború utáni kitelepítésével kapcsolatos dokumentumokat, valamint az 1946-1948 között keletkezett névjegyzékeknek statisztikai szempontok szerint feldolgozott adatait tartalmazza.
Az első tanulmány és a dokumentumgyűjtemény a Központi Statisztikai Hivatalnak a német lakosság kitelepítésében játszott szerepét mutatja be. A dokumentumok tartalmazzák az 1941. évi népszámlálás témakörének nemzetiséggel, anyanyelvvel kapcsolatos előkészítő anyagait, a KSH-ban készített névjegyzékhez kapcsolható belső anyagait, az egyéni igazolások kiadásával kapcsolatos tervezeteket, feljegyzéseket, a felhasznált formanyomtatványokat és a témával összefüggő legfontosabb jogszabályokat.
A második tanulmány (és a statisztikai adatokat tartalmazó táblaanyag) a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalában rendelkezésre bocsátott, a kitelepítés befejezésekor készített, csaknem hiánytalanul előkerült névjegyzékek adatait elemzi és mutatja be. E névjegyzékek lehetővé tették a német lakosság kitelepítésének összesített és településenkénti adatainak feldolgozását. Az összesített táblaanyag tartalmazza a névjegyzékbe kerültek és kitelepítettek főbb demográfiai jellemzőit és a névjegyzékre kerülés indokait. Vissza