A magyarországi németek elhurcolása és elűzése

Fülszöveg

A második világháború utáni mintegy ötéves időszak a legfájdalmasabb korszaka a magyarországi németség történetének. A szovjet munkalágerekbe való elhurcolással kezdődött, és a szülólielyről való elűzéssel fejeződött be a hazai németség kollektív büntetése. A korabeli magyar sajtóból való válogatásunk nem lenne teljes, ha nem említenénk meg a r. k. egyház fejének - Mindszenty József bíborosnak - a németek kitelepítésével kapcsolatos álláspontját. Világosan látta, hogy „a kitelepítést a csehszlovák politikusok sugalmazták Moszkvának a németek ügye arra szolgált, hogy helyet teremtsen a felvidéki magyarok számára". „Megértük tehát a német gettót is!" - fejezi be Dálnoki Miklós Bélához írt figyelmeztetését, „miután gyerekeket, asszonyokat, a bonyhádi államhű mozgalom tagjait éppen úgy sújtották, mint a volksbundístákat Ne tegyünk olyasmit, amit a fegyverszüneti vonalon túl a magyarokkal szemben elkövetólckel felháborodással fogadunk." Az 1945. október 17-i pásztorlevelében... Tovább

Fülszöveg

A második világháború utáni mintegy ötéves időszak a legfájdalmasabb korszaka a magyarországi németség történetének. A szovjet munkalágerekbe való elhurcolással kezdődött, és a szülólielyről való elűzéssel fejeződött be a hazai németség kollektív büntetése. A korabeli magyar sajtóból való válogatásunk nem lenne teljes, ha nem említenénk meg a r. k. egyház fejének - Mindszenty József bíborosnak - a németek kitelepítésével kapcsolatos álláspontját. Világosan látta, hogy „a kitelepítést a csehszlovák politikusok sugalmazták Moszkvának a németek ügye arra szolgált, hogy helyet teremtsen a felvidéki magyarok számára". „Megértük tehát a német gettót is!" - fejezi be Dálnoki Miklós Bélához írt figyelmeztetését, „miután gyerekeket, asszonyokat, a bonyhádi államhű mozgalom tagjait éppen úgy sújtották, mint a volksbundístákat Ne tegyünk olyasmit, amit a fegyverszüneti vonalon túl a magyarokkal szemben elkövetólckel felháborodással fogadunk." Az 1945. október 17-i pásztorlevelében megfogalmazza azt a késól)b sokat hangoztatott elvet, hogy „Az egyik személyre kiszabott büntetést nem lehet a másik személyre kiterjeszteni". (Tamáska Péter, Régió 1991/2. sz. 202-204. p.) A németséggel szembeni jogkorlátozás csak az 1949. október 7-én, illetve 1950. március 25-én kiadott kormányrendeletekkel szűnt meg. A korabeli sajtóból való válogatásunk így válik kerek egységgé. Vissza