A magyarországi művészet története 1.

A magyarországi művészet a honfoglalástól a XIX. századig

Szerző

Dercsényi Dezső

Szerkesztő

Budapest

'Dercsényi Dezső: A magyarországi művészet története 1. ' összes példány

Kiadó:	Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1956
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	463 oldal
Sorozatcím:	A magyarországi művészet története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes fotókkal és ábrákkal illusztrálva. Kihajtható-melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó. Írta: Fülep Lajos	5
Dercsényi Dezső:
A honfoglalás és az államalapítás korának művészete (A XI. század utolsó harmadáig)	9
A honfoglalók művészete	9
Római és szláv hagyaték	12
Az államalapítás korának művészete	18
Épületplasztika és szobrászat	21
Kisművészetek, iparművesség	28
A pécsi műhely kora. (A XI. század végétől a XII. század utolsó évtizedéig)	31
A pécsi székesegyház építése	31
A pécsi épületplasztika	34
Népoltár	36
Az altemplomi lejáratok domborművei	38
A bencés templomtípus elterjedése	42
A pécsi műhely hatása az épületplasztikára	44
A pécsi stílus hatása a kisművészetekre	45
A román stílusú művészet fénykora (A XII. század végétől a tatárjárásig)	49
Az esztergomi építkezések	49
A Porta Speciosa	50
Az esztergomi királyi vár építése	53
Esztergomi kapu-típus	58
Az esztergomi kapu-típus elterjedése	61
Falfestészet	64
Franciás ízlésű emlékek	66
A cisztercia műhely	70
A burgundi kora-gótika első emlékei	72
Nemzetségi monostorok - bencés építőműhely	78
Lébény	90
Ják	94
Zsámbék	96
Kisművészet - iparművesség	108
A magyar falu művészete	110
Irodalom	114
Gerevich László:
A kora-gótika Magyarországon (A XIII. század derekától a XIV. század elejéig)	119
Újjáépítés a tatárjárás után - Városok kialakulása	119
Budai és Buda környéki építékezések	121
Magyarország vidékeinek építészete	130
Falfestészet	134
Iparművészet	139
Az érett gótika Magyarországon (A XIV. század elejétől a század végéig)	143
Az udvari művészet és kisugárzása	144
Királyi, főúri és szerzetesi építkezések	146
Plébániatemplomok	151
A freskófestészet és a trecento hatása	156
Kolozsvári testvérek	166
A Képes Krónika és a miniatúra festészet	170
Gótika és proto-renaissance. (A XIV. század végétől a XV. század derekáig)	175
A kassai dóm és hatása	176
A nyugati Felvidék és Erdély építészete	180
Proto-renaissance Zsigmond udvarában	186
Városépítészet	190
Falfestészet	196
A László-legenda és a történeti festészet	198
Kódex-festészet	202
Szárnyasoltárok	202
Iparművészet	206
Késő-gótika Magyarországon (A XV. század derekától a XVI. század elejéig)	215
A Hunyadiak és a főúri építkezések	217
Erdély és késő-gótikus építészet	222
Szárnyasoltárok	228
Iparművészet	241
Irodalom	245
Balogh Jolán:
Kora renaissance (A XV. század második felétől Buda elestéig)	249
Mátyás kora (A kora renaissance első szakasza)	249
Mátyás király mint mecénás	250
Mátyás király építékezései	252
Mátyás király gyűjteménye	263
Mátyás király könyvtára	265
A renaissance elterjedése Mátyás korában	265
Jagello kor (A kora-reanissance második szakasza és az érett ranaissance első ideje)	274
Építészet és szobrászat	275
Festészet	281
Iparművészet	282
Késő-renaissnace (Az érett renaissance továbbélése és a késő-renaissance kibontakozása)	285
Dunántúl. Építészet és szobrászat	288
Felvidék. Építészet és szobrászat	292
Erdély. Építészet és szobrászat	299
Festészet	315
Iparművészet	321
Irodalom	325
Garas Klára:
A barokk művészet kialakulása és elterjedése Magyarországon (1604-1711)	327
Egyházi építészet	330
Világi építészet	343
Szobrászat, festészet	354
Iparművészet	364
A barokk művészet elterjedése (1711-1750)	367
Világi építészet	367
Egyházi építészet, szobrászat, festészet	372
A barokk művészet virágzása és hanyatlása (1750-1800)	387
Egyházi építészet	388
Egyházi festészet, szobrászat	394
Világi művészet, főúri művészet	405
Városi művészet	411
Irodalom	423
A szövegben előforduló szakkifejezések magyarázata	427
Művésznevek	439
Névmutató	444
Helymutató	447