1.059.867

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája

XVIII. századi érdemsorozatok

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 213 oldal
Sorozatcím: Magyar Neveléstörténet forrásai
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-7516-46-8
Megjegyzés: Megjelent 200 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg


BEVEZETÉS
A nyomtatott iskolai értesítők az iskolatörténet fontos elsődleges forrásai. A középiskolákat a szabadságharc után kötelezték ilyen éves beszámolók kiadására, amikor a Thun-féle Organisationsentwurf hatályát Magyarországra is kiterjesztették. Ez a rendelkezés azt is megszabta, hogy milyen legyen ezeknek a kiadványoknak a felépítése. Három alapvető kérdésről feltétlenül számot kellett adui: kik. mit, kinek tanítottak, vagyis ismertetni kellett a tanári kart, a tananyagot és a tanulókat.
Az iskolai értesítők megjelenése azonban a kötelezővé váláskor már mintegy százéves múltra tekinthetett vissza hazánkban. A XIII. század közepén a jezsuita gimnáziumok adtak ki először évenként pár lap terjedelmű beszámolót az iskolaévet lezáró vizsgák eredményéről. Példájukat fokozatosan követték a többi iskolák, így a XVIII. század végére egész sor városból, főleg gimnáziumokból ismerünk rendszeresen megjelenő értesítőt. Ezek a korai értesítők azonban nem terjedtek ki az iskola... Tovább

Fülszöveg


BEVEZETÉS
A nyomtatott iskolai értesítők az iskolatörténet fontos elsődleges forrásai. A középiskolákat a szabadságharc után kötelezték ilyen éves beszámolók kiadására, amikor a Thun-féle Organisationsentwurf hatályát Magyarországra is kiterjesztették. Ez a rendelkezés azt is megszabta, hogy milyen legyen ezeknek a kiadványoknak a felépítése. Három alapvető kérdésről feltétlenül számot kellett adui: kik. mit, kinek tanítottak, vagyis ismertetni kellett a tanári kart, a tananyagot és a tanulókat.
Az iskolai értesítők megjelenése azonban a kötelezővé váláskor már mintegy százéves múltra tekinthetett vissza hazánkban. A XIII. század közepén a jezsuita gimnáziumok adtak ki először évenként pár lap terjedelmű beszámolót az iskolaévet lezáró vizsgák eredményéről. Példájukat fokozatosan követték a többi iskolák, így a XVIII. század végére egész sor városból, főleg gimnáziumokból ismerünk rendszeresen megjelenő értesítőt. Ezek a korai értesítők azonban nem terjedtek ki az iskola működését jellemző fenti három szempontra, hanem a legtöbb esetben csak a tanulókról adtak számot. Kezdetben még ilyen vonatkozásban sem volt meg az egység; voltak iskolák, amelyek csak a vizsgákon legjobban szereplő tanulókat sorolták fel osztályonként és tantárgyanként, más iskolák valamennyi tanulót, de nem feltétlenül tükröztették a diákok tanulmányi eredményét.
Néhány iskola — általában külön kiadványban — ismertette a tanári kart, illetőleg a tananyagot is. Ez utóbbi téren a leggyakrabban a vizsgatételeket adták közre — esetleg osztályonként és tantárgyanként külön. Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája

A borító enyhén foltos.

Állapot:
1.980 ,-Ft
10 pont kapható
Kosárba