1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyarországi felsőfokú bányaipari szakoktatás története 1735-2010

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kedves Olvasó!
A magyarországi bányászati szakemberképzés krónikájának újabb - immáron harmadik - könyvét nyújtjuk át Önnek és ajánljuk szíves figyelmébe. A szerzők és szerkesztők a bányaipari... Tovább

Előszó

Kedves Olvasó!
A magyarországi bányászati szakemberképzés krónikájának újabb - immáron harmadik - könyvét nyújtjuk át Önnek és ajánljuk szíves figyelmébe. A szerzők és szerkesztők a bányaipari szakmunkás- és technikusképzés után a szakma diplomát adó iskoláit, az ott folytatott oktatómunka történetét mutatják be.
A témában ez idáig megjelent írások közül ennek van a leggazdagabb hagyománya, szakmatörténeti múltja és irodalma. Éppen ezért a szerzők és a szerkesztők arra törekedtek, hogy az eddigi hagyományokat és értékeket megőrizve egészítsék ki és írják tovább a történetet. A korábban megjelent könyvek koncepcióját, szerkezetét követve - a társadalmi, gazdasági viszonyok kölcsönhatásában - helyezték más megvilágításba a történéseket. A könyv fejezeteihez Krisztián Béla - a korábbi könyvek egyik szerzője - írt bevezetőt, mintegy korhű társadalmi keretbe foglalva, helyezve az eseményeket. így vált a három kötet egységes egésszé, egységbe foglalva a magyarországi bányász szakember képzés különböző szintjeinek történetét.
A könyv a magyarországi bányász akadémiai és egyetemi oktatás három - egymástól térben és időben is jól elhatárolható - korszakát mutatja be Selmectől, Miskolcig.
A selmeci bányászati főiskola 1735 évi alapításától az 1919 évi Sopronba költözésig tartó időszak a képzés hősi korszaka, amely összefonódott Magyarország függetlenségi és polgáriasodó küzdelmeivel. A soproni bányászati-erdészeti akadémia, egyetem, 1959-ig tartó működése a két háború közötti békeévekre, majd a második világháború és az azt követő szocialista rendszer korai időszakára esett.
A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem létrejötte egybeesett az újjáépítés, a tervgazdaság korszakával. Az első ötéves terv fő célkitűzése, az ország szocialista iparosítása volt. Az iparosítási program fő irányát a nehézipar gigantikus fejlesztése képezte. Ezen belül is a bányászat és a kohászat élvezett kitüntető szerepet. A fejlesztések egyik kiemelt területe a borsodi iparvidék Miskolc, Ózd, Kazincbarcika volt. Az iparosítás, a nehézipar fejlesztésének megvalósításához a szakmunkások és technikusok tömege mellett az új szocialista reálértelmiséget alkotó bánya, kohó, gépész, mérnökök sokaságára volt szükség. Ezt a nehéz és felelősségteljes feladatot volt hivatott ellátni a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, amelynek tevékenysége hosszú éveken át összefonódott a nehézipari ágazatok helyzetével, élvezve annak előnyeit és leépítésük konzekvenciáit.
A rendszerváltást követő két évtized a hazai ipar gyökeres szerkezeti átalakulását hozta. A nehézipari egyetem is profilváltásra kényszerült. A ma már itthon és nemzetközileg is elismert Miskolci Egyetem meghatározó tényezője a hazai felsőfokú oktatásnak. Az egyetem legrégebbi műhelye, a műszaki-földtudományi kar, az elmúlt évben ünnepelte miskolci ténykedésének 50. évfordulóját. Vissza

Tartalom

Előszó (Rabi Ferenc BDSZ elnöke) 9
Bevezető (Dr. Krisztián Béla) 11
Richárd Dehmel: Bányászdal 13
Felsőfokú technikumok a bányászatban (Dr. Krisztián Béla) 15
I A Tatabányai Felsőfokú Bányagazdasági Technikum (Dr. Ravasz Éva). 17
II. Bányagépész és bányavillamossági felsőfokú technikusok képzése
Esztergom-Kenyérmezőn (Dr. Sasváry Zoltán) 22
Ottó Wolgemut: A sorsőrzött fiú 38
TIT. Bányászati akadémia és egyetem Selmecbánya-Sopron-Miskolc
(Dr. Zsámboki László) 39
m-l. A bányamérnökképzés első két évszázada 39
m-2. A Bányászati-Kohászati Tanintézet (Bergschola)
alapítása és működése 41
m-3. A Bányászati-Kohászati Akadémia (1762-1846) 44
m-4. A Bányászati-Kohászati és Erdészati Akadémia (1746-1867) 48
m-5. M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia (1867-1904) 49
m-6. M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola Selmecbánya (1904-1918). 50
m-7. A Főiskola Sopronban (1919-1934) 52
m-8. Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar (1934-1949) 53
IH-9. Egyetem Miskolcon 1949-2010 54
Ludvig Kessing: Kérdések 69
111-10. Bányászati-Földtudományi Mérnökképzés Miskolc 2010-ig
(Dr. Bőhm József) 70
IV. A magyarországi bányászat utolsó évszázada (Dr. Krisztián Béla) 109
V. Fallerek - Egy család a felsőfokú bányaipari szakoktatás szolgálatában
(Németh Géza) 143
VL Életmű a „közjóért" (Bónis János) 157
VII. A Selmecbányái Bányászati Akadémia néhány spanyol
és latin-amerikai kapcsolata (Borbély Anikó) 168
Ottó Wolgemut: A bányászlámpám 181
A földtan és bányászat Kossuth-, Állami- és Széchenyi-díjasai (1948-2009) 182
Befejezés - A mindig élő bányászat 208
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem