A magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok 1777 és 1848 között
Sárospatakon, Debrecenben, Pápán, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Pozsonyban, Eperjesen
Szerző
Lektor
Kiadó: | |
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
Oldalszám: | 115
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
20 cm x 14 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Kihajtható térkép mellékletekkel.
|
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Magyarország és Erdély kollégiumi hálózata 1777 és 1848 között igen nagy jelentőségre emelkedett a korabeli magyar művelődés terén. A vizsgált korszak protestáns kollégiumai, református, evangélikus és unitárius intézményei egyaránt olyan kiterjedt regionális iskolahálózatokat alakítottak ki, amelyek a XIX. század közepére a fejlettebb európai kultúrák színvonalára emelik a körzetükben működő partikuláris iskolák oktatási és nevelési struktúráját, tanulmányi rendjét. Ezt a történeti tényt - véleményem szerint-az eddigi iskolatörténeti kutatások nem, vagy csak alig vették figyelembe. Akadémiai doktori értekezésem, melyből ez a könyv megszületett, az összehasonlító módszer alkalmazásával kíséreli meg ábrázolni azt a történeti folyamatot, amelyben a magyarországi és az erdélyi kollégiumok a racionalizmus szellemiségéből kiindulva, a felvilágosodás gondolatkörén át, eljutottak a nemzeti haladás, majd az 1848-as forradalom eszméinek az igenléséig. Munkám ennek megfelelően azt a történeti...
Tovább
Fülszöveg
Magyarország és Erdély kollégiumi hálózata 1777 és 1848 között igen nagy jelentőségre emelkedett a korabeli magyar művelődés terén. A vizsgált korszak protestáns kollégiumai, református, evangélikus és unitárius intézményei egyaránt olyan kiterjedt regionális iskolahálózatokat alakítottak ki, amelyek a XIX. század közepére a fejlettebb európai kultúrák színvonalára emelik a körzetükben működő partikuláris iskolák oktatási és nevelési struktúráját, tanulmányi rendjét. Ezt a történeti tényt - véleményem szerint-az eddigi iskolatörténeti kutatások nem, vagy csak alig vették figyelembe. Akadémiai doktori értekezésem, melyből ez a könyv megszületett, az összehasonlító módszer alkalmazásával kíséreli meg ábrázolni azt a történeti folyamatot, amelyben a magyarországi és az erdélyi kollégiumok a racionalizmus szellemiségéből kiindulva, a felvilágosodás gondolatkörén át, eljutottak a nemzeti haladás, majd az 1848-as forradalom eszméinek az igenléséig. Munkám ennek megfelelően azt a történeti fejlődést kívánja bemutatni, amely az egyes kollégiumi központokban és a hozzájuk tartozó regionális körzetekben jól tükrözi a markánsabb szellemi áramlatoknak a térhódítását a tantervekben, a tankönyv irodalomban, kiemelkedő tanáregyéniségek oktatási és tudományos tevékenységében: egyszóval a korszak művelődési anyagában. Értekezésem célkitűzésének elérése érdekében a magyarországi és az erdélyi kollégiumok regionális rendszerének vizsgálatával a sokszínű, ellentmondásokat és szélsőségeket is felmutató változásokat, sőt visszaeséseket és retrográd elgondolásokat, ortodox törekvéseket ugyancsak reálisan jelző fejlődéstörténet megalkotását kísérli meg ez a munka. Határozott célom volt bemutatni, hogy a vizsgált korszakban az iskolakollégium mint jellegzetes iskolatípus a legalkalmasabb intézmény a helyi elvárások figyelembe vételére és az egyetemes törekvések realizálására.
Vissza
Tartalom
Bevezetés 5
I. RÉSZ:
Kollégiumi régiók 11
1. A tiszáninneni régióban 11
2. A tiszántúli régió központjában 14
3. A dunántúli régióban 18
4. Az erdélyi régió 20
a) A nagyenyedi kollégium szellemisége 22
b) A marosvásárhelyi kollégium tanulmányi anyaga 26
c) A kolozsvári református kollégium 32
d) A kolozsvári unitárius kollégium 34
II. RÉSZ:
Nemzeti törekvések
a kollégiumokban 36
a) Sárospatak és a felvilágosodás 36
b) Felvilágosodáskori reformtörekvések Debrecenben 41
1. A tanulmányi rendszer, az 1807. évi
Ratio Institutionis nyomán 43
2. Kiemelkedő polihisztorok: Budai Ézsaiás,
Kerekes Ferenc, Sárvári Pál 48
c) A kései felvilágosodás erdélyi tantervei 53
Tankönyvíró professzorok: Bolyai Farkas,
Török János és a kortársak 54
d) Az unitárius kollégium művelődési anyaga 59
Ágh István latinos racionalizmusa 61
e) A felvidéki líceum, Pozsony 63
Eperjes és a kései felvilágosodás 64
III. RÉSZ:
A reformkori kollégium 67
1. Professzori reformtörekvések, Nyíri István, Csengery
József, Molnár István, Majoros András, Szeremlei Gábor 67
2. A nemzeti reformok időszaka 71
3. A magyarnyelvűségre való áttérés reformtervezete
Nagyenyeden 77
4. A művelődési anyag reformja Sárospatakon 79
5. A kolozsvári pedagogarcha: Szilágyi Ferenc,
Salamon József 82
6. Az evangélikusok tanulmányi szisztémája 87
a) Tantervreform erőfeszítések, Schedius Lajos 87
b) Pozsony és Zayugróc nagy tanáregyéniségei:
Michnay Endre, Boleman István, Kovács-Martini Gábor,
Zay Károly 89
c) A zayugróci tanterv 92
Összefoglalás 94
IV. RÉSZ:
Jegyzetek, irodalmi hivatkozások 97
Térképek