A magyarországi cigányság I.

Tartalom

ELŐSZÓ 8
Bari Károly idézet 10
I. FEJEZET
ALAPFOGALMAK 11
1. Ki a cigány? 13
Önbesorolás; identitásválasztás, identitásnyilvánítás 14
Kívülállók, nem cigányok általi besorolás 17
2. Mi a cigány; önálló entitás vagy konstruált kategória? 21
3. Etnikumnak, etnikai, nemzeti kisebbségnek tekinthetők-e a cigányok/romák? 28
4. Cigánynak vagy romának kell-e helyesen nevezni e népcsoport tagjait? 33
II. FEJEZET
A CIGÁNYSÁG EREDETE, VÁNDORLÁSA 37
1. A cigányság történetének tárgyalása
- tudományos megközelítés és mítoszteremtés 39
2. A cigány nép eredete, cigány eredetmondák 47
3. Nyelvészeti, genetikai kutatások 53
4. A cigányok „besorolása"; a peripatetikus nép,
szimbiotikus nomád fogalma, jellemzői 56
5. Őshaza - lineáris és nem lineáris indiai leszármaztatási elméletek 58
6. Vándorlás, szétszóródás, jelentősebb állomások 60
Perzsia - szétválás 60
Örményország és a Keletrómai Birodalom 61
Európát el nem érő cigány csoportok 63
7. Cigány nyelvemlékek 64
8. A cigányok megjelenése, fogadtatása Európában 65
Korai beszámolók cigányok csoportjairól 65
A „zarándokok" 67
Rabszolgasors Moldvában és Havasalföldön 73
Cigányok rabszolgasorsban a Román fejedelemségeken kívül 79
III. FEJEZET
A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYOK TÖRTÉNETE 81
1. A cigányok megjelenése, letelepedésük, helyzetük a 17. század vegeig 86
A cigányok fogadtatása, helyük a honos népesség között 88
Cigányok a három részre szakadt országban 94
Cigányok a Magyar Királyság területén 95
Az Erdélyi Fejedelemség cigányai 101
A Hódoltság cigánysága 109
A cigányok ábrázolása, megjelenítése a 17. századi irodalmi,
képzőművészeti alkotásokban 112
2. A cigányok története a 18. században 114
A Habsburg uralkodók és a cigányok a 18. század első felében 114
A felvilágosult abszolutizmus cigánypolitikája;
Mária Terézia és II. József rendeletei 120
Az abszolutista cigánypolitika eredményei 139
A Hont vármegyei „emberevő cigányok" pere 142
Századvégi kísérlet a „cigányügy" rendezésére 146
A 18. század híres cigányai 147
Cigánykép, cigányok ábrázolása a 18. században 153
Cigánykép a század irodalmában, a közköltészetben
s az iskoladrámákban 154
Cigányok képi ábrázolása 157
A ciganológia - egy új diszciplína - kezdetei 159
3. A magyarországi cigányok a 19. században 161
Összeírási adatok, a cigány csoportok erősödő differenciálódása 162
Letelepedettek és kóborlók 165
Cigányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharcban 179
A muzsikus cigányok kiemelkedése 184
A Liszt-vita - „Zenénket is elperlik már?" 190
A cigányok helyzete, élete a század második felében 201
József főherceg, a cigányok „királya" 209
Az 1893. évi országos cigányösszeírás 215
A századvég cigánysága 226
A 19. század híres cigányai 230
Cigánykép, cigányok ábrázolása a 19. században 235
Cigánykép a század irodalmában 235
Cigányok a 19. századi élclapokban 242
Cigányok a színpadon 245
Cigányok képi ábrázolása 249
Cigányok az ezredévi kiállításon 254
Az első ciganológus triász;
József főherceg, Wlislocki Henrik és Herrmann Antal 255
A cigányok pártfogója és „királa" - Habsburg József főherceg kutatásai 256
Az ellentmondásos kutató - Wlislocki Henrik 258
A „cigányprofesszor" - Herrmann Antal 261
A nagy triászon kívüli cigánykutatók és laikusok munkái a 19. században 264
4. A magyarországi cigányság 20. századi története 1 267
Cigányok a „boldog békeidők" utolsó évtizedében 267
Az 1907. évi dánosi rablógyilkosság és következményei 279
A Nagy Háborút megelőző évek cigánysága 288
Cigányok az I. világháborúban 294
A kóborcigány-ügy 298
Cigányság és cigányügy a Nagy Háborút követő,
s az 1920-as években 306
A szepsi (kassai) „emberevő cigányok" esete 321
A bánokszentgyörgyi vendetta 328
Cigányok, cigánysorsok, „cigánykérdés"
a harmincas években Magyarországon 332
Cigányok a II. világháborúban,
a Pharrajimoshoz/ Porrajmoshoz vezető út 360
A holokauszt ideológiai háttere - szociáldarwinizmus és eugenika 369
A magyarországi Pharrajimos/ Porrajmos előzményei 371
NÉVMUTATÓ 386
KÉPEK JEGYZÉKE 397

Témakörök