A magyarok történetének rövid foglalata

Szerző

Petrus Ransanus

Fordító

Blazovich László

Sz. Galántai Erzsébet

Lektor

Kulcsár Péter

Budapest

'Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata ' összes példány

Kiadó:	Európa Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1985
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	259 oldal
Sorozatcím:	Bibliotheca Historica
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-07-3599-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér térkép illusztrációval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezető	5
PETRUS RANSANUS: A MAGYAROK TÖRTÉNETÉNEK RÖVID FOGLALATA	35
AJÁNLÁS	37
Röviden szólunk a szerző Magyarországra érkezésének körülményeiről, és bemutatjuk a beszédet, amelyet ugyanő az isteni Mátyásnak, a magyarok királyának és az isteni Beatrix királynénak tartott, a beszédben szerepelnek az érkezésének okai, továbbá benne található a királynak és a királynénak dicsérete	40
A Magyarországnak is nevezett Pannónia határairól annak régi és új leírása szerint, továbbá arról, honnan származik Pannónia és Magyarország neve	58
A Duna folyó leírása, s mellette a forrrása és torkolata között található híres városok és mezővárosok felsorolása	79
Sor kerül bizonyos dolgok részletesebb elbeszélésére a hunok eredetéről és Pannóniába jöveteléről, szó lesz Attiláról, aki abban az országban az említett nép uralmát létrehozta	91
Bemutatjuk Attila jellemét és erkölcseit, feltárjuk testvére, Bleda megölésének okait	93
Hogyan támadta meg Attila Illyricumot, Liburniát, Dalmáciát és Itáliát, Noricumban bekövetkezett haláláról, mialatt Szent Leó pápa fenyegetése miatt Pannóniába visszatérni igyekezett	95
Az Attila halála után a fiaik között támadt viszályról és fegyveres harcról, amelynek következtében majdnem az egész hun sereg elpusztult, a nép hatalmát és nevét Nagy Károly csaknem teljesen eltörölte, később a szkíta nemzetből újabb sereg érkezett Pannóniába, s a hatalom megszerzése után vezérükről magukat magyaroknak, az általuk meghódított területet pedig Magyarországnak nevezték el	99
Milyen sorrendben és kik kormányozták a magyar államot Pannónia meghódítása után Szent István királyságáig	105
Szent István király szüleiről, születéséről, kereszteléséről és uralkodásáról, továbbá az általa viselt dolgokról, szentéletűségéről és kegyelemteljes haláláról	108
Szó lesz a Szent István egymás után követő két királyról, továbbá a magyarok elszakadásáról a keresztény vallástól, majd a katolikusok ellen indított kegyetlen üldözésről	120
Négy királyról: Andrásról, akinek uralkodása idején a magyarok Krisztus hitéhez visszatértek, Béláról, akinek az idejében a magyarok ismét elpártoltak Krisztustól, de a király megtorolta azt: Salamonról, Gézáról és viselt dolgaikról	122
Szent László királyságáról és nagy szerencsével viselt dolgairól, továbbá arról, hogyan menekült meg isteni segítséggel unokatestvére, Salamon csalárdságától, Salamon jámbor halála	126
Kálmán királyságáról, akinek uralkodása idején a magyarok, sok, Isten és ember számára káros dolgot szenvedtek el, mivel mindent méltánytalanul és igen kegyetlenül intézett	131
II. István királyról, aki bár kegyetlenül és istentelenül élte le egész életét, Istennek a halandók számára rejtett akarata folytán kegyelemben távozott az életből	134
Hat férfiról: II. Béláról, II. Gézáról, III. Istvánról, III. Béláról, I. Imréről és II. Lászlóról, akik egymás után uralkodtak	135
II. András királyról, akinek a lánya volt Szent Erzsébet, továbbá IV. Béláról és leányáról, Boldog Margitról, akinek az életét itt leírjuk	137
IV: Lászlóról, aki II. Károly szicíliai király leányát vette feleségül, mivel élete gyalázatos volt, az apostoli szék követe kiközösítette	151
Három királyról: III. Andrásról és a cseh Ulászlóról, akit Lászlónak is mondanak, továbbá a bajor Ottóról, akinek az idejében a magyarok két pártra szakadva fegyveresen harcoltak egymás ellen	152
I. Károly királyról, aki igen bölcsen viselte a királyságot, és nagy dicsőséggel gyarapította azt	155
I. Lajos királyról, aki atyjához nemcsak hasonlóan, hanem ugyanolyan jól uralkodott, mivel az atyai országot vitézségével megőrizte és növelte	156
I. Zsigmond római császárról és magyar királyról	159
I. Albert királyról és római császárról	160
V. Lászlóról, akinek az idejében a magyarok igen nagy viszályban éltek egymással, amely viszályok Magyarországot romlásba döntötték, szó lesz Corvinus Jánosról is, aki fáradozásával, segítségével és fegyvereivel megvédte a magyarokat a törökök támadásától és betörésétől	161
Arról, hogy Corvinus Jánost a magyar ügyek legfőbb intézőjévé választották, ezt a tisztséget magyarul vajdának mondják, továbbá azokról az ügyekről, amelyeket vitézül és bölcsen intézett, míg e tisztséget viselte	165
Ulászlóról, Albert fiáról és arról a tisztségről, amelyet Corvinus Jánosnak adományozott	167
Előadjuk azt a híres győzelmet, amelyet a török felett aratott Nándorfehérvárnál, azaz Belgrádnál, szó lesz Kapisztrán Jánosról, a szent életű férfiról	169
Hogyan álltak ellen rendíthetetlenül a védők Corvinus János segítségével Belgrád ostromakor a töröknek, bár igen nagy veszedelemben voltak, továbbá hogyan nyerték el ugyanazon vezér irányításával azt az igen nevezetes győzelmet, amely miatt Mohamed legyőzve menekülni kényszerült	175
Corvinus betegségéről, keresztényhez illő haláláról, továbbá Kapisztrán Jánosnak a hozzá intézett budításáról, hogy istenfélő emberhez méltón haljon meg, valamint arról, hogy mit válaszolt és mit tett, mielőtt meghalt	176
Bemutatjuk, hogy László király és Cillei Ulrik gróf méltatlanul bánt Lászlóval és Mátyással, Corvinus fiaival az ő halála után, emiatt sok baj következett be Magyarországon, maga a király pedig kegyetlen halált halt Prága városában	180
Arról, hogy Mátyást, Corvinus fiát inkább isteni, mint emberi terv alapján választották Magyarország királyává	187
Elmondjuk, hogy Mátyás a börtönből, amelyben őrizték Prágában, kiszabadult, és abból a városból dicsőségesen Magyarországra ment, majd Székesfehérváron felvette a királyság díszét	191
Arról, hogy Mátyás Magyarország ügyeinek rendezése után Boszniába vezette seregét a törökök ellen, és azok jövetelének hírére elmenekültek, hadigépeiket hátrahagyva az ellenségnek	194
Annak összefoglalása, hogy Mátyás legyőzte Svihlát, aki lázadást szított Magyarországon, legyőzte az erdélyieket is, akik fellázadtak, továbbá Erdély dicsérete	195
Arról, hogy Mátyás visszaszerezte a lázadó Moldvát, legyőzte az áruló Istvánt, ezenkívül szerencsés háborút viselt a csehek ellen, és végül Csehország királyává választották a katolikus csehek	197
Bemutatjuk, hogy Mátyás legyőzte Kázmért, a lengyel király fiát, aki megkísérelte megszerezni magának Magyarországot, legyőzte Lengyelország királyát, és végül helyreállt kettejük közt a béke	199
Elmondjuk, hogy Mátyás megvívta a törökök Szabács nevű várát, amely minden tekintetben a legerősebb volt, háborút viselt Frigyes császár ellen is, aki győztesen került ki, hatalma alá hajtva Ausztriát, Stájerországot és Karintiát	202
Azokról a kiváló épületekről, amelyeket országának több helyén emelt, nagyszerűen és pompásan díszített	206
Jegyzetek	213