kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 296 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Hatodik kiadás. Franklin-Társulat nyomdája nyomása. |
Előszó az ötödik kiadáshoz | 5 |
Ős, pogány korszak 972-ig | 8 |
Származás, név a rokonság, mondák és a történelem szerint | |
Az őshazáról és a magyarok vándorlásairól | |
A Duna-Tisza vidék lakosairól a magyarok beköltözése előtt | |
A Duna-Tisza vidék lakosairól a magyarok beköltözésekor | |
A honfoglalás monda és történet szerint | |
A külföldi kalandozások (900-972-ig) | |
A X. század magyarjainak jellemzése | |
Az őskor főbb forrásai | |
A kereszténység befogadása és a Szent István-féle királyság (972-1242) | |
Az ország kereszténnyé lesz és királysággá alakul | 31 |
A nyugati kereszténység és Magyarország állapota 970 körül | |
Az új rendszer első lépései: a kereszténység és az egyeduralom kezdete | |
Az átalakulás utolsó harcai: István az egységes keresztény Magyarország első királya | |
A kereszténység és a királyság szervezete | 35 |
A központi hatalom szervezete | |
Rendi szerkezet | |
Törvényhozás, törvénynapok | |
Vármegye és várispánság | |
Az egyház szervezete | |
A kereszténység és királyság jelentősége, hatása | |
A régi és az új rendnek küzdelme; az új rend megszilárdulása | 41 |
Pártküzdelmek; az ország területe csorbul, függetlensége elbukik | |
Visszahatás a nemzetet veszélyeztetőnek látszó idegen intézmények ellen | |
Küzdelem a római-német császár igényei ellen | |
Sz. László és Kálmán 1077-1114 | |
A kereszténység megszilárdulása | |
A királyság megerősödése | |
Horvát- és Dalmátország meghódítása | |
Sz. László és Kálmán törvényei | |
Magyarország két császárság között | 51 |
Telepítések; a) nyugatról, b) keletről | |
A központi hatalom Magyarországon és Európában; Kálmán és Álmos, II. István és II. Béla | |
Magyarország és a Nyugati-császárság | |
Magyarország és a Keleti-császárság | |
A görög bonyodalmak okai | |
III. Béla. A főbb kereskedelmi vonalak az Árpádok korában | |
A főúri rend keletkezése: a papság nagy világi hatalma | |
A pápaság befolyása; a királyi hatalom elhanyatlása | |
Az ország állapota az aranybulla hozatalának idejében | |
Az aranybulla 1222 | |
Kisérletek a királyi hatalomnak és a régi rendnek visszaállítására | |
A korszak főbb kútfői | |
A Sz. István-féle rendszer bomlása; a hűbéri eszmék szerint való szervezkedése (1422-1458) | |
Az állam egységének lazulása; átmenet a hűbériségbe | 70 |
A tatárjárás 1241-42 | |
Az ország helyreállítása; a tatárjárás következményei | |
Ifjabb királyság, főúri családok | |
A Habsburg dinasztia hatalmának megalapítása 1278 | |
A pápaság befolyása a politikai viszonyokra | |
Az Árpádház kihalása: Az Anjouk trónra-jutása | |
Magyarország keleti nagyhatalom | 82 |
Az ország állapota az Anjouk trónralépésének idejében; a királyi hatalom megerősítése | |
Családi politika; visegrádi congressus | |
Az ősiségi rendszer és a szent korona eszméje | |
Az ősiség behozatalának következményei | |
Az ősiség és hűbérállam; a nemesi vármegye | |
A hadi szervezet fejlettsége; a banderalis hadrendszer | |
N. Lajos háborúi | |
Magyarország mint a római kereszténység előharcosa | |
A török első megjelenése | |
Az Anjouk és uralkodásuk jellemzése | |
Szláv és német befolyás; a török ellen való küzdelmek | 95 |
Lengyelország elválása | |
A déli zavargások és Kis Károly | |
A török előhaladása; Nikápoly 1396 | |
A főnemesség fölülkerekedése; a király fogsága és a nápolyi párt kiverése | |
Zsigmond német császár; a külföddel való, eme szorosabb összeköttetések hatása Magyarországra | |
Az alkotmány továbbfejlődése: királyi tetszvényjog: megyeiség; a negyedik rend | |
Az alkotmány továbbfejlődése: a banderális rendszer | |
A főnemesség a kormány birtokában | |
Hunyadi János | |
A török beütései; a n.-szebeni, vaskapui diadalok; a hosszú hadjárat | |
Várna, Rigómező és hatásuk | |
Belgrád fölmentése 1456 | |
A király- és Hunyadi párt küzdelmei | |
A korszak főbb kútfői | |
Mátyás kora (1458-1490) | |
A külső befolyások megsemmisítése; az ország belső nyugalmának helyreállítása | 116 |
Mátyás nyugat-európai politikája; a cseh és osztrák ügyek | |
Állandó katonaság; adó; lázadások | |
Mátyás mint törvényhozó | |
Mátyás udvara, mint a birodalom összetartója | |
Műveltségi állapotok | |
A renaissance | |
A korszak főbb kútfői | |
A köznemesség és főnemesség küzdelme; az ország hanyatlása (1490-1526) | |
II. Ulászló megválasztásának körülményei | 131 |
A pozsonyi szerződés; a főnemesi és köznemesi rend ellentéte | |
Pénzügyi bajok | |
Alkotmányharc a két rend között | |
A Zápolyai család ügye; a két rend elválása; udvari, német párt és Zápolyai vagy nemzeti párt | |
A parasztlázadás 1514-ben | |
II. Lajos: a rendi küzdelmek eredménye | |
A török előnyomulása: Belgrád elesése és annak hatása | |
A mohácsi vész, 1526. augusztus 29-én | |
A korszak főbb kútfői | |
Török-német világ (1526-1711) | |
Az ország darabokra való bomlása | 142 |
Európa állapota a mohácsi vész idejében | |
Kettős királyválasztás, a német és török párt megalakulása | |
Az ellenkirályok küzdelmei és a nagyváradi béke 1538-ban | |
Buda elesése 1541-ben; az országnak szétdarabolása | |
A nemzetnek élet-halál harca 1552-62 | |
Erdély különválása 1570 | |
A török hódoltság befolyása | 152 |
A török hódoltság befolyása az alkotmányra: az országgyűlés | |
A török hódoltság befolyása a honvédelemre | |
A török hódoltság befolyása a megyeiség fejlődésére | |
A jobbágyság helyzete: a hódoltsági területek élete | |
A reformátió és elterjedése | |
A nemzeti szellem ébredése | |
Erdély, mint a nemzetiség, alkotmányosság és szabad vallásgyakorlat előharcosa | 159 |
A török hatalom gyöngülése; a 15 éves háború kitörése | |
Egyesülés a Habsburgok alatt a török kiverésére | |
Erdély és Magyarország állapota 1600 körül, Bocskay István fölkelése | |
A bécsi és zsitvatoroki békekötések és az 1608-iki törvények | |
Az ellenreformatio és Pázmány Péter | |
A XVIII. század szabadságharcairól | |
Bethlen Gábor | |
Eszterházy Miklós nádor | |
Az uralkodóház központosításra törekvő politikája | 172 |
A török új hódító tervei: Erdély bukása | |
Török-német háború: Zrinyi Miklós gróf | |
A vasvári béke 1664-ben; a Wesselényi-féle szövetkezés | |
Az alkotmány és szabadvallás eltörlése; kuruc-laband világ; Thököly Imre | |
Az ország területének visszaszerzése; az alkotmány biztosítása | 179 |
Bécs ostroma és fölmentése 1683-ban | |
Buda visszafoglalása 1686. szept. 2. | |
Erdély különállásának megszünése | |
A 16 éves fölszabadító háború befejezése | |
Központosító reform-kísérletek | |
Rákóczy fölkelése; az alkotmány biztosítása | |
A korszak főbb kutfői | |
A nemzet és dinasztia kibékülése. Az újkori államintézmények (1711-1848) | |
Reformok; az alkotmány meggyöngülése | 196 |
A reformok elérkeztének ideje és azok szükséges volta | |
A törvényhozás új alakja; a kormányszékek rendezése | |
Egyéb reformok az igazságügy körül; az állandó katonaság és adózás | |
Társadalmi átalakulás; a régi és új rend ellentétes irányai | |
A "Regnum Marianum" és a prostetantismus | |
Az ország teljes fölszabadulása a török járom alól; a telepítések | |
A pragmatica sanctió; a Habsburg-monarchia megalakulásának eredményei. A második török háború; Károly uralkodásának eredményei | |
Mária Terézia trónralépése; a pragmatica sanctio megvédelmezése | |
Culturális mozgalmak; egyház és iskola | |
Mária Terézia intézkedései az anyagiak terén | |
A magyar alkotmány meggyöngülése; ellentéte XVIII-ik század reformeszméivel | |
II. József fölforgató reformjai | |
Az alkotmányos reformok által való ujjászületés | 219 |
A nemzeti ébredés | |
Az 1790-91-iki országgyűlés: az alkotmány diadala | |
A 90-es évek reformmozgalmai; visszahatás és a reformtörekvések meghiusulása | |
Magyarország részvétele a francia háborúban | |
A politikai élet szünetelése; az ország gazdasági kimerülése | |
A nemzeti irodalom emelkedése: a politikai élet ébredése és az 1825-27-iki országgyűlés | |
Széchenyi István gróf | |
Az 1832-36-iki országgyűlés | |
Haladás a reform útján: a kormány reacitója, a kibékülés az 1839-44-iki országgyűlésen. A 40-se évek hírlapi küzdelmei: illyr mozgalmak | |
Nemzet is, kormány is a reformok útján: az "ellenzék" és a kormány elütő céljai | |
Az 1847-48-iki országgyűlés és az ujjászületés befejezése | |
A reformok által ujjászületett Magyarország | |
A szabadságharc | |
Az abszolutizmus 1849-67-ig és a kiegyezés | |
A korszak főbb kúfői | |
Magyarország a jelenben | |
Az ország fekvése, határai, földjei | 260 |
A lakosság száma, nyelve és vallása | |
A lakosság foglalkozása; mezőgazdaság | |
Állattenyésztés, bányászat | |
Az ipar és kereskedelem | |
Közműveltség; iskolák | |
Az ország alkotmánya, a főbb alaptörvények | |
Az államhatalom; a király és az állampolgárok alapjogai | |
A törvényhozás | |
A biráskodás vagy igazságszolgáltatás | |
A törvények végrehajtása; a miniszterium | |
A törvényhatóságok hatásköréről | |
A törvényhatóságok tisztviselői és nevezetesebb bizottságai | |
A járásokról és a községekről | |
Horvát-Szlavonország törvényhozása és kormányzása | |
Az államháztartás | |
Magyarország közjogi viszonya Ausztriához; a közös ügyek és azok elintézése | |
Az osztrák-magyar monarchia állása Európa államai között | |
Függelék | |
A magyar királyok és erdélyi fejedelmek sorrendje | 286 |
Árpádházi királyok és utódaik. (Származási tábla) | 287 |
Tartalom | 289 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.