A magyarok oknyomozó történelme

Tartalom

I. Szakasz. Bevezetés.
1. Magyarország területén a magyarok bevándorlása előtt lakó népek
a) Kelták, b) Rómaiak, c) German törzsek, Hunok, Avarok, d) Szlávok 5
2. A magyarok őstörténete 11
3. A honfoglalás és külföldi kalandozás 17
II. A kereszténység befogadása és a királyság megállapítása.
1. Viszony a nyugati államokhoz. A vezéri hatalom királyi lesz. Teritők és telepedők Géza alatt 24
2. A királyság és egyház szervezése. Az ősi vallás ellenhatása 25
3. Világi törvényhozás. Egyházi állapotok 28
4. A császárság hatalmi igényei és azok elleni küzdelem. A pápaság viszonya Magyarországhoz. A trónviszályok 33
5. Hóditások. Politikai viszony a két császársághoz 36
6. Telepitések, a) Nyugatról, b) Keletről 40
7. Görög befolyás veszedelme. A Kommenusok. Visszahatás: terjeszkedés délkelet felé 43
8. A főurak küzdelme a király ellen. A kir. birtokok elvesztése. Az arany bulla. Kisérlet a kir. hatalom helyreállitására 46
III. Sz. István alkotmányának bomlása; hűbéri eszmék szerénti szervezkedés.
1. Tatárjárás és következményei. Magyarország pusztulása és helyreállitása. Uj telepitések. Várak. Városok. Uj adó és katonaság 5
2. Átmenet a hűbériségbe.
a) Az egység lazulása. Ifjabb királyság intézménye. Főuri családok, erdélyi vajdák 53
b) A pápák befolyása. Összeköttetés az Anjoukkal és Habsburgokkal. Cseh háborúk. Kúnok téritése 54
c) Az Árpádház kihalta. A praetendensek. Az Anjouház európai jelentősége 56
3. A királyok családi politikájának kezdetei. Összeköttetés az olasz műveltséggel.
a) A hűbéri intézmények fejlődése. A sz. korona eszméje. A köznemesség erősbödése: Ősiség. Kilenced. A hadi szerkezet kifejlettsége és diadalmas hadjáratok. Nápoly. Velence. Lengyelország. Magyarország mint a kath. kereszténység előharcosa. (Nagy Lajos). 58
b) Belső zavarok és harcok N. Lajos halála után. A hadi szervezet meglazulása. Királyi birtokok elvesztése. (Mária, Zsigmond.) Külső háborúk és veszteségek. (Törökök, Velence, Lengyelek.) A király fogsága 67
c) Az alkotmány továbbterjedése. Megye és honvédelem (banderialis had). 70
Városok országrendi állása. Placetum regium. Müveltségi viszonyok. A renaissance kezdetei 73
4. A főnemesség a kormány birtokában 75
a) A királyválasztás elve. Kormányzó és országtanács. Az ország feldarabolása 75
b) A törökök elleni hadjáratok. A várnai csata mint forduló pont. Zsoldos nemzeti hadsereg fejlődése: állandó sereg. Hunyadi János 76
c) Összeköttetés Lengyelországgal (Ulászló); Ausztriával és Csehországgal. (Albrecht és V. László) 80
IV. Mátyás kora
1. Külső befolyások megsemmisitése. Csehek legyőzése. Frigyes és pártjának kudarca. A koronázás 83
2. Mátyás a nyugat-európai politikára helyezi a fősulyt, kisebb erőt fordít a török ellen. Összeköttetés burgundi Károlylyal. Cseh, morva, osztrák ügyek. Olasz viszonyok; a művelt és korlátlan olasz fejedelmek példája (Beatrix) 84
3. Állandó katonaság és adó. Lázadások. Mátyás mint törvényhozó. Az udvar mint a birodalom összetartója 88
4. A renaissance. Műveltségi állapotok 92
V. A köznemesség és a főnemesség küzdelme. Az ország hanyatlása.
1. A Jagellók. A Habsburgház igényei. Ellenhatás a köznemesség részéről. A nemesek személyes megjelenése az országgyűlésen. Kisérlet nemzeti királyságra. (1505. gyűlés) 98
2. A parasztlázadás. Nemesi előjogok összefoglalása 100
3. Hanyatlás pénzügyi (Fugger) és alkotmányos tekintetben. A vallásos szakadás kezdetei 102
4. A török előrenyomulása. Belgrád eleste és a mohácsi vész 106
VI. A nemzeti és vallási ellentétek.
1. Kettős királyválasztás. A birodalom ketté szakadása mint a török hódítás következménye. A vallási ellentétek 110
2. A Habsburg-párt. Összeköttetés a császársággal, védelem a törökök ellen. (A dunamelléki megyék.) Az országgyűlések, követek, utasitások, főrendi és alsó tábla megalakulása. Uj arisztokráczia fejlődése 114
3. Erdély függetlensége. Aristokrata, reformatus, nemzeti kormány. (Martinuzzi.) Kisérletek az egyesitésre 122
4. A török elleni háború. Várháború. A török hatalom terjeszkedése. Magyarországon határt ér, Erdélyben folyvást tart 128
VII. Vallási, nemzeti és alkotmányos küzdelmek.
1. A vallási mozgalmak és a török veszedelem befolyása a nemzeti szellem ébredésére. (Iskolák. Irodalom) 130
2. Az ellenreformáczió. A jezsuiták. A magyar főpapság. Téritések. (Pázmán Péter) 133
3. A köznemesség és Erdély, mint az alkotmány és szabad vallásgyakorlat előharcosa. Bocskay. Unió az osztrák örökös tartományokkal 135
4. A török hódoltság. A nemzetiség és vallás állapota 138
5. Bethlen Gábor hadjáratai és politikája. Erdély részvéte a 30 éves háborúban. Vallási és politikai érdekek egymásba folyása. (Rákóczy Gy.) 144
6. Az alkotmányos uralkodásnak és Magyarország felszabadításának eszméje. (Eszterházy. Zrinyi) 150
7. A török uj hóditó tervei. Erdély bukása. (Apafi). A vasvári béke 152
8. Az uralkodó ház központositásra törekvő politikája. Protestánsok üldözése, az alkotmány felfüggesztése. (I. Lipót) 155
9. Ellenhatás; a kuruc felkelés. (Thököly) 157
10. Törökország gyengülése. Az ország felszabaditása. A karlovici béke. Erdély megszerzése. (Leopoldi diploma.) Az örökös királyság 159
11. Központositó reformtörekvések. Rác és német telepités. (Kollonics.) Nemzeti ellenhatás (Széchenyi Pál) 162
12. Alkotmányos és nemzeti felkelés. (Rákcózi Fer.) 165
13. A szatmári béke; az alkotmány helyreállitása 168
VIII. A nemzet és a dynastia kibékülése. Az ujkori államintézmények.
1. A kormány reformjai: a törvényhozás uj alakja. A helytartótanács, a kancellária, a kamra és curia 170
2. Török háborúk. A passavorici és belgrádi béke. Telepités Békésben és a déli részekben 175
3. A pragmatica sanctio. Összeköttetés az osztrák tartományokkal. Magyarország részvétele a porosz háboruban 176
4. Kisérletek az adó és a katonaság szervezésére. A katonai határőrvidék 179
5. Culturai mozgalmak: jezsuiták ertörlése; az iskolák és az egyetem szervezése 181
6. Ellentét a magyar alkotmány és a XVIII. század reformeszméi között. (II. József.) A vallás és egyházi ügyek. Jobbágyság és az urbér rendezése. Vám és kereskedés. A centralisatio és a germanizálás 183
7. Az alkotmány diadala, a nemzet ébredése. (II. Lipót.) A francia forradalom hatása (Martinovics), visszahatás és a reformtörekvések meghiusulása 191
8. Magyarország részvétele a francia háborúkban; az ország gazdasági kimerülése; a politikai élet szünetelése 195
9. A nemzeti irodalom emelkedése, a politikai élet ébredése; Reform-törekvés. (Széchenyi István.) 198
10. Reformok: a nemesi és egyházi előjogok, ősiség, jobbágyság. Uj katonaság. Az alkotmányos jogok általánossá tétele 202
Függelék.
Megbeszélendő források 210
Genealogiai táblák 251
Tartalomjegyzék 254

Témakörök