A magyar zene évezredei - Magyar vonatkozású hang- és zenetörténet, avagy a magyar zene regénye III. - Sárkányos királyaink - német és török uralom (1

Tartalom

L. Kecskés András (Budapest, 1942. márc. 12.) lantművész, zeneszerző, zenetörténeti kutató, a "régi zene" (musica antiqua) kutatásának, előadásának és hang­­­versenyeken való bemutatásának egyik kezdeményezője Magyarországon, a Kecskés Együttes művészeti vezetője. Elsőként játszott hazánkban korhű/autentikus lanttechnikával a XX. században.

* * *

A múzeumban leledző tétlenség elűzése végett két történeti témával is foglalkozni kezdtem. Egyik a középkori magyar muzsika története volt. Másik - régóta dédelgetett témám - a középkori magyar vadászatoké.
Több ízben vezettem csoportokat a Vármúzeumban. Feltűnt: milyen sajátos akusztikája van a Lux Kálmán, illetve Gerő László által rekonstruált, úgynevezett Lovagteremnek. Egy ízben megkértem Szabolcsi Bencét, Falvy Zoltánt s a Hollandiából nemrég hazatért jeles muzsikust, Kecskés Andrást: jöjjenek el! Kecskés muzsikáljon, s Szabolcsiék ítéljék meg, nem alkalmas-e a Lovagterem arra, hogy ott hangversenyeket tartsanak. Ez a szemle sikeresnek bizonyult! S ez adott nekem indítást arra: kutassam, voltaképpen milyen muzsikák is csendülhettek fel egykoron a budai királyi palota falai között. Ez a munkám azután egyre inkább lombosodott, (összefoglalóját 1977-ben A magyar muzsika századaiból címen a Magvető adta ki). Így azt hiszem, szerény részem volt abban, hogy a régi magyarországi muzsika kultusza lassacskán felmagasodott a magyar népzene kultusza mellé.
Másfél évtizeden át - mígnem a Lovagteremben az általam 74-ben feltárt gótikus torzók kerültek bemutatásra - számos, a régi udvari zenét megelevenítő hangversenyre s előadásra került sor e szép gótikus szálában.

Zolnay László

(Részlet Zolnay László: Hírünk és hamvunk c. önéletrajzi írásából.
Magvető Könyvkiadó. Tények és tanúk. c. sorozatából Bp., 1977.702.o.)

Témakörök