kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Országos Vízügyi Hivatal |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Műanyag kötés |
Oldalszám: | 398 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 29 cm x 21 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér és színes illusztrációkat tartalmaz. |
Előszó | 3 |
Bevezetés | |
A Kárpát-medence ősvízrajza, vízjárásának kialakulása és a magyar medence vízszabályozásának feladatai | |
A Kárpát-medence ősvízrajza, vizeinek kialakulása | 9 |
A magyar medence vízrajza, a vízszabályozás feladata és módszereinek kialakulása | 13 |
A magyar medence vízrajza | 13 |
A vízszabályozás feladata és módszereinek kialakulása | 17 |
A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására | |
A vízi munkálatok kezdetei a Kárpát-medencében és szerepük Magyarország gazdasági életében a XVII. század végén | 23 |
Vízi munkálatok a római birodalom és az avarok idején | 23 |
Vízi munkálatok a római birodalom idején | 23 |
Vízi munkálatok az avarok idején | 27 |
A vízrajzi viszonyok szerepe a honfoglaló Magyarország letelepedésében és a gazdasági életben | 27 |
A vízi munkálatok növekvő szerepe az ország gazdasági fejlődésben a XI-XV. században | 30 |
Az ősi vízhalászatok és a velük kapcsolatos vízi munkálatok (halászat, tógazdálkodás, vízi utak, vízerőhasznosítás és öntözés) | 30 |
A vízszabályozási munkák és a védelmi (hadászati) jellegű vízi munkálatok a középkorban (896-1526) | 33 |
A vízügyi igazgatás kezdetei a középkorban és vízjogi előzmények a Corpus Jurisban | 35 |
Vízi munkálatok a török korban, a XVI-XVII. században | 37 |
A török hódoltság hatása az ország gazdasági és társadalmi fejlődésére és a vízi munkálatokra | 37 |
Hadászat, védelmi jellegű vízi munkálatok, egyéb vízszabályozási munkák és a vízhasználatok káros hatásának növekedése | 39 |
A vízi munkálatok és az ország gazdasági újjászervezése a XVIII. században (1711-1825) | 46 |
A török kor öröksége | 46 |
Vízi munkálatok Magyarországon a XVII. században és a századfordulón | 48 |
Ármentesítések és folyószabályozások | 50 |
Talajjavítások és lecsapolások | 62 |
Nagyobb területeket érintő vízszabályozási munkák. (A "Szabályozási bizottságoktól" a társulatok kialakulásáig) | 64 |
A Bánság és Bácska vízrendészete | 68 |
A vízügyi igazgatás előzményei és központi szervezetének kialakulása a XVIII. században | 72 |
A mérnöki munkakör kialakulása és a mérnökképzés kezdetei. A Mérnöki Intézet (Institutum Geomtrico-Hydromtechnicum) megszervezése (1782) | 74 |
A magyar vízimérnöki kar kialakulása a XVIII. században | 76 |
A vízi munkálatok szerepe az ország gazdasági fejlődésében 1771-1825-ig | 80 |
A vízi munkálatok és gazdasági jelentőségük felismerése a reformkorban (1825-1850) | 85 |
A XIX. század - reformkorban kialakult - vízügyi programjának előkészítői: Vedres István és Beszédes József | 85 |
A szabályozási és ármentesítési munkálatokat előkészítő vízrajzi felmérések és tervezések a XIX. század első felében | 92 |
A reformkor vízügyi programja és a Tisza-szabályozás terve (1825-1848) | 97 |
Széchenyi István irányító szerepe a kor vízügyi feladatainak megoldásában | 97 |
Széchenyi vízügyi programja és a Tiszavölgyi Társulat megszervezése | 105 |
Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terve | 107 |
A rendszeres szabályozási munkálatok megkezdése | 111 |
A vizek szabályozása a XIX. század második felében és a XX. század elején (1850-1919) | 114 |
Folyószabályozási és ármentesítései munkák a Tisza völgyében | 114 |
Tisza-szabályozás a szabadságharc után (1850-1867) | 114 |
Tisza-szabályozás a kiegyezés után és a szegedi árvíz (1867-1879) | 117 |
Tisza-szabályozási munkálatok a szegedi árvíz után (1879-1914) | 121 |
A Tisza mellékfolyóinak szabályozása és árterületek mentesítése | 124 |
Folyószabályozási és ármentesítési munkák a Duna völgyében | 126 |
A Duna szabályozása és a Duna-völgy ármentesítése | 126 |
A Duna mellékfolyóinak szabályozása és völgyeinek ármentesítése | 130 |
Belvízrendezések, lecsapolások, és a Kultúrmérnöki Intézmény működése a szabadságharctól az I. világháborúig (1850-1918) | 132 |
A XIX. század vízszabályozási és egyéb vízi munkálatainak eredményei és korlátai (1850-1919) | 136 |
Vízi munkálatok a két világháború között (1919-1945) | 141 |
A Tanácsköztársaság vízügyi politikája és a vízszabályozási munkák | 141 |
Vízszabályozási munkák a két világháború között (1919-1945) | 143 |
Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története | |
A II. rész tartalma és feldolgozásának módja | 151 |
A Duna-völgy vizeinek szabályozása | |
A magyarországi Duna-szakasz és Duna-völgy vízszabályozásának általános kérdései | 155 |
A Duna-völgy geológiai és morfológiai jellemzése a vízszabályozás szempontjából | 155 |
A Duna vízjárása, szabályozásának általános szempontjai és történetének áttekintése | 158 |
A Duna vízjárása | 158 |
A Duna-szabályozás szempontjai | 158 |
A dunai árvizek, a Duna-szabályozás előzményei és fejlődése | 159 |
A Duna a nyugati országhatártól Budapestig | 167 |
A nyugati országhatár és Gönyű közötti Duna-völgy vízszabályozása | 167 |
A Felső-Duna szabályozásának története | 167 |
A Mosoni-Duna szabályozása | 173 |
A Duna-Lajta ártér vízszabályozása | 174 |
A Szigetköz ármentesítése és belvizeinek levezetése | 175 |
A Rába-Rábca-Marcal vízrendszer szabályozása | 178 |
A Rába-Rábca vízrendszer és a Fertő tó | 178 |
A Rába szabályozásának történeti fejlődése | 186 |
A Rábca szabályozása és a Hanság lecsaplásának történeti fejlődése | 190 |
A Rábca vízrendszerének fejlesztése | 193 |
A Felső-Rába és mellékvízfolyásainak szabályozása | 198 |
A Marcal vízrendszerének szabályozása | 200 |
A Gönyű-Budapest közötti Duna-szakasz és környékének vízszabályozása | 202 |
A Gönyű-Budapest közötti Duna-szakasz általános jellemzése | 202 |
A Duna Gönyű-Budapest közötti szakaszának szabályozása | 204 |
Ármentesítések és lecsapolásaok a Gönyű-Budapest közötti Duna-szakasz mentén | 205 |
Az Ipoly és környékének vízszabályozása | 207 |
A Duna Budapesttől a déli országhatárig | 210 |
A Budapest környéki vízszabályozások fejlődése | 210 |
Budapest területének egykori vízrajza | 210 |
Árvizek és a budapesti Duna-szakasz szabályozása | 216 |
A Soroksári Duna-ág és a főváros körüli vízfolyások szabályozása | 220 |
A Budapest-Paks közötti Duna-szakasz szabályozása | 221 |
A Budapest-Paks közötti Duna-szakasz általános jellemzése és szabályozásának története | 221 |
A Budapest-Baja közötti Duna bal parti terület leírása, ármentesítése és belvízelvezetése | 225 |
Budapest-Paks közötti Duna jobb parti ármentesítések, vízrendezések és lecsapolások | 234 |
A Paks-déli országhatár közötti Duna-szakasz és vizeinek szabályozása | 235 |
A Paks-déli országhatár közötti Duna-szakasz általános jellemzése és szabályozásának története | 235 |
A Pask-Sió-torok közötti Duna jobb parti terület ármentesítése és belvízelvezetése | 242 |
A Sió-torok-Mohács közötti Duna jobb parti terület ármentesítése és belvízelvezetése | 243 |
A Mohács-déli országhatár közötti Duna jobb parti terület ármentesítése és vizeinek szabályozása | 245 |
A Baja-déli országhatár közötti Duna bal parti terület ármentesítése és vizeinek szabályozása | 247 |
A Balaton és vízrendszere | 249 |
Balaton és a Sió-Sárvíz-Kapos szabályozása | 249 |
A Balaton-vidék ősállapota és rövid történelmi áttekintése | 249 |
A Sárvíz és mellékvizeinek szabályozása | 257 |
A Sió szabályozása | 262 |
A Kapos és mellékvizeinek szabályozása | 266 |
Zala és a Balaton környéki mocsarak | 268 |
A Zala és a Kis-Balaton vízrendszerének szabályozása | 268 |
A Balaton környéki mocsarak lecsapolása | 270 |
A Dráva-völgy | 272 |
A Dráva szabályozása | 272 |
A Dráva vízrendszerének vízrajzi viszonyai és történetének áttekintése | 272 |
A Dráva szabályozása és ármentesítése | 273 |
A Dráva bal parti területén végzett vízszabályozási munkák | 274 |
A Dráva mellékvizeinek szabályozása | 275 |
A Mura és mellékvizeinek szabályozása | 275 |
A Fekete-víz-rendszer szabályozása | 276 |
A Tisza-völgy vizeinek szabályozása | |
A Tisza és a Tisza-völgy vízszabályozásának általános jellemzői | 281 |
A Tisza-völgy állapota a vizek szabályozása előtt | 281 |
A Tisza-völgy általános jellemzői | 281 |
A Tisza-völgy állapota a vizek szabályozása előtt | 281 |
Vásárhelyi javaslata "A Tisza általános szabályozásáról" | 284 |
A Felső-Tisza-vidék Tiszabecstől Tokajig | 288 |
A Tiszabecs-Lónya közötti vizek szabályozása | 288 |
A Tiszabecs-Lónya közötti vízvidék szabályozás előtti állapota | 288 |
A Tisza szabályozása Tiszabecs és Lónya között | 294 |
A Túr szabályozása | 296 |
A Szamos szabályozása | 297 |
A Kraszna szabályozása és az Ecsedi-láp lecsapolása | 298 |
A Tisza jobb parti vidéke Lónya felett | 299 |
A Záhony-Tokaj közötti vizek szabályozása | 300 |
A Záhony-Tokaj közötti vízvidék szabályozás előtti állapota | 301 |
A Tisza szabályozása Záhony és Tokaj között | 301 |
A Rétköz és a Nyírség vizeinek rendezése | 305 |
A Bodrog szabályozása | 307 |
A Bodrogköz vízrendezése | 309 |
A felső-tiszai vízszabályozás összefoglaló áttekintése | 309 |
A Közép-Tisza-vidék Tokajtól Csongrádig | 312 |
A Tokaj-Tiszafüred közötti vízvidék vizeinek szabályozása | 312 |
A szabályozás előtti állapotok a Tisza Tokaj-Tiszafüred közötti vízvidéken | 312 |
A Tisza szabályozása Tokaj és Tiszafüred között | 317 |
A Tisza jobb parti vidékének vízrendezései Tokaj és Tiszafüred között | 318 |
A Tisza bal parti vidékének vízrendezései Tokaj és Tiszafüred között | 319 |
A Tiszafüred-Csongrád közötti vízvidék vizeinek szabályozása | 321 |
A szabályozás előtti állapot a Tisza Tiszafüred-Csongrád közötti vízvidéken | 321 |
A Tisza szabályozása Tiszafüred és Csongrád között | 327 |
A Tisza jobb parti vidékének vízszabályozása, Tiszafüred és Csongrád között | 327 |
A Tisza bal parti vidékének vízrendezése Tiszafüred és Csongrád között | 329 |
A közép-tiszai vízszabályozás összefoglaló áttekintése | 331 |
A Körös-Berettyó vízrendszer | 334 |
A Körös-Berettyó vízrendszer szabályozásának előzményei | 334 |
A Körös-Berettyó vízrendszer a szabályozás előtt | 334 |
A körös-berettyó-völgyi vízszabályozás megkezdésének előzményei | 344 |
A Körös-Berettyó-völgy vízszabályozása | 345 |
A Körös-Berettyó vízrendszer szabályozása 1855-1879 között | 345 |
A Körös-Berettyó vízrendszer szabályozása 1879-1895 között | 348 |
A Körös-Berettyó-völgy belvízrendezése | 348 |
A körös-berettyó-völgyi vízszabályozás összefoglaló jellemzése | 354 |
Az Alsó-Tisza-vidék Csongrádtól az országhatárig | 356 |
A Csongrád-országhatár közötti vizek szabályozása | 356 |
Az Alsó-Tisza-vidék a szabályozás előtt | 356 |
Az Alsó-Tisza és Maros szabályozása | 357 |
A Tisza bal parti területeinek ármentesítése és belvízrendezése | 360 |
A Tisza jobb parti területeinek vízrendezése | 363 |
Az alsó-tisza-vidéki vízszabályozási munkák összefoglaló áttekintése és értékelése | 366 |
A Tisza és a Tisza-völgy vízszabályozásának összefoglaló áttekintése és rövid értékelése | 367 |
Befejezés | |
A vízszabályozás fejlődésének iránya 1945 után | |
A vízszabályozás fejlesztése és korszerűsítése 1945 után a komplex vízgazdálkodásra való átmenet idején | 373 |
A vízgazdálkodás fejlődésének útja és feladatai | 377 |
Mellékletek | |
Irodalom | 381 |
Ármentesítési és belvízelvezető társulatok | 378 |
Magyarország a Duna- és Tisza-völgyi ármentesítő és belvízelvezető társulatainak árterülete, árvédelmi töltéseinek és vízlevezető csatornáinak hossza az I. világháború előtt (1913. dec. 31) | 388 |
Magyarország a Duna- és Tisza-völgyi ármentesítő és belvízelvezető társulatainak árterülete, árvédelmi töltéseinek és vízlevezető csatornáinak hossza az I. világháború után (1937. dec. 31.) | 390 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.