1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar vízszabályozás története

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Országos Vízügyi Hivatal
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Műanyag kötés
Oldalszám: 398 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes illusztrációkat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A víz a föld felszínén kialakult formáival és ezek változásaival hol segíti, hol gátolja az emberiség fejlődését. A víznek ez a tulajdonsága a magyarság történelmében az átlagosnál is kiemelkedőbb... Tovább

Előszó

A víz a föld felszínén kialakult formáival és ezek változásaival hol segíti, hol gátolja az emberiség fejlődését. A víznek ez a tulajdonsága a magyarság történelmében az átlagosnál is kiemelkedőbb szerepet kapott. A vízfolyások és völgyek jelentették az élet előrehaladásának útját, az elfajult állóvizek és mocsarak pedig annak gátját - bár igaz, hogy itt, Európa közepén, a „hadak országútján", nem egyszer a védelmét is. Óriási feladat hárult népünkre, mikor e helyen élni és fejlődni akart; az a feladat, hogy a Kárpát-medence vizeit az élet fejlődésének eszközévé tegye. Több mint két évszázadon keresztül megfeszített munkával kellett végeznie a vizek szabályozását, vagyis a folyómedrek alakítását, az árvizek szétterülésének megakadályozását, a medren kívül rekedt vizek levezetését és a mocsarak lecsapolását. Mindezek a munkák előfeltételei voltak annak, hogy az egykor állóvizekkel, mocsarakkal borított területen a mai társadalmi, gazdasági és kulturális élet kialakulhasson.
Vizeinket a letűnt évszázadokon keresztül, de leginkább az utolsó kétszáz év alatt olyan mértékben szabályozták, hogy ma már elképzelni is alig tudjuk a szabályozás előtti állapotokat. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy pl. a Tiszántúlnak - de ugyanígy a Dunántúl nagy síkvidéki tájainak is - ma mezőgazdasági művelés- alatt álló területein egykor állóvíz és mocsárvilág volt, mint ahogy azt színesen és a maga valójában leírták az elmúlt idők írói. E könyv, amelynek címe ,,A Magyar Vízszabályozás Története", a ..mocsárvilágtól napjainkig" tartó vízszabályozási munkák oknyomozó vízügyiműszaki történetét és gazdaságtörténeti vonatkozásait hivatott feltárni. Feladata annak a rengeteg történeti anyagnak megmentése, összefoglalása, melynek nagy része ma is még csak irodalmi vagy történelmi részletfeldolgozásokban, okmányokban, műszaki tervekben és - nem utolsósorban - a lassan elvesző magángyűjteményekben található, vagy - csak egyes személyek emlékében él. De feladata az is, hogy a még el nem végzett, illetőleg folyamatosan végzendő vízszabályozási munkák, és a jövőben - a vízkészletek korlátozása miatt - mindinkább jelentősebbé váló vízhasznosítási munkák támogatója legyen segítő társadalmi légkör kialakításával. Vissza

Tartalom

Előszó3
Bevezetés
A Kárpát-medence ősvízrajza, vízjárásának kialakulása és a magyar medence vízszabályozásának feladatai
A Kárpát-medence ősvízrajza, vizeinek kialakulása9
A magyar medence vízrajza, a vízszabályozás feladata és módszereinek kialakulása13
A magyar medence vízrajza13
A vízszabályozás feladata és módszereinek kialakulása17
A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására
A vízi munkálatok kezdetei a Kárpát-medencében és szerepük Magyarország gazdasági életében a XVII. század végén23
Vízi munkálatok a római birodalom és az avarok idején23
Vízi munkálatok a római birodalom idején23
Vízi munkálatok az avarok idején27
A vízrajzi viszonyok szerepe a honfoglaló Magyarország letelepedésében és a gazdasági életben27
A vízi munkálatok növekvő szerepe az ország gazdasági fejlődésben a XI-XV. században30
Az ősi vízhalászatok és a velük kapcsolatos vízi munkálatok (halászat, tógazdálkodás, vízi utak, vízerőhasznosítás és öntözés)30
A vízszabályozási munkák és a védelmi (hadászati) jellegű vízi munkálatok a középkorban (896-1526)33
A vízügyi igazgatás kezdetei a középkorban és vízjogi előzmények a Corpus Jurisban35
Vízi munkálatok a török korban, a XVI-XVII. században37
A török hódoltság hatása az ország gazdasági és társadalmi fejlődésére és a vízi munkálatokra37
Hadászat, védelmi jellegű vízi munkálatok, egyéb vízszabályozási munkák és a vízhasználatok káros hatásának növekedése39
A vízi munkálatok és az ország gazdasági újjászervezése a XVIII. században (1711-1825)46
A török kor öröksége46
Vízi munkálatok Magyarországon a XVII. században és a századfordulón48
Ármentesítések és folyószabályozások50
Talajjavítások és lecsapolások62
Nagyobb területeket érintő vízszabályozási munkák. (A "Szabályozási bizottságoktól" a társulatok kialakulásáig)64
A Bánság és Bácska vízrendészete68
A vízügyi igazgatás előzményei és központi szervezetének kialakulása a XVIII. században72
A mérnöki munkakör kialakulása és a mérnökképzés kezdetei. A Mérnöki Intézet (Institutum Geomtrico-Hydromtechnicum) megszervezése (1782)74
A magyar vízimérnöki kar kialakulása a XVIII. században76
A vízi munkálatok szerepe az ország gazdasági fejlődésében 1771-1825-ig80
A vízi munkálatok és gazdasági jelentőségük felismerése a reformkorban (1825-1850)85
A XIX. század - reformkorban kialakult - vízügyi programjának előkészítői: Vedres István és Beszédes József85
A szabályozási és ármentesítési munkálatokat előkészítő vízrajzi felmérések és tervezések a XIX. század első felében92
A reformkor vízügyi programja és a Tisza-szabályozás terve (1825-1848)97
Széchenyi István irányító szerepe a kor vízügyi feladatainak megoldásában97
Széchenyi vízügyi programja és a Tiszavölgyi Társulat megszervezése105
Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terve107
A rendszeres szabályozási munkálatok megkezdése111
A vizek szabályozása a XIX. század második felében és a XX. század elején (1850-1919)114
Folyószabályozási és ármentesítései munkák a Tisza völgyében114
Tisza-szabályozás a szabadságharc után (1850-1867)114
Tisza-szabályozás a kiegyezés után és a szegedi árvíz (1867-1879)117
Tisza-szabályozási munkálatok a szegedi árvíz után (1879-1914)121
A Tisza mellékfolyóinak szabályozása és árterületek mentesítése124
Folyószabályozási és ármentesítési munkák a Duna völgyében126
A Duna szabályozása és a Duna-völgy ármentesítése126
A Duna mellékfolyóinak szabályozása és völgyeinek ármentesítése130
Belvízrendezések, lecsapolások, és a Kultúrmérnöki Intézmény működése a szabadságharctól az I. világháborúig (1850-1918)132
A XIX. század vízszabályozási és egyéb vízi munkálatainak eredményei és korlátai (1850-1919)136
Vízi munkálatok a két világháború között (1919-1945)141
A Tanácsköztársaság vízügyi politikája és a vízszabályozási munkák141
Vízszabályozási munkák a két világháború között (1919-1945)143
Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története
A II. rész tartalma és feldolgozásának módja151
A Duna-völgy vizeinek szabályozása
A magyarországi Duna-szakasz és Duna-völgy vízszabályozásának általános kérdései155
A Duna-völgy geológiai és morfológiai jellemzése a vízszabályozás szempontjából155
A Duna vízjárása, szabályozásának általános szempontjai és történetének áttekintése158
A Duna vízjárása158
A Duna-szabályozás szempontjai158
A dunai árvizek, a Duna-szabályozás előzményei és fejlődése159
A Duna a nyugati országhatártól Budapestig167
A nyugati országhatár és Gönyű közötti Duna-völgy vízszabályozása167
A Felső-Duna szabályozásának története167
A Mosoni-Duna szabályozása173
A Duna-Lajta ártér vízszabályozása174
A Szigetköz ármentesítése és belvizeinek levezetése175
A Rába-Rábca-Marcal vízrendszer szabályozása178
A Rába-Rábca vízrendszer és a Fertő tó178
A Rába szabályozásának történeti fejlődése186
A Rábca szabályozása és a Hanság lecsaplásának történeti fejlődése190
A Rábca vízrendszerének fejlesztése193
A Felső-Rába és mellékvízfolyásainak szabályozása198
A Marcal vízrendszerének szabályozása200
A Gönyű-Budapest közötti Duna-szakasz és környékének vízszabályozása202
A Gönyű-Budapest közötti Duna-szakasz általános jellemzése202
A Duna Gönyű-Budapest közötti szakaszának szabályozása204
Ármentesítések és lecsapolásaok a Gönyű-Budapest közötti Duna-szakasz mentén205
Az Ipoly és környékének vízszabályozása207
A Duna Budapesttől a déli országhatárig210
A Budapest környéki vízszabályozások fejlődése210
Budapest területének egykori vízrajza210
Árvizek és a budapesti Duna-szakasz szabályozása216
A Soroksári Duna-ág és a főváros körüli vízfolyások szabályozása220
A Budapest-Paks közötti Duna-szakasz szabályozása221
A Budapest-Paks közötti Duna-szakasz általános jellemzése és szabályozásának története221
A Budapest-Baja közötti Duna bal parti terület leírása, ármentesítése és belvízelvezetése225
Budapest-Paks közötti Duna jobb parti ármentesítések, vízrendezések és lecsapolások234
A Paks-déli országhatár közötti Duna-szakasz és vizeinek szabályozása235
A Paks-déli országhatár közötti Duna-szakasz általános jellemzése és szabályozásának története235
A Pask-Sió-torok közötti Duna jobb parti terület ármentesítése és belvízelvezetése242
A Sió-torok-Mohács közötti Duna jobb parti terület ármentesítése és belvízelvezetése243
A Mohács-déli országhatár közötti Duna jobb parti terület ármentesítése és vizeinek szabályozása245
A Baja-déli országhatár közötti Duna bal parti terület ármentesítése és vizeinek szabályozása247
A Balaton és vízrendszere249
Balaton és a Sió-Sárvíz-Kapos szabályozása249
A Balaton-vidék ősállapota és rövid történelmi áttekintése249
A Sárvíz és mellékvizeinek szabályozása257
A Sió szabályozása262
A Kapos és mellékvizeinek szabályozása266
Zala és a Balaton környéki mocsarak268
A Zala és a Kis-Balaton vízrendszerének szabályozása268
A Balaton környéki mocsarak lecsapolása270
A Dráva-völgy272
A Dráva szabályozása272
A Dráva vízrendszerének vízrajzi viszonyai és történetének áttekintése272
A Dráva szabályozása és ármentesítése273
A Dráva bal parti területén végzett vízszabályozási munkák274
A Dráva mellékvizeinek szabályozása275
A Mura és mellékvizeinek szabályozása275
A Fekete-víz-rendszer szabályozása276
A Tisza-völgy vizeinek szabályozása
A Tisza és a Tisza-völgy vízszabályozásának általános jellemzői281
A Tisza-völgy állapota a vizek szabályozása előtt281
A Tisza-völgy általános jellemzői281
A Tisza-völgy állapota a vizek szabályozása előtt281
Vásárhelyi javaslata "A Tisza általános szabályozásáról"284
A Felső-Tisza-vidék Tiszabecstől Tokajig288
A Tiszabecs-Lónya közötti vizek szabályozása288
A Tiszabecs-Lónya közötti vízvidék szabályozás előtti állapota288
A Tisza szabályozása Tiszabecs és Lónya között294
A Túr szabályozása296
A Szamos szabályozása297
A Kraszna szabályozása és az Ecsedi-láp lecsapolása298
A Tisza jobb parti vidéke Lónya felett299
A Záhony-Tokaj közötti vizek szabályozása300
A Záhony-Tokaj közötti vízvidék szabályozás előtti állapota301
A Tisza szabályozása Záhony és Tokaj között301
A Rétköz és a Nyírség vizeinek rendezése305
A Bodrog szabályozása307
A Bodrogköz vízrendezése309
A felső-tiszai vízszabályozás összefoglaló áttekintése309
A Közép-Tisza-vidék Tokajtól Csongrádig312
A Tokaj-Tiszafüred közötti vízvidék vizeinek szabályozása312
A szabályozás előtti állapotok a Tisza Tokaj-Tiszafüred közötti vízvidéken312
A Tisza szabályozása Tokaj és Tiszafüred között317
A Tisza jobb parti vidékének vízrendezései Tokaj és Tiszafüred között318
A Tisza bal parti vidékének vízrendezései Tokaj és Tiszafüred között319
A Tiszafüred-Csongrád közötti vízvidék vizeinek szabályozása321
A szabályozás előtti állapot a Tisza Tiszafüred-Csongrád közötti vízvidéken321
A Tisza szabályozása Tiszafüred és Csongrád között327
A Tisza jobb parti vidékének vízszabályozása, Tiszafüred és Csongrád között327
A Tisza bal parti vidékének vízrendezése Tiszafüred és Csongrád között329
A közép-tiszai vízszabályozás összefoglaló áttekintése331
A Körös-Berettyó vízrendszer334
A Körös-Berettyó vízrendszer szabályozásának előzményei334
A Körös-Berettyó vízrendszer a szabályozás előtt334
A körös-berettyó-völgyi vízszabályozás megkezdésének előzményei344
A Körös-Berettyó-völgy vízszabályozása345
A Körös-Berettyó vízrendszer szabályozása 1855-1879 között345
A Körös-Berettyó vízrendszer szabályozása 1879-1895 között348
A Körös-Berettyó-völgy belvízrendezése348
A körös-berettyó-völgyi vízszabályozás összefoglaló jellemzése354
Az Alsó-Tisza-vidék Csongrádtól az országhatárig356
A Csongrád-országhatár közötti vizek szabályozása356
Az Alsó-Tisza-vidék a szabályozás előtt356
Az Alsó-Tisza és Maros szabályozása357
A Tisza bal parti területeinek ármentesítése és belvízrendezése360
A Tisza jobb parti területeinek vízrendezése363
Az alsó-tisza-vidéki vízszabályozási munkák összefoglaló áttekintése és értékelése366
A Tisza és a Tisza-völgy vízszabályozásának összefoglaló áttekintése és rövid értékelése367
Befejezés
A vízszabályozás fejlődésének iránya 1945 után
A vízszabályozás fejlesztése és korszerűsítése 1945 után a komplex vízgazdálkodásra való átmenet idején373
A vízgazdálkodás fejlődésének útja és feladatai377
Mellékletek
Irodalom381
Ármentesítési és belvízelvezető társulatok378
Magyarország a Duna- és Tisza-völgyi ármentesítő és belvízelvezető társulatainak árterülete, árvédelmi töltéseinek és vízlevezető csatornáinak hossza az I. világháború előtt (1913. dec. 31)388
Magyarország a Duna- és Tisza-völgyi ármentesítő és belvízelvezető társulatainak árterülete, árvédelmi töltéseinek és vízlevezető csatornáinak hossza az I. világháború után (1937. dec. 31.)390
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem