A magyar villamosenergia-ipar története

Tartalom

ELŐSZÓ 7
0. BEVEZETÉS 9
0.1 Előzmények 9
0.2 Személyes indíttatás 10
0.3 A nemzetgazdaság és a villamosenergia-igények 11
0.4 A szerkesztés alapelve 12
0.5 Ajánlás 13
0.6 Köszönetnyilvánítás 13
1. A KEZDETTŐL A II. VILÁGHÁBORÚS ESEMÉNYEKIG 1888-1944 19
1.1 A villamosenergia-ipar feladata a nemzetgazdaságban a közcélú villamosítás megvalósítása 19
1.2 Az erősáramúgép-gyártás alapozta meg a közcélú villamosenergia-ipar megalakulását 20
1.3 A villamosenergia-ipar léte az első közcélú villamos erőmű üzembe helyezésével kezdődik 21
1.4 A magyarországi villamosítás kezdete 21
1.4.1 Villamosítás 1882 után 22
1.5 A magyar közcélú villamosítás fejlődése az áramszolgáltatók mai területe szerint 22
1.5.1 Budapesti Elektromos Művek 22
1.5.2 Saját célra termelő (üzemi) villamos erőmű látta el a budapesti földalatti villamost 23
1.5.3 DÉDÁSZ 23
1.5.4 DÉMÁSZ 23
1.5.5 ÉDÁSZ 23
1.5.6 Mezőgazdasági nagyüzemek villamosítási kísérletei 24
1.5.7 Észak- és Kelet-Magyarország (ÉMÁSZ, TITÁSZ) 24
1.6 Az áramszolgáltatás fejlődési ütemét és szerkezetét elemző grafikus módszer 24
1.7 A villamosítás 1900 utáni folytatása 25
1.8 A magyar nemzetgazdaság helyzete az utolsó békeévekben 27
1.9 Integrálódás a közcélú villamosításban 27
1.10 Változik a villamosenergia-ipar erőművi és elosztóhálózati szerkezete, növekszik a gépnagyság 27
2. A II. VILÁGHÁBORÚTÓL A CENTENÁRIUMIG 1945-1988, TOVÁBBÁ AZ MVMT 1992. ÉVI MEGSZŰNÉSÉIG 29
2.1 A villamosenergia-ipart 1948-ban államosítják 29
2.1.1 Megalakul az ERIK és az ÁVESZ 29
2.1.2 Az üzemirányítás országos szervezetének kialakítása (A VER gazdasági jelentősége) 30
2.1.3 Az államosítás haszna 30
2.2 Az erőltetett ütemű erőműépítés 30
2.3 Megalakul 1963-ban a MAGYAR VILLAMOS MŰVEK TRÖSZT (MVMT) 31
2.4 A faluvillamosítás folytatása 32
2.5 Folytatódik az erőműépítés 32
2.6 A villamosenergia-fogyasztás diagramja lázmérőként mutatja az ország, gazdasági, politikai változásait 33
2.6.1 Az 1975-ben készített távlati tervek az ütem csökkenésével számoltak 34
2.6.2 A VER éves csúcsterhelése irányadó a szükséges erőműépítés megtervezéséhez 35
2.6.3 A fogyasztói szerkezet megváltozása befolyásolja a csúcsterhelést 36
2.7 A villamosenergia-igények kielégítésének kulcsa, hogy időben biztosítsuk a szükséges erőművi teljesítőképességet 39
2.7.1 Hazai energiahordozó bázis 40
2.7.2 Atomerőmű 40
2.7.3 Szivattyús energiatározó (SZET) 40
2.7.4 Első kapacitáspályázat 40
2.7.5 Távlati erőmű-létesítési tervváltozatok 1988 után 41
2.7.6 Bős-nagymarosi vízlépcsők sorsa 42
2.8 Az erőműpótló import tette szükségessé az átviteli hálózat összekapcsolását a szomszéd villamosenergia-rendszerekkel 42
2.8.1 Növekszik az átviteli hálózat feszültsége. Megalakul a KGST CDU VERE 43
2.8.2 Az átviteli hálózatok feszültségszintemelését az egyre nagyobb turbina-generátor gépcsoportok megjelenése is szükségessé tették 44
2.8.3 Az egyre növekvő és hurkoltabb átviteli hálózat csúcsteljesítménye, az első közép-európai 750 kV feszültségű magyar távvezeték és alállomás létesítése 45
2.8.4 Az elosztóhálózat bővülését a VER léte gyorsította 45
2.9 Az iparág fejlődésnek egyik meghatározó eleme lett a számítástechnika ipari alkalmazása mind a számvitel, mind a rendszerirányítás területén 46
2.9.1 A villamosenergia-iparág számítástechnikai koncepciója 48
2.9.2 A VER számítógépes on-line folyamatirányítása 50
2.10 A műszaki fejlesztés fokozta a termelékenységet 51
2.11 A közcélú villamosítás rohamos fejlődése szükségessé tette újabb villamosenergia-törvény alkotását 52
2.12 A közcélú villamosítás sikeres 100 évre tekinthet vissza hazánkban 52
2.13 Az iparág társadalmi megbecsülése 53
3. A 100 ÉVES JUBILEUMTÓL AZ EZREDFORDULÓIG 1988-(1992)-2000 55
3.1 A villamosenergia-ipar 100 éves jubileuma utáni események 55
3.1.1 Magyarországon 1996-ban, a millecentenárium évében 108 (112) éves volt a közcélú villamosenergia-szolgáltatás 55
3.1.2 Az erőművek gépnagysága, primer energiahordozója és a hazai energetikai gépgyártás 60
3-1.3 A VER üzemirányítása és a frekvenciaszabályozás 64
3.1.4 Az elosztóhálózat és az áramszolgáltatók 65
3.2 Összefoglaló 67
4. KIEGÉSZÍTÉSEK AZ 1945-2000 KÖZÖTTI IDŐSZAKHOZ 69
4.1 Villamosenergia-ipari visszatekintő statisztikai adatok 2000 (VTKS) 69
4.1.1 A Villamosenergia-statisztikai évkönyvek (VÉSTÉK) készítése 69
4.1.2 A villamosenergia-ipar fejlődése és szervezeti változásai 1945-1962 70
4.2 Az iparág szerkezete és a villamosenergia-árrendszer összefüggése
4.2.1 Az Erőmű Tröszt és az MVMT idejében alkalmazott tarifarendszerek 79
4.2.2 Tarifarendeletek 1970-1990 81
4.3 Az 1990. év utáni átszervezés és statisztikai változások 81
4.3.1 Csökken az import, változik a fogyasztói szerkezet 82
4.3.2 Megszűnik az MVM tröszti szervezete 82
4.3.3 Az MVM Rt. és a kétszintű konszern 83
4.3.4 Az új hatósági árak kialakulása 1994 után 83
4.3.5 Változások a villamosenergia-statisztikák készítésében 84
4.4 Az új villamosenergia-törvény (VET 1994) 85
4.4.1 Az országos és a villamosenergia-rendszer termelési és felhasználási adatai 86
4.5 A privatizáció utáni helyzet és csatlakozás az UCTE VER Egyesüléshez 87
4.5.1 A tulajdonosi szerkezet változása 88
4.5.2 Megalakul a CENTREL 89
4.5.3 A piacgazdaság előkészítése 90
4.5.4 Az UCTE-csatlakozás műszaki követelményei 90
4.5.5 A VER távlati terv erőműveinek pályáztatása 91
4.5.6 A VER jellemző műszaki-gazdasági adatai 2000-ben 91
5. A 2000 UTÁNI ESEMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA 97
5.1 A 2001-2005 közötti időszak 97
5.1.1 A VER jellemző statisztikai adatai az ezredforduló után 97
5.1.2 Fontosabb hosszabb távú trend görbék és táblázatok 2004-ig 98
5.1.3 A VER értékesítési folyamat összevont fajlagos költsége 105
5.1.4 A villamos energetikai társaságok integrálódása 107
5.1.5 A magyar áramtermelők tulajdoni összetétele 108
5.1.6 A bruttó hazai termék (GDP) és villamosenergia-felhasználás alakulása Magyarországon 1960-2002 között 110
5.1.7 A rugalmassági tényezők szerepe a VER távlati tervezésénél 116
5.1.8 A magyar VER erőműveinek főbb adatai 117
5.1.9 Az európai villamosenergia-rendszeri egyesülések 122
5.2 A magyar áramszolgáltatás új, jogi szabályozása 127
5.2.1 A 2001. évi CX. törvény megnyitja a versenypiacot 127
5.2.2 A villamosenergia-törvények történeti háttere 129
5.3 Az új működési modellhez kapcsolódó statisztikai fogalmak 133
5.3.1 A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvénnyel (2001 VET) kapcsolatos fogalmak 133
5.4 A villamosenergia-piac működésének tapasztalatai 136
5.4.1 A feljogosított fogyasztók körének változása 138
5.4.2 A piacnyitás hatása a közüzemben 138
5.5 Gondolatok az iparág jövőjéről 139
6. BIBLIOGRÁFIA A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-IPAR TÖRTÉNETE 1888-2005
6.1 Irodalmi jegyzék a 100 éves jubileumi film forrásmunkáiról 143
6.2 Kerényi A. Ödön publikációi 1952-2004. években 145
6.2.1 Magyar és külföldi folyóiratokban megjelent cikkek és tanulmányok 146
6.2.2 Hivatalos publikációs munkák 157
6.2.3 Könyvek 157
6.2.4 Egyéb publikációs tevékenység 157
6.2.5 Videofilmek 157
6.2.6 Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkájában való részvétel 158
6.3 Életrajzi adatok, melyek kiterjednek a műszaki és magánéletre egyaránt és visszatekintést nyújtanak az iparágban eltöltött hat évtized során tapasztalt fontosabb eseményekre 159
6.3.1 Műszaki életrajz 159
6.3.2 Életrajzi mellékletek 162
7. FÜGGELÉK 177
7.1 A diagram a könyv alapábrája 177
7.2 Fontos, a téma megértését segítő dokumentummásolatok 178
7.2.1 Az új OVT rendszerirányító tevékenysége 178
8. A VILLAMOSENERGIA-IPARÁG ÁLLAMI TULAJDONÚ RÉSZÉNEK SZERVEZETI VÁLTOZÁSAI 193
8.1 Iparági vezetők 193
8.2 Az MVM Rt. igazgatóság változásai 195
8.3 Az Országos Villamos Teherelosztó a MVM Rt. leányvállalata lesz MAVIR Rt. néven 197

Témakörök