1.062.184

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar vasút krónikája a XIX. században

1825-1900

Szerző

Kiadó: MÁV ZRt.
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 398 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN: 978-963-9852-08-2
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A XIX. századot sokan és jogosan a „vasút évszázadának" nevezik. A vasút korábban soha nem képzelt sikerei azonban elhomályosították az első vasutakat megelőző fél évszázad közlekedés-fejlődésének... Tovább

Előszó

A XIX. századot sokan és jogosan a „vasút évszázadának" nevezik. A vasút korábban soha nem képzelt sikerei azonban elhomályosították az első vasutakat megelőző fél évszázad közlekedés-fejlődésének erőfeszítéseit és eredményeit, a kétféle technika váltásának rendkívül érdekes és bonyolult folyamatait.
Ez a kötet bemutatja a XIX. századi magyar vasútügy fontosabb eseményeit az első gőzüzemű vasút megnyitása előtti időszaktól kezdve a századfordulóig. A magyar vasútnak a XIX. században három időszakra felosztható története elválaszthatatlan hazánk ezen időszak alatti politikai, társadalmi és gazdasági helyzetétől. Az első időszak a gőzüzemű vasút megnyitásától a szabadságharc leveréséig terjedt, a második az osztrák önkényuralom időszaka, és a harmadik az 1867. évi kiegyezéstől a század utolsó évéig tartott.
A magyar vasút születésnapjának 1846. július 15-ét tekintjük, amikor hazánkban megnyílt az első, gőzüzemre berendezett vonal Pest-Vác között. Ezzel Magyarország is felzárkózott a gőzüzemű vasúttal rendelkező országok sorába, mégpedig az európai kontinensen a tizenegyedik államként. Az első hazai vasút megnyitását megelőzte az egy évtizeddel korábban elfogadott 1836. évi XXV. törvénycikk, amely az első magyar vasúti törvény. A Pest-Vác közötti gőzüzemű vasútvonal megnyitása után, 1847-ben és 1848-ban tovább folytatódott a vasútépítés. Ezt az időszakot Széchenyi Istvánnak, az első felelős kormány közmunka- és közlekedésügyi miniszterének nagyszabású közlekedési programja zárta le, amely a későbbiekben a magyar vasúthálózat fejlesztésének alapja lett. Az 1848-as forradalmat követő szabadságharc leverése azonban megakasztotta a magyar érdekeknek megfelelő vasútpolitikát. 1849-ben hazánkban 243 km volt a vasúthálózat hossza, ebből 176 km-en gőzvontatással tartották fenn a forgalmat.
A szabadságharc leverése utáni osztrák önkényuralomnak nemcsak politikai és társadalmi, hanem gazdasági következményei is voltak. A közlekedéspolitikát és ezen belül a vasúthálózat fejlesztését az osztrák érdekek határozták meg. A további vasútvonalak kiépítésénél az elsődleges cél az volt, hogy az ország szorosabb összeköttetésbe kerüljön Béccsel, a vasúthálózat leendő központjával, mint a birodalom többi részével. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Bevezető 7
A magyar vasút történetének rövid áttekintése a kezdetektől a XIX. század végéig 9
Évről évre: 1825-1900-ig 18
Magyar vasutak a számok tükrében 375
Válogatás a XIX. század hazai vasúti szakirodalmából 393
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem