A magyar úriasszony háztartása

Előszó

Ha ismertetni akarjuk a háztartások vezetéséhez szükséges tényezőket, amelyeket a nőnek természetes hivatásából kifolyólag el kell látnia, a családból kell kiindulnunk.
A család erkölcsi renden épült fel és az erkölcsi értékek műhelyét jelenti, melynek vezetője a nő. Az ő szellemének és lelkének kisugárzásából alakul ki a család szelleme és ölt formát és jelleget a család lelke. Ezért kötelessége a nőnek, hogy ápolja, őrizze, gyermekei és hozzátartozói útján adja át az utána jövő generációnak azokat az erkölcsi értékeket, melyeknek őrzője volt. Ez a folytonosság az emberek életének isteni motivuma.
Ahhoz, hogy a nő erkölcsi tényező legyen a családban, szükséges, hogy hivatásának feladataival tisztában legyen és azokat felelősségérzetének teljes tudatában lássa el.
Társadalomra, nemzetre egyaránt kihatással vannak azok az erkölcsi és gyakorlati értékek, amelyek a nő hivatásszerű kötelességeinek helyes ellátásából alakulnak ki és szinte törvényszerűen kapcsolódnak a nemzetgazdasági és nemzetegészségi kérdések megoldásához. És mivel ezeknek a hivatásbeli feladatoknak munkatere a családi élet keretén belül alakult ki, a család kútforrása lesz az összes erkölcsi, szellemi és gazdasági értékeknek, amelyek közerkölcsöt, közszellemet, kultúrát teremtenek és ezek teszik a családot az államfenntartó társadalom legfontosabb tényezőjévé. A családból fakad az élet, a család segíti elő az élet fejlődését és mindazt, ami ennek a fejlődésnek értéket, tartalmat ad. A legszebb életközösség a család, amelynek a Teremtő akarata szerint a feje, a védője, a gondozója a férj, az apa. Vissza