A magyar ugar

A kiegyezéstől a II. világháborúig/Társadalomtörténeti háttérinformációk

Szerkesztő

Pompeji

'Léderer Pál: A magyar ugar ' összes példány

Kiadó:	T-Twins Kiadó
Kiadás helye:	Pompeji
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	390 oldal
Sorozatcím:	Társadalomtörténeti Olvasókönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-7977-52-x

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Települsszerkezet, városfejlődés
Általános területi viszonyok, politikai felosztás s a népesség lakhelyei (Láng Lajos - Jekelfalussy József)	15
Települések, lakások és lakóik a századforduló Magyarországán (Gergely András)	20
Az egyesített főváros első polgármesterét beiktató ünnepi közgyűlés jegyzőkönyvéből	34
A főváros és vidéke (Törs Kálmán)	37
Pest szabad királyi város az 1870-ik évben (Kőrösi József)	39
Józsefvárosi polgárok kérvénye a tanácshoz az utak járható állapotba helyezése ügyében	45
Budapest megszületése (Vörös Károly)	46
Részeletek a Budapest-fővárosi rendőrségről szóló 1881: XXI. törvénycikkből	48
Kávéházak (Pásztor Mihály)	51
Pesti levelek (Krúdy Gyula)	55
Pest aranykora (Krúdy Gyula)	58
Tisztifőorvosi jelentés a főváros 1924. I. félévi egészségügyi helyzetéről	62
Az utcai közlekedés Budapesten (Pásztor Mihály)	66
Magyarország gazdasági központja (Vörös Károly)	71
Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében (Ránki György)	73
Budapest mostohagyermekei (Féja Géza)	82
Vidéki Magyarország (Vörös Károly - Gergely András - Vörös Antal)	85
Magyar város 1932-ben (Nagy Lajos)	89
Fogadó a régi világhoz (Krúdy Gyula)	96
A népesség mozgásai
Népességnövekedés, vándorlás, városiasodás (Hanák Péter)	101
A nagyváros útján (Vörös Károly)	104
Bevándorlók (Pásztor Mihály)	107
Paraszt és proletár (Móricz Zsigmond)	112
Kivándorlás Magyarországról az Egyesült Államokba 1914 előtt (Puskás Julianna)	115
A kivándorlási törvény parlamenti vitái	119
400.000/1904. B. M. számú rendelet. Utasítás a kivándorlásról szóló 1903: IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában	125
Megyei jelentések	127
A magyarországi kivándorlás gazdasági és társadalmi okairól (Puskás Julianna)	134
Az uralkodó osztályok kettős érdeke (Rácz István)	136
Gazdasági hatások (Puskás Julianna)	142
"Magyarok" és "nem-magyarok"
A magyar elem s ellenesei (Fényes Elek)	149
Lakosok (Fényes Elek)	151
A lakosság etnikai és vallási megoszlása (Katus László)	155
A nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális helyzete (Katus László)	161
A magyar uralkodó osztályok és kormányok nemzetiségi politikája (Katus László)	166
A Lex Apponyi (Dolmányos István)	170
A nemzetiségi sérelmek konkrét tartalma (Jászi Oszkár)	173
A nemzeti összetétel változása, az asszimiláció. A vallási megoszlás (Hanák Péter)	182
A polgári társadalomfejlődés sajátosságai (Hanák Péter)	184
Gazdaság és nacionalizmus Magyarországon a századforduló körül (Berend T. Iván - Ránki György)	188
Zsidó indentitás és asszimiláció Magyarországon (Karády Viktor)	191
A rongyszedő zsidó (Osváth Albert)	195
A legmodernebb párbaj (Mikszáth Kálmán)	197
A másokról alkotott kép (Hanák Péter)	200
Zsidó identitás és asszimiláció Magyarországon (Karády Viktor)	206
A társadalmi fejlődés közép- és kelet-európai útjai (Berend T. Iván)	209
A kapitalizmus és a zsidóság (Jászi Oszkár)	214
A karanténba zárt progresszió (Litván György)	215
Zsidó identitás és asszimiláció Magyarországon (Karády Viktor)	216
A zsidók bevándorlása Galíciából és a magyarországi zsidóság (Walter Pietsch)	219
Politikai és államigazgatási struktúra
Az állami kapcsolatok rendezése Ausztriával (Csizmadia Andor)	227
A központi szervek a dualizmus idején (Csizmadia Andor)	229
A vármegye (Csizmadia Andor)	231
A törvényhatósági szervezet alapkérdései (Sarlós Béla)	234
A főispán és a választott tisztviselők hatásköre és feladatai (Sarlós Béla)	238
A törvényhatósági bizottság és a virilizmus (Sarlós Béla)	242
A virilizmus kiterjesztése (Sarlós Béla)	245
A főváros és vidék közigazgatása közötti újabb eltérések (Sarlós Béla)	247
Hivatal (Móricz Zsigmond)	251
A magyar közigazgatásról (Bibó István)	253
Új és régi ember (Mikszáth Kálmán)	259
A bárány utazása (Móra Ferenc)	263
Német csemeték magyar honban (Móricz Zsigmond)	268
A választási rendszer és a Parlament (Szász Zoltán)	272
A közönyösek tábora (Jókai Mór)	274
A magyar paraszt (Móra Ferenc)	281
Napló a szeghalmi választásról (Móricz Zsigmond)	285
Akiket megválasztottak (Gerő András)	291
Politikai magatartás és etika (Gerő András)	300
Kapitalizálódik az ország...
A parasztbirtok változásai az úrbéri birtok rendezések lezáródása és 1914 között (Orosz István)	309
Kapitalizálódás, tőkeképződés és Tolna-megyei kisbirtokos nemesség körében (Glósz József)	312
A parasztbirtok helye az ország birtokrendszerében	315
A parasztgazdaság munkaeszközei (Varga Gyula)	317
A pénzcsináló (Jókai Mór)	321
Áttekintés a főváros gyáriparának helyzetéről és fejlődéséről az 1860-as években	328
Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában (Lackó Miklós)	334
A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben (Ránki György)	344
A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban (Lackó Miklós)	351
Ipari munkásság és asszimiláció Magyarországon. 1870-1910 (Kende János - Sipos Péter)	357
A nők foglalkoztatásának demográfiai, gazdasági körülményei Magyarországon az ipari forradalom kibontakozásától az első világháborúig (Koncz Katalin)	363
A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben (Ránki György)	374
A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban (Lackó Miklós)	378
A nők foglalkoztatásának demográfiai, gazdasági körülményei a két világháború között (Koncz Katalin)	384
Az aranytojást tojó tyúk történezéhez (Szabó Miklós)	388