A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóhelyeinek jelentősebb eredményei 1981-1985 I.

Előszó

Napjainkban a világ valamennyi országában igen nagy erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi fejlődéssel való lépéstartás érdekében. Így mind nagyobb jelentőséget kap a kutató-fejlesztő tevékenység, a tudományos kutató- és műszaki fejlesztő munka színvonalának emelése, a kutatási eredmények gyors átültetése a gyakorlati életbe. Ez hozzájárulhat az ország előtt álló feladatok hatékony megoldásához, a gazdasági fejlődés intenzív vonásainak sikeres kibontakoztatásához.
A Magyar Tudományos Akadémia az alapkutatások terén viselt felelősségének megfelelően a felügyelete alá tartozó kutatóhálózatával jelentős részt vállalt és vállal a jövőben is ezekből a feladatokból.
Említést kell tenni arról is, hogy a tudományos kutatás helyzetére, eredményeire a VI. ötéves terv során ellentmondásos tényezők hatottak. Növekedett az intenzív gazdaságfejlődési pályára történő áttérés követelménye, ugyanakkor a gazdasági szabályozórendszernek és irányításnak nem vált szerves részévé a tudomány-technikai fejlődéshez való tudatos és rugalmas alkalmazkodás. Nem sikerült teljes mértékben megvalósítani a kutatásfejlesztési és a gazdaságfejlesztési folyamatok egymást ösztönző kapcsolatát. Az Akadémia 21 természet- és műszaki tudományi kutatóintézetének tevékenysége - a matematikától a számítástechnikán, a fizikán, a kémián, a biológián át a földtudományokig - csaknem valamennyi tudományterületet átfogja. Még sokrétűbb és színesebb ez a paletta, ha a kutatóhelyeinken művelt témákat is tekintetbe vesszük. Úgy gondolom, nem érdektelen, ha számot adunk arról, hogy intézeteink által elért eredmények mennyiben szolgálták és szolgálják az egyetemes, ezen belül a hazai tudomány fejlődését, valamint azt, hogy ezek hogyan és milyen gyorsan kerülhetnek gyakorlati alkalmazásra. Vissza