Előszó
Részlet:
A PETŐFI ELTŰNÉSE KÖRÜLMÉNYEINEK TISZTÁZÁSÁRA KIKÜLDÖTT ROMÁN-MAGYAR AKADÉMIAI MUNKAKÖZÖSSÉG JELENTÉSE
I.
1. A KÉRDÉS TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI
Amikor 1849. július 31-én este, majd a...
Tovább
Előszó
Részlet:
A PETŐFI ELTŰNÉSE KÖRÜLMÉNYEINEK TISZTÁZÁSÁRA KIKÜLDÖTT ROMÁN-MAGYAR AKADÉMIAI MUNKAKÖZÖSSÉG JELENTÉSE
I.
1. A KÉRDÉS TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI
Amikor 1849. július 31-én este, majd a következő napokon a fehéregyházi csata menekültjei gyülekeztek és számba vették őket, Petőfi hiányzott közülük. Családja, barátai, Bem hiába várták visszatérését ; eltűnt, s egyre valószínűbbé vált, hogy a csata folyamán vagy menekülés közben lelte halálát. Erre nézve először Kővári László 48-as honvéd, Kelementelkén a Siméncsalád nevelője, később erdélyi történetíró próbált kutatást folytatni. A zsibói kapituláció (aug. 25) után bejárta a csatatereket, fehéregyházi és héjjasfalvi lakosok vezették, a mai Ispánkút táján mutatták is neki a helyet, ahol a csata estéjén egy halott feküdt, körülötte irományok. Közben az országúton osztrák katonai járőr szuronyát látták csillogni, erre szétoszoltak, a kutatást tovább nem folytatták. Az ősz és a tél folyamán Szendrey Júlia próbálta kideríteni férje eltűnésének körülményeit. Előzetes kérdezősködések után Székelykereszturra utazott, ott beszélt Lengyel Józseffel, Petőfi utolsó óráinak egyik szemtanújával, majd Heydte őrnaggyal, Lüders hadtestének osztrák összekötő tisztjével, aki a csata után a holtak eltemettetése felől intézkedett, s a tőlük nyert felvilágosítás alapján állította ki, második házasságkötése előtt, 1850. július 21-én ismeretes nyilatkozatát arról, hogy meggyőződése szerint férje ,,az erdélyi csatákban elesett". A közelebbi körülmények ekkor még földerítetlenek maradtak, ez is magyarázza, hogy a közvélemény vagy egyáltalán nem adott hitelt a halálhíreknek, vagy pedig különböző mendemondák, egymásnak ellentmondó vallomások keltek szárnyra a halál helyéről és körülményeiről. Az önkényuralom enyhülésének évében, 1860-ban a Vasárnapi Újság indította meg újra a rendszeres földerítő munkát ; Pákh Albert szerkesztő nyilatkozattételre hívta föl mindazokat, akik bármit is tudnak a költő eltűnéséről. Számos válasz érkezett be, s a lap sorozatosan közölte őket ; így látott napvilágot az egyik, ma is döntő jelentőségű dokumentum...
Vissza