A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának közleményei 1954/1.

Előszó

Részlet a könyvből:

"A MODERN FIZIKA FILOZÓFIAI PROBLÉMÁI ÉS A SZOVJET FIZIKUSOK FELADATAI AZ ÉLENJÁRÓ TUDOMÁNYÉRT VÍVOTT HARCBAN*
SZ. I. VAVILOV

Országunk egyre szélesebb területeket érintő, és tudományos társaságaink kebelében végbemenő megmozdulásai, amelyek a filozófiai kérdések megvitatásával, valamint a Leninről elnevezett Mezőgazdasági Tudományok Összszövetségi Akadémiájának 1948 augusztusi ülésén a biológiai tudomány gyakorlati kérdéseinek megtárgyalásával vették kezdetüket, egymásután átcsapnak a tudományok többi területére s ezek között a fizikára is.
A külvilág legegyszerűbb és legáltalánosabb tulajdonságaira és jelenségeire vonatkozó tanítások valójában a fizikában összpontosulnak. Számunkra nem vitás, hogy a fizika a gyakorlatból és a gyakorlati szükségletek kielégítésére jött létre, mint számos emberi nemzedék huzamos, mindennapi megfigyeléseiből és tapasztalataiból levont absztrakciók eredménye. A fizika olyan alapvető fogalmai, mint amilyenek a tér, a hosszúság, a sebesség, az idő, az erő és a test, a mindennapi életből mentek át a fizika területére s ezzel nagy hatást gyakoroltak az egész fizikai tudomány jellegére.
A fizikai tudomány jelentős részének, a fizikai tényeknek és törvényeknek rendkívül általános jellege már eleve közeli rokonságba hozta tudományunkat a filozófiával. Az ókorban a fizikusok szinte kivétel nélkül filozófusok is voltak és megfordítva. A két tudomány hatása kölcsönös és igen erős volt egymásra s ezt a kölcsönhatást sok szempontból meghatározták az osztály- és a társadalmi feltételek. A „Timaios" idealista fizikája az arisztokrata Platón idealizmusának gyümölcse; Demokritosnak, az úgynevezett rabszolgatársadalmi demokratának materializmusából viszont egy mechanisztikus fizika bontakozott ki. A fizika és a filozófia kapcsolata évezredeken át megmaradt és a ma feltételei között is fennáll. A filozófia és a fizika elválaszthatatlanul átszövi egymást Galilei, Gassendi, Descartes, Kepler, Newton, Lomonoszov, Mendelejev, Umov, Planck és még igen sok más gondolkodó tudományos tevékenységében."

* Sz. I. Vavilovnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1952-ben elhunyt elnökének ez a munkája 1953-ban jelent meg „A modern fizika filozófiai kérdései" címmel a Szovjetunió Tudományos Akadémiája által' kiadott tanulmánykötetben. A kötet szerkesztősége a dolgozathoz a következő megjegyzést fűzte: „Sz. I. Vavilov ezt a tanulmányt 1949-ben írta. Munkáját a jelen tanulmánykötetben akarta elhelyezni és tervbe vette, hogy a dolgozatban említett kérdések egész sorát részletesebben kifejti. Időelőtti halála azonban megakadályozta tervének megvalósítását. Tanulmányának legfontosabb tételei azonban a megírása óta eltelt idő ellenére is aktuálisak maradtak. A tanulmány eredeti szövegét néhány rövidítéssel közöljük." Vissza