A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, intézményei és vállalatai

Előszó

Ez az összeállítás gyakorlati célokat szolgál, áttekintést, tájékoztatást, eligazítást kíván adni a Magyar Tudományos Akadémia intézményi hálózatáról.
1945 előtt Magyarországon a tudományos kutatás egész bázisa mind létszámát, mind szervezettségét, mind pedig anyagi lehetőségeit tekintve szűkös volt, s az Akadémia egyetlen kutatóintézettel sem rendelkezett. A szocialista forradalom győzelmének kellett elérkeznie ahhoz, hogy a tudományos kutatás széles körben kibontakozhassék. Ezt a folyamatot két tényező segítette: az egyik az, hogy a szocializmust építő társadalom jellegénél fogva megkívánja a tudomány segítségét, a másik, hogy a tudományos-technikai forradalom újabb követelményeket támasztott a társadalmi fejlődés szempontjából is.
A Magyar Tudományos Akadémiának az új társadalomban betöltendő helyét és szerepét az 1949. évi XXVII. törvény határozta meg, amely az ország legfelső tudományos intézményévé tette az addig testületként működő tudósok társaságát. Másként szólva, kibontakozott hazánkban is a szocialista tudományos akadémiák kettős funkciója. Az Akadémia egyfelől részt vesz a tudományos kutatások országos irányításában, a kutatás egész területére kiterjedő elvi, módszertani befolyást gyakorol, másfelől országos hatáskörű szakigazgatási szervként irányítja intézményeit.
Mint ilyennek feladata az alapkutatásokat végző intézetek működtetése, illetve az ilyen jellegű kutatások támogatása egyetemeken és más intézményekben. Az alap- és alkalmazott kutatásokat kezdettől fogva nem választotta el egymástól, s kapcsolata a két fajta tevékenység között a társadalmi szükségletek és az egyes tudományágak fejlődési tendenciái alapján évről évre szorosabbá vált.
Az akadémiai kutatóhelyek létesítése lényegében három - bár az időpontokat tekintve élesen szét nem választható - szakaszban valósult meg.
Az első szakaszban, 1949-1956 között épült ki a ma működő kutatóintézetek többsége. A természettudományok területén ekkor alakult többek között a Központi Fizikai Kutatóintézet (1950), a Központi Kémiai Kutatóintézet (1952), a Mezőgazdasági Kutatóintézet (1949), majd a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (1952). A társadalomtudományi intézetek közül 1949-ben létesült az Állam- és Jogtudományi intézet, a Nyelvtudományi Intézet és a Történettudományi Intézet. Vissza