1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar történet bizánci forrásai

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Magyar Történelmi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 256 oldal
Sorozatcím: A Magyar Történettudomány Kézikönyve
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: I. kötet - 6/b. füzet. Egy kihajtható melléklettel illusztrált. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS

A bizánci (középkori görög) történetírás eredetét, fejlődését, színvonalát tekintve, nagyban különbözik az egykorú középkori nyugati történetírástól. Ennek legfőbb okát abban a... Tovább

Előszó

BEVEZETÉS

A bizánci (középkori görög) történetírás eredetét, fejlődését, színvonalát tekintve, nagyban különbözik az egykorú középkori nyugati történetírástól. Ennek legfőbb okát abban a körülményben kell keresnünk, hogy míg Nyugaton a művelődés hordozói új népek, akikben a rómaiság lassan felszívódik, tehát az antik művelődés folytonosságában szakadás áll be, addig a keletrómai (bizánci) birodalom, szerkezetét tekintve, egyenes folytatása a régi római császárságnak, művelődése pedig a legszorosabb kapcsolatban áll az ókori hellén és hellénisztikus kultúrával. Keleten nincs erőszakos törés a művelődés folytonosságában. Hordozói az ókori görögök közvetlen utódai, kik a keletrómai birodalomban uralkodó szerepre jutván, az antik görög művelődésben saját multjuk emlékeit tisztelik. Természetesen a keresztény világnézet diadalra jutása új korszakot jelent a görögség történetében is, de a sajátos színezetű bizánci művelődés kialakul .asa - az antik görög, római és keresztény elemek összeforrása - belső fejlődés és nem erőszakos megrázkódtatások útján jön létre. Nyugaton a római romokon új életet kezdő népeket a kereszténység fűzi egységbe s így történetírásukban azonos módon jelenik meg és lesz uralkodóvá hosszú századokon át a középkori keresztény történetszemléletből fakadó műfaj, a világkrónika, amely mellett csak lassan - részben klasszikus hatások alatt - bontakozik ki a másik műfaj, a História vagy Gesta néven ismert nemzeti történet. A nyugati történetírásnak a renaissance-ig önálló utakon kellett járnia s antik hatásoktól sokáig csak kevéssé érintve önmagából kellett kialakulnia, míg Bizáncban, ahol az antik görög és hellénisztikus történetírás emlékei állandóan ismeretesek voltak, az antik történeti irodalom hatása sohasem szűnt meg. így érthető, hogy a bizánci történetírás egészében sokkal fejlettebb és magasabb színvonalat képvisel, mint a nyugati.
A bizánci történetírás - mint maga a bizánci művelődés - három gyökérből fakad. Az egyik a görögség alkotása, a hellén pragmatikus történetírás, amelynek hatása a legszorosabban összefügg az antik tanulmányok bizánci történetével. Vissza

Tartalom

Bevezetés 1
1. A bizánci történetírás jellemzése. A források osztályozása. (1.) -
2. A bizánci források kutatásának története. Forráskiadványok. Segédtudományok. Irodalom. Rövidítések. (5.) - 3. A magyar-bizánci érintkezések korszakai. (19.) - 4. A magyar történetre vonatkozó bizánci források kutatásának
története. (25.)
I. A KIALAKULÁS KORA (IV-IX. SZÁZAD) 29
5. Bevezetés. Antik és keleti források. (29.) - 6. Hieronymus, Ammianus
Marcellinus. (32.) - 7. Eunapios. (34.) - 8. Olympiodoros. (36.) - 9. Zosimos. (36.) - 10. Philostorgios. (38.) - 11. Sokrates. (39.) - 12. Sozomenos. (40.) - 13. Theodoretos. (42.) - 14. V. századi hagiográfiai források. (43.) - 15. Priskos. (44.) - 16. Ennodius, Marcellinus comes, Jordanes. (51.) - 17. VI. századi kisebb források. Zacharias rhetor. (56.) - 18. Kosmas Indikopleustes. (57.) - 19. Prokopios. (58.) - 20. Agathias. (66.) -
21. Ioannes Malalas. (68.) - 22. Theophanes Byzantios. (72.) - 23. Menandros. (73.) - 24. Ioannes Epiphaneus. (76.) - 25. Euagrios. (77.) - 26. Egyéb
VI. századi kisebb források. Ioannes Ephesios. (78.) - 27. Pseudo-Maurikios-féle taktika. (80.) - 28. Theophylaktos Simokattes. (83.) - 29. Ioannes Antiocheus. (85.) - 30. VII. századi kisebb források. (88.) - 31. Chronicon
Paschale. (89.) - 32. Geographus Ravennas. Keleti források. (91.) - 33. Demetrios-legenda. (95.) - 34. VIII. századi kisebb források. (96.) - 35. Egyéb
VII-VIII. századi források. (98.) - 36. Theophanes. (100.) - 37. Nikephoros patriarcha. (104.) - 38. Georgios Monachos. (106.) - 39. „Scriptor
incertus." (109.) - 40. IX. századi kisebb források. (110.) - 41. A görög
nyelvű bolgár feliratok. (112.) - 42. X. századi kisebb források. (115.) -
43. Ioseph Genesios. (117.) - 44. X-XI. századi források. (118.) - 45. Epitome. Symeon Magistros, Leon Grammatikos, Theodosios Melitenos. (120.) -
46. Georgios Kedrenos. (122.) - 47. Későbbi források ide vonatkozó tudósításai. (124.)
II. A HONFOGLALÁS ÉS VEZÉREK KORA (IX-X. SZÁZAD) 126
48. Bevezetés. (126.) - 49. Szláv források. (130.) - 50. Bölcs Leó taktikája. (132.) - 51. X. századi kisebb források. (140.) - 52. Konstantinos
Porphyrogennetos. (143.) - 53. Georgios Monachos folytatása. (163.) -
54. Theophanes folytatása. (167.) - 55. Leon Diakonos. (170.) - 56. Későbbi
források ide vonatkozó tudósításai. (171.)
III. AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK KORA (XI-XIII. SZÁZAD) 173
57. Bevezetés. (173.) - 58. Ioannes Skvlitzes. (177.) - 59. Michael Attaleiates. (180.) - 60. Skylitzes folytatása. (181.) - 61. Anna Komnene. (183.) -
Ioannes Zonaras. (185.) - 63. Michael Glykas. (187.) - 64. Ioannes Kinnamos. (189.) - 65. Niketas Akominatos. (195.) - 66. XII. századi költemények. (200.) - 67. Theodoros Prodromos. (202.) - 68. XII. századi beszédek. (206.) - 69. XII. századi hagiográfiai és egyházi források. (208.) - 70. XII. századi kisebb források. (210.) - 71. Georgios Akropolites. (211.) - 72. Theodoros Skutariotes. (212.) - 73. Ephraim. (213.) - 74. Moreai krónika. (214.) - 75. Georgios Pachymeres. (215.) - 76. Nikephoros Gregoras. (216.)
IV. A VEGYESHÁZI KIRÁLYOK KORA (XIV-XV. SZÁZAD) 218
77. Bevezetés. (218.) - 78. Ioannes Kantakuzenos. (219.) - 79. XIV. századi kisebb források. (221.) - 80. Laonikos Chalkokondyles. (222.) - 81. Dukas.
(227.) - 82. Georgios Phrantzes. (230.) - 83. Michael Kritobulos. (232.) -
84. Zotikos Paraspondylos. (234.) - 85. XV. századi kisebb források. (235.) -
86. Ekthesis Chronike. (237.) - 87. Anonim krónika (= cod. Barber. gr.
111.). (238.) - 88. Manuel Malaxos-Dorotheos. (240.) -- 89. Hierax. (242.) -
90. XVI. századi kisebb források. (242.)
FÜGGELÉK 244
91. A magyarokra vonatkozó népnevek a bizánci forrásokban (táblázattal). (244.)
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 251

Moravcsik Gyula

Moravcsik Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Moravcsik Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem