A magyar testnevelés és sport története

Tartalom

Előszó (Dr. Kun László) 9
1. Testkultúra a feudális viszonyok kialakulása idején (dr. Földes Éva) 13
1.1. A katonai felkészítést szolgáló testgyakorlatok 14
1.2. Az erő és ügyesség hősei a népi hagyományokban 16
2. Testkultúra a kialakult feudalizmus korában (dr. Földes Éva) 19
2.1. Testkultúra a feudális rendi keretek között 19
2.1.1. Az egyházi nevelés 19
2.1.2. A világi nevelés 20
2.1.3. A perdöntő párviadalok 25
2.1.4. A népi testkultúra emlékei, a Toldi-mondakör 26
2.2. A testkultúra fejlődése a humanizmus terjedése idején 28
2.2.1. Pier Paolo Vergerio és Aeneas Silvius 28
2.2.2. Testkultúra a Hunyadiak korában 30
2.2.2.1. Párviadalok, vadászatok, lovas- és kocsiversenyek 32
2.2.2.2. Szalkai László diákkori feljegyzései 35
2.2.3. Harci kiképzés a Fekete Seregben 36
2.2.4. A kései humanisták a testkultúra kérdéseiről 38
2.2.5. Az udvari testkultúra hanyatlása 40
2.2.6. Vadászati, madarászati és fegyverviselési tilalmak a XVI. században 41
3. Testkultúra a kései feudalizmus időszakában (dr. Földes Éva) 45
3.1. A török és Habsburg-háborúk hatása a XVI. és XVII. század testkultúrájára 45
3.1.1. Testkultúra a végvárakban 45
3.1.1.1. Lovas párviadalok 46
3.1.1.2. A gyalogos katonaság testgyakorlatai 53
3.1.1.3. Birkózás, kőhajítás, pályafutás, nyilazás 54
3.1.1.4. Az úszás és az evezés a naszádosok kiképzésében 57
3.2. A testkultúra fejlődésének új irányai a hódoltságon kívül (XVI-XVII. század) 58
3.2.1. A városi testkultúra kialakulása 62
3.2.1.1. Céllövőegyesületek 63
3.2.1.2. A természetjárás kezdetei 64
3.2.1.3. A városi fürdőélet 65
3.2.1.4. Népi játékok, szórakozások és vízi vetélkedők 67
3.2.1.5. Törekvések az iskolások testgyakorlásának bevezetésére 68
3.2.2. Apáczai és Comenius az ifjúság sokoldalú neveléséért 72
3.3. A testkultúra fejlődése a XVIII. században 80
3.3.1. A városi polgárság játékai és vetélkedői 80
3.3.2. Népi vetélkedők és játékok 81
3.3.3. Az iskolai testnevelés ügye a XVIII. században 83
3.3.3.1. Testnevelés a Ratio Educationisban 85
3.3.3.2. A nemesi akadémia terve 87
3.3.3.3. A magyar testnevelési szakirodalom kezdetei 88
3.3.3.4. Tessedik Sámuel a parasztság szellemi-fizikai felemeléséért 91
3.4. Törekvések a polgári-nemzeti testkultúra alapjainak lerakására (1790-1848) 93
3.4.1. A testnevelés jelentősége a polgári nevelésben 93
3.4.2. Reformtörekvések a magyar nevelésügy területén 95
3.4.2.1. A katonai nevelés 97
3.4.2.2. A polgári jellegű nevelés irodalmi előfutárai 99
3.4.2.3. A testnevelés és a sport a nemzeti felemelkedés szolgálatában 101
3.4.2.4. Wesselényi és Széchenyi szerepe a magyar testnevelési és sportmozgalom úttörői között 102
3.4.2.5. Törekvések a sportélet kialakítására 107
3.4.2.6. Kezdeményezések az iskolai testnevelés bevezetésére 115
3.4.2.7. Első eredmények a sportélet meghonosítása terén 121
3.5. A testnevelés és a sport a honvédelmi nevelés szolgálatában (1848-1849) 122
3.5.1. Az ifjúság az iskolai testnevelés bevezetéséért 122
3.5.2. Törekvések a testnevelés és a sport intézményes kereteinek létrehozására 123
3.5.3. A testnevelés szerepe a honvédelmi kiképzésben 125
3.6. Jegyzetek 129
4. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus időszakának testkultúrája (1848-1918) (dr. Kun László) 133
4.1. Az önkényuralom időszakának testkultúrája (1849-1867) 133
4.1.1. A forradalom és a szabadságharc leverését követő átmeneti törés és torzulás jelenségei a testkultúra területén (1849-1855) 133
4.1.2. A polgári-nemzeti testkultúra ügyének vajúdása az önkényuralom válságának évtizedében (1856-1866) 135
4.1.3. A nemzetközi kapcsolatok kezdetei 139
4.2. A dualizmus időszakának testkultúrája (1867-1918) 141
4.2.1. A polgári-nemzeti torna- és sportmozgalom egyleti alapjainak lerakása (1867-1880) 142
4.2.2. A modern sportélet szövetségi hálózatának és bajnoki rendszerének kibontakozása (1880-1918) 150
4.2.3. Az iskolai tornaoktatás és az előtornász-mozgalom alapjainak lerakása (1867-1880) 161
4.2.4. Az iskolai tornaoktatás testneveléssé fejlődése, az iskolai sportkörök kialakulása, liberális és militarista törekvések harca (1880-1918) 164
4.2.5. A tornatanító-képzés kialakulása, törekvések a főiskolai szintű testnevelőképzés megvalósítására (1867-1918) 168
4.2.6. A munkás torna- és sportmozgalom első kísérletei (1867-1890) 175
4.2.7. A munkás torna-, természetjáró- és sportmozgalom kialakulása (1890-1918) 175
4.2.8. A nemzetközi sportkapcsolatok kialakulása (1867-1895) 183
4.2.9. A nemzetközi kapcsolatok kibontakozása, a sportdiplomácia megszületése (1896-1914) 189
4.2.10. A parasztság testkultúrájának beszűkülése, a népi játékok elsorvadása az abszolutizmus és a dualizmus időszakában 200
4.2.10.1. A magyarországi testkultúra népijáték-, néptánc- és vetélkedés-hagyományai 1849 és 1918 között 201
4.2.10.2. A paraszti testkultúra beszűkülése, a népi játék- és vetélkedési rendszer szétesése 208
4.2.10.3. Népi játék - nemzeti sportág 209
4.2.11. Az Országos Testnevelési Tanács (OTT) létrehozása és működésének kezdete 211
4.3. Összefoglalás 212
4.4. Jegyzetek 213
5. A sport és a testnevelés a forradalmi átalakulás útján (1918-1919) (dr. Földes Éva) 217
5.1. A forradalmi átalakulás első lépései 217
5.2. A testkultúra szocialista irányú fejlődése a Tanácsköztársaság alatt 219
5.2.1. Mindent a gyermek egészségéért 220
5.2.2. Megalakult a Testnevelési Ügyek Direktóriuma (TÜD) 221
5.2.3. A Vörös hadsereg testnevelési programja 223
5.2.4. A sportélet újjászületése, a május elsejei demonstráció 224
5.2.5. A TÜD sportlétesítmény-elosztási tevékenysége, pályaépítési programja 229
5.2.6. Gondoskodás az ifjúmunkások sportjáról és testneveléséről 233
5.2.7. Az iskolai testnevelés reformja 234
5.2.8. Az új rendszerű testnevelőképzés megindulása 238
5.3. Eredmények és tanulságok 240
5.4. Jegyzetek 241
6. A testnevelés és a sport a Horthy-korszakban (1919-1944) 243
6.1. A Horthy-rendszer testnevelésének és sportjának története, szerkezete (dr. Kutassi László) 243
6.1.1. A testnevelés és a sport az ellenforradalmi rendszer felülkerekedését követő években (1919-1923) 243
6.1.1.1. A nyílt ellenforradalmi diktatúra és a fehérterror kialakulása 243
6.1.1.2. A munkásmozgalom az ellenforradalmi rendszer első éveiben 244
6.1.1.3. A Horthy-rendszer jellege 246
6.1.1.4. A TÜD intézkedéseinek hatálytalanítása és a megtorlások 247
6.1.1.5. A testnevelés és a sport hivatalos irányító szerveinek működési gondjai 250
6.1.1.6. A sportblokád 250
6.1.1.7. A fajelmélet híveinek szervezkedése a sportban 251
6.1.1.8. Az ellenforradalmi kormányon belüli erők nézeteltérései az új testnevelési rendszer kialakítása terén 253
6.1.1.9. A sportegyesületek és a sportági szövetségek 1920-ban 257
6.1.1.10. Az 1921. évi 53. tc. végrehajtási utasításai 270
6.1.1.11. A testnevelés és a sport állami pénzügyi feltételei 261
6.1.1.12. A testnevelés és a sport hivatalos irányító szerveinek tevékenysége 262
6.1.1.13. A polgári elidegenedés fokozódása a sportban 264
6.1.2. A Horthy-rendszer átmeneti stabilizációja és a testkultúra (1924-1929) 268
6.1.2.1. Politikai helyzet 269
6.1.2.2. Az 1921. évi 53. tc. végrehajtási utasításai 270
6.1.2.3. A klebelsbergi sportkoncepció kialakulása és az OTT centralizálási törekvései 272
6.1.2.4. A diáksport a húszas évek második felében 273
6.1.2.5. A professzionizmus további terjedése a sportban 274
6.1.2.6. A kerékpárosokra vonatkozó rendelkezések 276
6.1.3. A testnevelés és a sport a világgazdasági válság éveiben (1929-1933) 277
6.1.3.1. A világgazdasági válság és a magyar munkásmozgalom 277
6.1.3.2. A testnevelés és a sportmozgalom helyzete 380
6.1.4. Testkultúra a totális fasizmus és a háború elleni küzdelem időszakában (1934-1941) 281
6.1.4.1. Küzdelem az egységfrontért 281
6.1.4.2. A testnevelés militarizálásának fokozódása 284
6.1.4.3. A testnevelés és a sport funkcióinak további torzulása 285
6.1.5. A testnevelés és a sport Magyarországon 1941-1944 között 287
6.1.5.1. Magyarország a második világháborúban 287
6.1.5.2. A testnevelés és a sport a Horthy-rendszer utolsó éveiben 288
6.2. A Horthy-korszak munkássportmozgalma (dr. Kun László) 289
6.2.1. Munkássportmozgalom az ellenforradalom felülkerekedését követő években (1919-1922) 290
6.2.2. Munkássportmozgalom a Horthy-rendszer átmeneti stabilizációja idején (1923-1929) 294
6.2.3. Munkássportmozgalom a világgazdasági válság időszakában (1929-1933) 305
6.2.4. Munkássportmozgalom az egységfront és a népfrontpolitika szolgálatában (1934-1941) 309
6.2.5. A munkássportmozgalom küzdelme a létért és az ország háborúból való kiválásáért (1941-1944) 313
6.3. A "szabadidő-mozgalom" és a munkássport (1935-1944) 315
6.3.1. A vállalati sport szerepének megnövekedése a Horthy-korszakban 315
6.3.2. Viták a Gyári Szabadidő Központ létrehozása körül 318
6.3.3. A "szabadidő-mozgalom" fogadtatása a munkásmozgalomban 323
6.3.4. A "szabadidő-mozgalom" hatása a munkások és alkalmazottak életmódjára 327
6.3.5. Összefoglalás 331
6.4. Testnevelőtanár- és edzőképzés a Horthy-korszakban 332
6.4.1. Az 1921. évi 53. tc.-től a Testnevelési Főiskola megalakulásáig (1921-1925) 333
6.4.2. A Magyar Testnevelési Főiskola létrehozása és szervezeti kereteinek kialakítása (1925-1929) 335
6.4.3. A tanár- és az edzőképzés struktúrájának alakulása az 1930-as évek elejétől a felszabadulásig 338
6.4.4. A Budai Önkéntes Ezred soraiban 345
6.5. Jegyzetek 347
7. A sportmozgalom és a testnevelés a felszabadulás után (dr. Kutassi László) 361
7.1. A szocialista átalakulás előfeltételeinek megteremtése a testkultúra területén (1944 vége - 1948 eleje) 362
7.1.1. A magyar testnevelés és sport a népi demokratikus forradalom első szakaszában 362
7.1.1.1. A politikai helyzet 362
7.1.1.2. A testnevelés és a sport állapota 364
7.1.1.3. A népi szervek létrejötte 365
7.1.1.4. A demokratikus sportmozgalom akcióinak szaporodása 368
7.1.1.5. Reformtörekvések a testnevelésben 368
7.1.1.6. Az 1945. augusztusi nagy rendezvények 369
7.1.1.7. Az ellentétek felszínre jutása és az egységes sportmozgalom hiánya 371
7.1.1.8. A reakció támadása 1945 őszén a népi sportszervek ellen 374
7.1.1.9. A testkultúra társadalmi szerepének erősödése 376
7.1.1.10. A sportmozgalom megosztottságának növekedése 379
7.1.1.11. A polgári jobboldal kudarca a népi sportszervekkel szemben 380
7.1.1.12. Az amatőr-profi problémák erősödése 383
7.1.1.13. Újabb sportpolitikai problémák 383
7.1.1.14. Újabb sportkapcsolatok és sportsikerek 386
7.1.2. A szocialista átalakítás feltételeinek erősödése a magyar testkultúrában 381
7.1.2.1. A Baloldali Blokk sikerei a sportmozgalomban és a testnevelésben 387
7.1.2.2. A fordulat éve a sportmozgalomban 393
7.2. A szocialista testkultúra alapjainak lerakása (1948-1963) 399
7.2.1. A testnevelés és a sport 1948-1954 között 400
7.2.1.1. Az OSH működésének kezdete 400
7.2.1.2 Újabb ellentmondások feloldására irányuló törekvések 403
7.2.1.3. A felszabadulás utáni első nagy világverseny Magyarországon 408
7.2.1.4. Újabb korszerűsítési munkálatok 410
7.2.1.5. Gondoskodás a testkultúráról a népgazdasági tervben 411
7.2.1.6. Törekvések a sportegyesületek bázisszerveinek kialakítására 412
7.2.1.7. Intézkedések a testnevelési rendszer továbbfejlesztésére 413
7.2.1.8. Az MDP figyelmeztet a torzulási veszélyekre 415
7.2.1.9. Az állami irányítás továbbfejlesztése 416
7.2.1.10. Az országos sportegyesületek rendszerének kialakulása 417
7.2.1.11. Újabb nagy sikerek 419
7.2.1.12. A fejlődés során felszínre kerülő újabb gondok 422
7.2.2. A jobboldali erők támadásainak fokozódása és a testkulturális problémák bonyolultabbá válása (1954 vége - 1958 eleje) 425
7.2.2.1. Az ellentmondások fokozódása 425
7.2.2.2. Ellenforradalom a sportmozgalomban 428
7.2.2.3. Az ellenforradalom visszaszorítása és következményeinek felszámolása 430
7.2.3. A szocializmus építésének meggyorsítása és alapjainak erősödése a testkultúra területén 434
7.3. A szocialista testkultúra kibontakozásának kezdete 443
7.3.1. Az "MTS-időszak" (1963 vége - 1973 eleje) 443
7.3.1.1. Az iskolai testnevelés helyzete 445
7.3.1.2. A sportmozgalom változásai 453
7.3.1.3. A sport állami irányítására való visszatérést elindító 1971. évi párthatározatok 459
7.3.2. Visszatérés a sport állami irányítási rendszeréhez (1973-tól) 462
7.3.2.1. Az OTSH megalakulása és első intézkedései 462
7.3.2.2. A sportmozgalom fejlődése 463
7.3.2.3. A testnevelés és a sport fejlesztésére tett intézkedések 1974-1980 között 469
7.4. A Magyar Kommunista Párt sportprogramja 481
7.5. Jegyzetek 485
Időrendi táblázat (dr. Kun László) 495
Név- és tárgymutató (dr. Kun László) 579

Témakörök