A Magyar Tanácsköztársaság plakátjai az Országos Széchényi Könyvtárban

Előszó

1919. március 21-én, Magyarország proletársága a maga közébe vett minden hatalmat. A Forradalmi Kormányzótanács és a Magyarországi Szocialista Párt "Mindenkihez! " című kiáltványában bejelentette a Tanácsköztársaság megalakulását. Károlyi Mihály, a Magyar Népköztársaság ideiglenes elnöke lemondott és átadta a hatalmat Magyarország proletáriátusának.
A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyetlen pártban egyesült a Magyarországi Szocialista Pártban, A proletárdiktatúra az ország élére a Forradalmi Kormányzótanácsot állította, melynek tagjai, a népbiztosok gyakorolták azt a hatáskört, amely eddig a Magyar Népköztársaság minisztereit illette. A nagy feladatokra és életbevágó munkákra tekintettel, hozta a Forradalmi Kormányzótanács első három szigorú rendeletét. A Forradalmi Kormányzótanács kötelessége volt a munkás-paraszt és katonatanácsok országos kiépítése. A törvényhozói, végrehajtói és bíráskodó hatalmat a munkás-paraszt- és katonatanácsok diktatúrája gyakorolta. A direktóriumok végrehajtó szervei voltak a Forradalmi Kormányzótanácsnak, ennélfogva minden közigazgatási, statisztikai, szocializálási, közélelmezési, lakáshivatali, egészségügyi, népjóléti, közrend és propaganda ügyekben intézkedtek. A tanácsok és a direktóriumok működésében a legelső szempont az volt, hogy az új rendet megteremtsék. A helyi tanácsok a Forradalmi Kormányzótanácsnak az egész ország területére kiterjedő rendelkezéseit pontosan és lelkiismeretesen, valamint haladéktalanul tartoztak végrehajtani. Tilos volt a rendeleteket önkényesen megváltoztatni. Vissza