A magyar színjátszás története 1790-1894

Szöveggyűjtemény I./Kézirat

Szerző

'Staud Géza: A magyar színjátszás története 1790-1894 ' összes példány

Kiadó:	Színház és Filmművészeti Főiskola
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	184 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar színháztörténeti szöveggyűjtemény első kötete 1790-től, Kelemen László társulatának jelentkezésétől nyomon követi a hivatalos magyar színjátszás történetét a Népszínház megnyitásáig. Egyetlen fejezet - Justh Zsigmond parasztszínháza - nem illeszthető ehhez a vonulathoz. Justh vállalkozása azonban más szempontokból érdekes, tárgyalása kikerülhetetlen.
Színháztörténetünk forrásainak gyűjtése csak későn kezdődött - a 19. század végén születtek az első monográfiák, amelyek forrásokat is közölnek. Ebben a kötetben is látható, hogy az eredeti beadványok, tervezetek, levelek, szerződések, naplók nyomán nehéz megrajzolni a magyar színjátszás történetét.
A színházi est csillogása, a fényes külsőségek között megtartott előadás, a nemzeti nyelv kiművelésének, majd a nemzeti öntudat ébrentartásának feladata különös, romantikus bűvkört rajzolt a színjátszók köré. A siker mámora elfedte azt a sok keservet, nélkülözést, lelki és testi kínt amelyből az "alakítás", az emberábrázolás megszületett.
A kötetben található színészportrék mégis érzékeltetik a színészi pálya buktatóit, vargabetűit, megalkuvásait. Rámutatnak azokra a törvényszerűségekre, amelyek a színész életkorából, s az őt körülvevő korszak politika jellegéből fakadtak. Minden művész pályája egyéni - de az egyéni sorsokból kitapintható a közös, az általános is. A kötetben az állandó játszóhelyet, állandó színházat sürgető elméletírók, a dramaturgiai irodalom első művelői is szerepelnek. A 19. század végére azonban - éppen a színjátszókultúra gyors ütemű fejlődése miatt - eltávolodtak a színházi élettől, s külön utakon járva, sokszor és sokan akadémikus magasságból nyilatkoztak e művészeti ágról.
A szöveggyűjtemény természetesen csak a legfontosabb eseményeket, művészeket ismertetheti, könnyen kezelhető, jól összegyűjtött források és tanulmányok segítségével. A további szakirodalom és forráskiadás legfontosabb műveit a kötet végén található Ajánlott irodalom ismerteti. A 18. és 19. századi források szövegének közlésekor a betűhív átírásra törekedtem, s az idézett kiadványban található átírási módot követtem. A 19. század végétől kiadott könyvekből vett részeket minden esetben a mai helyesírási szabályokhoz igazítottam. Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
I. A MAGYAR NYELVŰ HIVATÁSOS SZÍNJÁTSZÁS KEZDETEI 11
AZ ELSŐ MAGYAR HIVATÁSOS SZÍNJÁTSZÓTÁRSASÁG
MEGALAKULÁSA 13
Kelemen László társulatának kérvénye 14
A Magyar Hírmondó tudósítása az első magyar színtársulat előadásáról 16
Kelemen Lászlóék kiáltványa 1792. IX.8. 18
Kelemen László 20
Kelemen László naplója 20
Moór Anna 26
Dr. Lázár Béla Moór Anna 26
AZ ERDÉLYI MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS KEZDETE 29
Egy csonkán maradt szerződés 30
Kótsi Patkó János 31
Kótsi Patkó János: Beköszöntő beszéd 31
Kótsi Patkó János levele Wesselényi Miklóshoz 1803 márciusából? 34
Az erdélyi magyar játszószín constitutiója 36
A MÁSODIK PESTI SZÍNTÁRSULAT (1807-1815) 38
Ferenczy János levele Horvát Istvánnak 39
Szilágyi Pál: Egy nagyapa regéi unokájának 40
Benke József 42
Benke József: A teátrum célja és haszna 42
A Hazai (és Külföldi) Tudósítások színházi tárgyú írásaiból 46
Kultsár István: Buzdítás a nemzeti theátrom felépítésére 49
IL VÁNDORSZÍNÉSZET 51
Jókai Mór a vándorszínészekről 54
Balog István: Egy agg magyar színész életéből 55
Kántorné Engelhardt Anna 57
Szigligeti Ede: Kántorné 57
Kárpáti Aurél: Kántorné 58
Gyárfás Miklós: Kántorné Gertrudis szerepében 61
Déryné Széppataki Róza 65
Staud Géza: Déryné 65
Déryné levele Bajza Józsefhez 78
Déryné levele Néb Máriához 78
Megyeri Károly 81
Szigligeti Ede: Megyeri Károly 81
Vahot Imre: Megyeri Károly 82
HL AZ ELSŐ ÁLLANDÓ SZÍNHÁZAK 87
KOLOZSVÁR 89
Káli Nagy Lázár: Az erdélyi magyar színészet hőskora 90
MISKOLC 92
A magyar színészet története Miskolcon 93
BALATONFÜRED 94
Kisfaludy Sándor: Prológus a füredi játékszínnek megnyitásánál 95
IV. ÍRÓK 97
Kazinczy Ferenc 100
Kazinczy Ferenc: Külföldi Játszószín 100
Katona József 102
Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költő
mesterség lábra nem tud kapni? 103
Kölcsey Ferenc 109
Kölcsey Ferenc: A leányőrző 110
Garay János 116
Garay János: Dramaturgiai füzér 116
V. A NEMZETI SZÍNHÁZ 1837-1892 119
A NEMZETI SZÍNHÁZ MEGNYITÁSA 121
1836. XLI. törvény-cikkely a Pesten országos költségen felállítandó nemzeti
játékszínről 122
Vörösmarty Mihály: Játékszíni krónika 1837. VIII. 27. 123
Erkel Ferenc szerződési feltételei 1838. január 14. 125
Bajza József 128
Bajza József dramaturgiája 128
Bajza József: Szózat a Pesti Magyar Színház ügyében 134
Bajza József: Magyar játékszíni krónika. 1838. Jún. 22. 138
Fáy András: Nyílt szó az országos színház ügyében 139
A NEMZETI SZÍNHÁZ AZ ÖNKÉNYURALOM KORÁBAN ÉS
SZIGLIGETI EDE IGAZGATÁSA IDEJÉN 141
Jókai Mór: Emlékeimből 142
Gyulai Pál: A Nemzeti Színház és drámairodalmunk 144
Salamon Ferenc: Nemzeti Színházunk jelentősége 147
Szigligeti Ede 150
Szigligeti Ede: Drámai állapotainkról 150
Báró Podmaniczky Frigyes felterjesztése Szigligeti Edének végleges
adminisztratív igazgatóvá való kinevezése tárgyában 153
A PAULAY-KORSZAK 156
Paulay Ede 157
Csathó Kálmán: A Nemzeti Színház és Paulay Ede 158
Csillag Ilona: A százéves színésziskola 165
A PAULAY - KORSZAK 167
Paulay színészelméleti műve 172
Paulay Ede: A színészet elmélete 172

Témakörök

Művészetek > Színház > Színháztörténet > Magyar > XIX. század
Művészetek > Színház > Tankönyvek > Felsőoktatási
Tankönyvek, jegyzetek, szöveggyűjtemények > Művészetek > Színház > Felsőoktatási

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem