A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása VI.

Tartalom

Előszó
I. Általános jelentés.
A) Az 1910. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása.
1. A népszámlálás előkészítése és felvételi mintái 1
2. A népszámlálás végrehajtása és az eredmények közzététele 2
B) Lakóházak és lakásviszonyok.
1. A lakóházak száma, szaporodása; a területhez és
a népességhez való aránya 14
2. A lakóházak jellege és tulajdonosuk minősége 15
3. A lakóházak magassága és építési anyaga 15
4. A lakások és azok helyiségeinek száma és fekvése 18
C) Általános népleírás.
1. Polgári és katonai népesség; népszaporodás 21
2. Népsűrűség; néptömörülés 25
3. A népesség születési hely szerint; a belső vándorlások 28
4. A népesség állampolgárság szerint; jogi népesség... 34
5. A népesség nemek szerint 42
6. A népesség korviszonyai 45
7. A népesség családi állapota 51
8. Hitfelekezeti viszonyok 57
9. A népesség anyanyelve 63
10. A népesség nyelvismerete 77
11. A népesség műveltsége 86
D) A népesség foglalkozása.
1. A foglakozások főosztályai; keresők és eltartottak... 97
2. A népesség társadalmi tagozódása (foglalkozási viszonya) 102
3. A nők szerepe a foglalkozásokban 106
4. Őstermelés 110
5. Bányászat, ipar és forgalom 123
a) Az iparforgalmi népesség főbb csoportjai és földrajzi eloszlása 123
b) Az iparforgalmi népesség foglalkozási viszony szerint 128
c) A nők az iparforgalmi foglalkozásokban 133
d) A bányászati és ipari vállalatok és segédszemélyzetük 135
e) A nagyipari vállalatok és segédszemélyzetük 141
f) Az iparforgalmi vállalatokban alkalmazott ipari szakmunkások 150
g) A tulajdonképeni ipar körébe tartozó helynélküli férfisegédek 154
h) Bányászati és ipari mellékfoglalkozások 155
6. Közszolgálat és szabad foglalkozások és egyéb értelmiség 161
7. A népesség demográfiái viszonyai foglalkozásonkint 169
a) Korviszonyok 169
b) Családi állapot 171
c) Honosság 173
d) Vallás 175
e) Anyanyelv 181
f) Magyarul tudás 190
g) Műveltség 199
h) Az értelmiségi foglalkozásúak vallás és anyanyelv szerint 202
8. A népesség ház- és földbirtokviszonyai foglalkozásonkint 219
II. Részletes kimutatások.
1. A lakóházak száma, szaporodása, a területhez és a
népességhez való aránya; továbbá a lakóházak
részletezése jelleg, tulajdonosuk minősége és az
épületek magassága szerint 2
2. A lakások száma és a népességhez való aránya,
továbbá a magánlakások fekvése és lakóhelyiségeinek száma 4
3. A polgári népesség növekedése 1869-től 1910-ig törvényhatóságonkint 6
4. Az összes népesség növekedése 1890-től 1910-ig; az
utolsó évtized tényleges szaporodásának összehasonlítása a természetes szaporodással; terület, népsűrűség törvényhatóságonkint 8
5. Az összes népesség növekedése 1900-tól 1910-ig; terület és népsűrűség törvényhatóságok, járások és rendezett tanácsú városok szerint 10
6. A népesség tömörülése a községek nagysága szerint 1900-ban és 1910-ben 17
7. A városi és vidéki népesség szaporodása 1890-től 1910-ig 17
8. Az egyes városok népességének szaporodása szembeállítva a vidék (járások) népességének szaporodásával országrészenkint 18
9. A népesség megoszlása születési hely szerint 1900-ban
és 1910-ben törvényhatóságonkint 20
10. A törvényhatóságok egymásközti népcseréje és annak
mérlege a születési hely alapján:
a) Részletes kimutatás 22
b) Összefoglalás és arányszámok 66
11. A boszniai illetőségűek és külföldi honosok száma
és aránya 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 68
12. A boszniai illetőségűek és külföldi honosok száma
és szaporodása, valamint a nők aránya a külföldi
honosok közt a két utolsó népszámlálás szerint... 72
13. A Bosznia-Herczegovinában 1910-ben összeírt magyar
honos polgári egyének az országos kormány által
megküldött számlálólapok alapján összeírási helyük szerint 74
14. Az Ausztriában 1910-ben összeírt magyar honos polgári egyének az osztrák kormány által megküldött számlálólapok alapján összeirási helyük szerint 76
16. A Magyarbirodalom területén kívül 1910-ben összeírt magyar honos katonák a közös hadügyminiszter által megküldött számlálólapok alapján, összeírási helyük szerint 80
16. A népcsere mórlege Ausztriával 1900-ban és 1910-ben
a polgári és katonai népesség megkülönböztetésével törvényhatóságonkint 82
17. A férfiak és nők száma és egymáshoz való aránya
a három utolsó népszámlálás szerint törvényhatóságonkint 84
18. A férfiak és nők egymáshoz való aránya korévenkint 86
19. A népesség korévenkint 1900-ban és 1910-ben 87
20. A 15 éven felüli népesség családi állapota nemek
és korcsoportok szerint, törvényhatóságonkint 90
21. A különböző családi állapotúak aránya a 15 éven
felüli népességben 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 98
22. A népesség hitfelekezetek szerint 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 100
23. A városok népessége hitfelekezetek szerint országrészenkint 1900-ban és 1910-ben 104
24. Hitfelekezet a korral és családi állapottal összevetve, viszonyszámokban 112
25. A polgári népesség 1880-ban és 1910-ben, az összes
népesség 1900-ban és 1910-ben anyanyelv szerint, törvényhatóságonkint 114
26. Az egyes nemzetiségek szaporodása a polgári népességben 1880-tól 1910-ig törvényhatóságonkint 118
27. Az egyes nemzetiségek szaporodása az összes népességben 1900-tól 1910-ig törvényhatóságonkint 120
28. A polgári népesség anyanyelv szerint százalékokban
1880-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 122
29. Az összes népesség anyanyelv szerint százalékokban
1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 124
30. A városok népessége anyanyelv szerint országrészenkint 1900-ban és 1910-ben 126
31. Anyanyelv a korral és családi állapottal összevetve, viszonyszámokban 134
32. A népesség anyanyelve hitfelekezetek szerint, a három utolsó népszámlálás alapján 136
33. A magyar anyanyelvűek aránya az egyes hitfelekezetek hívei között a három utolsó népszámlálás alapján törvényhatóságonkint 138
34. A csak magyarul tudók aránya a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 140
36. A nem magyar anyanyelvűek közül csak anyanyelvükön beszélők aránya törvényhatóságonkint 141
36. A csak magyarul tudók aránya hitfelekezetek szerint, törvényhatóságonkint 142
37. A magyarul tudók és nem tudók száma és aránya
a polgári népességben 1880-ban és 1910-ben, az
összes népességben 1900-ban ós 1910-ben törvényhatóságonkint 144
38. A magyarul tudók száma és aránya a polgári népességben 1880-ban és 1910-ben, az összes népességben 1900-ban és 1910-ben városonkint, szembeállítva a vidékkel országrészenkint 148
39. A magyarul tudók aránya az egyes nemzetiségek
közt a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 152
40. A magyarul tudók aránya az egyes hitfelekezetek
nem magyar ajkú hívei között 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 154
41. Magyarul tudás nemzetiségek szerint a korral és
nemmel egybevetve, országos eredményekben 156
42. A különböző felekezetű nem magyar anyanyelvűek
magyarul tudása nemek szerint, országos eredményekben 156
43. Az egyes nemzetiségek nyelvismerete és a beszélt
nyelvek elterjedtsége, törvényhatóságonkint 158
44. Az írni-olvasni tudás terjedése a négy utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 166
45. Az írni-olvasni tudók aránya nemek szerint a három
utolsó népszámlálás alapján, továbbá nemek és
korcsoportok szerint 1910-ben törvényhatóságonkint 170
46. Az ími-olvasni tudók aránya hitfelekezetek szerint,
a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint 174
47. Az irni-olvasni tudók aránya nemzetiségek szerint
a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint 176
48. Az írni-olvasni tudók aránya nemek szerint a három
utolsó népszámlálás alapján, továbbá nemek és
korcsoportok szerint 1910-ben, vallással és anyanyelvvel összevetve, országos eredményekben 178
49. A középiskolát végzettek aránya nemek szerint, törvényhatóságonkint 180
50. A középiskolát végzettek aránya nemek és korcsoportok szerint a vallással és anyanyelvvel összevetve országos eredményekben 181
51. A népesség a keresők és eltartottak és a nemek
megkülönböztetésével a három utolsó népszámlálás
szerint, törvényhatóságonkint 184
52. A keresők és eltartottak foglalkozási főosztályok
szerint a nemek megkülönböztetésével 1900-ban és 1910-ben 188
53. A kereső népesség foglalkozási viszony szerint való
megoszlása foglalkozási főosztályok szerint a
nemek megkülönböztetésével 1900-ban és 1910-ben 190
54. A kereső népesség foglalkozási viszony szerint
való megoszlása törvényhatóságonkint 1900-ban és 1910-ben 192
55. A népesség foglalkozási viszony szerint való megoszlása az eltartottak figyelembevételével, foglalkozási főosztályon kint országos eredményekben 1900-ban és 1910-ben 194
56. Az egyéb segédszemélyzet részletezése foglalkozási főosztályonkint, országos eredményekben 1910-ben 196
57. A kereső nők foglalkozási főosztályok szerint, törvényhatóságonkint 1900-ban és 1910-ben 198
58. A kereső nők foglalkozási főosztályonkint és fontosabb fő- és alcsoportonkint 1900-ban és 1910-ben 102
59. A földmiveléssel foglalkozó kereső népesség foglalkozási viszony szerint törvényhatóságonkint 1900-ban és 1910-ben 204
60. A földmiveléssel foglalkozó önálló kereső népesség
részletezése a birtok terjedelme szerint 1900-ban
és 1910-ben, törvényhatóságonkint 208
61. Az őstermeléssel foglalkozó női kereső népesség
1900-ban és 1910-ben a férfiakhoz viszonyítva, a
foglalkozási viszony feltüntetésével, törvényhatóságonkint 210
62. A mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozó kereső
népesség részletezése és a szántóföld-, kert- és
szőlőterülettel való egybevetése 1900-ban és 1910-ben
törvényhatóságonkint 212
63. Az egyes ipari főcsoportokban foglalkozók az összes
kereső népesség százalékában 1900-ban és 1910-ben, törvényhatóságonkint 214
64. A városok és az 5000 léleknél népesebb községek
bányászat-és ipar-forgalommal foglalkozó kereső népessége 1910-ben 216
65. A bányászat-, kohászat-, ipar-forgalommal foglalkozó
kereső népesség foglalkozási viszonya foglalkozási
főcsoportok szerint 1900-ban és 1910-ben százalékokban 220
66. A kereső népesség foglalkozási viszonya a három
utolsó népszámlálás szerint azokban a tulajdonképeni ipari és kereskedelmi alcsoportokban, a melyekben 1910-ben a keresők száma legalább 1000-re rúgott 221
67. A bányászat- és ipar-forgalomhoz tartozó segédszemélyzet foglalkozási viszonya 100 önállóra vonatkoztatva 1900-ban és 1910-ben 224
68. A tulajdonképeni kereskedelemmel foglalkozó kereső
népesség foglalkozási viszonya törvényhatóságonkint 1900-ban és 1910-ben 226
69. A bányászát- és ipar-forgalommal foglalkozó női kereső
népesség 1900-ban és 1910-ben a férfiakhoz viszonyítva a foglalkozási viszony feltüntetésével 228
70. A bányászat- és ipar-forgalommal foglalkozó női kereső
népesség a férfiakhoz viszonyítva törvényhatóságonkint 1900-ban és 1910-ben 232
71. A kereső nők száma és aránya a három utolsó népszámlálás szerint azokban a bányászat- és iparforgalomhoz tartozó alcsoportokban, a melyekben 1910-ben legalább 200 nő foglalkozott 234
72. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok
nagyság szerint 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 236
73. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok segédszemélyzete a vállalatok nagysága szerint 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 240
74. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok nagyság szerint 1900-ban és 1910-ben ipari főcsoportonkint 244
75. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok
segédszemélyzete a vállalatok nagysága szerint,
1900-ban és 1910-ben ipari főcsoportonkint 246
76. Iparágak 1900-ban és 1910-ben, a melyekben 1910-ben
akár a vállalatok száma, akár a segédszemélyzet legalább 1000 volt 248
77. A 20-nál több segédszemélyt alkalmazó bánya- és
és iparvállalatok nagyság szerint 1900-ban és 1910-ben ipari főcsoportonkint 250
78. Bányászát! és ipari ágak 1900-ban és 1910-ben, a
melyekben a 20-nál több segéddel dolgozó vállalatokban 1910-ben legalább 1000 egyén volt alkalmazva 252
79. A 20-nál több segéddel dolgozó bánya- és iparvállalatok segédszemélyzete foglalkozási viszony szerint, továbbá a segédszemélyzetből a magyar állampolgárok, magyar anyanyelvűek és magyarul tudók aránya 1900-ban és 1910-ben foglalkozási fő- és nevezetesebb alcsoportok szerint 254
80. A bányászati és ipari mellékfoglalkozással birók
száma és aránya az ugyanazon foglalkozást főfoglalkozásképen üző keresőkhöz, ipari főcsoportonkint 1900-ban és 1910-ben 258
81. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó s a népszámláláskor munka nélkül volt férfi segédszemélyzet 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 259
82. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó s a népszámláláskor munka nélkül volt férfisegédek iparágak szerint 259
83. Az összes népesség foglalkozása a korral egybevetve, országos eredményekben 260
84. A kereső népesség kor szerint való megoszlása foglalkozásonkint és nemek szerint 262
85. A népesség foglalkozása a családi állapottal egybevetve 264
86. A kereső népesség családi állapot szerint való megoszlása foglalkozásonkint és nemek szerint 266
87. A népesség foglalkozás és írni-olvasni tudás szerint 268
88. A középiskola 8, 6 és 4 osztályát végzettek aránya
a kereső népességben foglalkozásonkint, a nemek megkülönböztetésével 270
89. A népesség foglalkozás és honosság szerint 1900-ban és 1910-ben 272
90. A népesség foglalkozás és vallás szerint 1900-ban és 1910-ben 274
91. Az izraelita vallásúak aránya az egyes foglalkozási
főcsoportokban 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 278
92. Az izraelita vallásúak aránya egyes fontosabb foglalkozási alcsoportok keresői között 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 280
93. A népesség foglalkozás és anyanyelv szerint 1900-ban és 1910-ben 282
94. A magyar anyanyelvűek aránya az egyes foglalkozási csoportokban a keresők és eltartottak, a férfiak és nők megkülönböztetésével 1900-ban és 1910-ben 294
95. A csak magyarul tudók és a nem magyar anyanyelvűek közül magyarul tudók aránya egyes foglalkozási csoportokban a keresők és eltartottak, a férfiak és nők megkülönböztetésével 1900-ban és 1910-ben 290
96. A magyar anyanyelvűek aránya az egyes foglalkozási főcsoportokban 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 300
97. A nem magyar anyanyelvűek közül s általában
magyarul tudók aránya az egyes foglalkozási főcsoportokban 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 302
98. A magyar anyanyelvűek aránya egyes fontosabb
foglalkozási alcsoportok keresői között 1900-ban
és 1910-ben törvényhatóságonkint 306
99. Az értelmiséghez tartozó kereső egyének megoszlása
foglalkozási főcsoportok szerint 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 308
100. A közszolgálat és szabad foglalkozások körébe tartozó értelmiségi kereső egyének megoszlása közszolgálati ágak szerint 1900-ban és 1910-ben, törvényhatóságonkint 310
101. A közszolgálat és szabad foglalkozások körébe tartozó értelmiségi kereső egyének vallás-, anyanyelv és magyarul tudás szerint való megoszlása
közszolgálati ágak és fontosabb alcsoportok szerint
1900-ban és 1910-ben Magyarországon 314
102. Az izraelita vallásúak aránya az értelmiségi kereső
egyének között egyes fontosabb csoportok és foglalkozások szerint 1900-ban és 1910-ben törvényhatóságonkint 316
103. A magyar anyanyelvűek aránya az értelmiségi kereső
egyének között egyes fontosabb csoportok és
foglalkozások szerint 1900-ban és 1910-ben, törvényhatóságonkint 318
104. A községi- és körjegyzők és segédjegyzők anyanyelv szerint való megoszlása arányszámokban, a három utolsó népszámlálás szerint törvényhatóságonkint 320
105. A lelkészek és segédlelkészek, továbbá a tanítók
és tanítónők anyanyelv szerint való megoszlása
és magyarul tudása arányszámokban a három
utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 322
106. A magyarországi lelkészek és segédlelkészek anyanyelve és magyarul tudása felekezetek szerint, országrészenkint 1900-ban és 1910-ben 326
107. A kereső férfiak közül házzal, földbirtokkal vagy
földbérlettel birók aránya foglalkozásonkint 328
108. Az összes népességből házzal, földbirtokkal vagy
földbérlettel birók aránya foglalkozásonkint 332
109. Az összes népességből házzal, földbirtokkal vagy
földbérlettel birók aránya foglalkozási főcsoportok
szerint, törvényhatóságonkint 336
III. Térképek.
I. A népesség szaporodása.
1. A polgári népesség tényleges szaporodása 1869-től 1910-ig.
2. Az összes népesség tényleges szaporodása 1900-tól 1910-ig.
3. Természetes szaporodás vagy fogyás 1900-tól 1910-ig.
4. Különbözet a tízévi (1900-1910) természetes és tényleges szaporodás között.
II. Tényleges szaporodás vagy fogyás 1900-tól 1910-ig járásonkint.
III. Népsűrűség 1910-ben járásonkint.
IV. A belső vándorlások a születési hely alapján.
1. A törvény hátóságban születettek aránya.
2. A más törvényhatóságban születettek aránya (odavándorlás).
3. A törvényhatóságban született, de más törvényhatóságban összeírtak aránya (elvándorlás).
4. A törvényhatóságok egymás közti népcseréjének mérlege.
V. A nemek aránya és a főbb korosztályok a népességben.
1. A nemek aránya.
2. A serdületlen (15 éven aluli) korban levők aránya.
3. A munkabiró (15-59 éves) korban levők aránya.
4. Az öreg (60 éven felüli) korban levők aránya.
VI. A 15 éven felüli népesség családi állapot szerint.
1. Nőtlen férfiak.
2. Nős »
3. Özvegy »
4. Hajadon nők.
5. Férjes »
6. Özvegy »
VII. A népesség hitfelekezet szerint.
1. Latin szertartású római katholikusok.
2. Görög szertartású római katholikusok.
3. Reformátusok.
4. Ág. hitv. evangélikusok.
5. Görög keletiek.
6. Izraeliták.
VIII. A népesség anyanyelv szerint,
1. Magyarok.
2. Németek.
3. Tótok.
4. Románok. - Horvátok.
5. Szerbek.
6. Ruthének. - Vendek.
IX. A magyar anyanyelvűek járásonkint.
X. A magyarul tudók járásonkint.
XI. A csak magyarul tudók és a nem magyar anyanyelvűek
közül magyarul tudók.
1. Csak magyarul tudók (a magyarok %-ában).
2. Magyarul tudó nem magyarok.
XII. A népesség műveltsége.
1. Az analfabéták aránya a 6 éven felüli népességben.
a) A férfi népességben, b) A női népességben.
2. A legalább 4 középiskolát végzettek aránya az összes népességben.
a) Férfiak, b) Nők.
3. A legalább 8 középiskolát végzettek aránya az összes népességben.
a) Férfiak, b) Nők.
XIII. A főbb foglalkozási csoportokhoz tartozó népesség aránya.
1. Őstermelés.
2. Bányászat és kohászai
3. Ipar.
4. Kereskedelem.
5. Közlekedés.
6. Közszolgálat és szabadfoglalkozások.
XIV. A bányászattal és kohászattal foglalkozó kereső népesség
az összes kereső népességhez viszonyítva járásonkint.
XV. A nagyiparban alkalmazott segédszemélyzet az összes
kereső népességhez viszonyítva járásonkint.

Témakörök