A Magyar Szent Korona Országainak 1900. évi népszámlálása X.

Tartalom

Előszó
I. Általános jelentés.
A) Az 1900. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása.
1. A magyar korona országaiban tartott régebbi népszámlálások 1
2. Az 1900. évi népszámlálás előkészítése 5
3. A népszámlálás végrehajtása és tanulságai 20
4. A népszámlálási eredmények közzététele 24
B) Lakóházak és lakásviszonyok.
1. A lakóházak száma, szaporodása; a területhez és a népességhez való aránya 27
2. A lakóházak magassága, falazata és tetőzete 28
3. A lakások és azok helyiségeinek száma és fekvése 30
C) Általános népleírás.
1. Polgári és katonai népesség, népszaporodás 34
2. Népsűrűség, néptömörülés 38
3. A népesség születési hely szerint: a belső vándorlások 43
4. A népesség honosság szerint; jogi népesség 55
5. A népesség nemek szerint 60
6. A népesség kor viszonyai 63
7. A népesség családi állapota 69
8. Hitfelekezeti viszonyok 75
9. Anyanyelv és nyelvismeret 82
10. A népesség műveltségi foka 96
11. Érzéki és értelmi fogyatkozásokban szenvedő népesség 101
D) A népesség foglalkozása.
1. Foglalkozások főosztályai; keresők, eltartottak 104
2. A népesség társadalmi tagozódása 117
3. A nők szerepe a foglalkozásokban 125
4. Értelmiség 130
5. Őstermelés 141
6. Bányászat, ipar és forgalom 151
a) A bányászattal, iparral és forgalommal foglalkozó népesség földrajzi eloszlása 152
b) Az ipar-forgalmi népesség főbb csoportjai 154
c) A bányászat ipar- és forgalommal foglalkozó népesség foglalkozási viszonya 166
d) A vállalatokról és segédszemélyzetükről 169
e) A nagyipari vállalatok és segédszemélyzetük 175
f) A bányászat, ipar és forgalom körébe tartozó különböző vállalatokban alkalmazott ipari szakmunkások és helynélküli segédek 189
g) A tulajdonképeni iparban alkalmazott segédszemélyzet munkabére és
munkaideje 192
7. Mellékfoglalkozások 193
8. A népesség demográfiái viszonyai foglalkozások szerint 199
9. A népesség ház- és földbirtokviszonyai 207
II. Táblás kimutatások.
1. A lakóházak száma, szaporodása és a területhez és a népességhez való aránya; továbbá a lakóházak részletezése jelleg, tulajdonosuk minősége és az épületek magassága szerint 2
2. A lakások száma és a népességhez való aránya, továbbá a magánlakások fekvése és
lakóhelyiségeinek száma 4
3. A polgári népesség növekedése 1869-től 1900-ig 6
4. A katonai népesség 1890-ben és 1900-ban; az összes népesség növekedése 1890-től 1900-ig, összehasonlítva a természetes szaporodással; terület, népsűrűség 8
5. A polgári népesség növekedése 1890-től 1900-ig, továbbá terület, összes népesség és népsűrűség 1900-ban törvényhatóságok, járások és rendezett tanácsú
városok szerint 10
6. A népesség tömörülése a községek nagysága szerint 17
7. A városi és vidéki népesség szaporodása 1869-től 1900-ig 17
8. Az egyes városok népességének szaporodása szembeállítva a vidék (járások) népességének szaporodásával országrészenkint 18
9. A polgári népesség megoszlása születési hely szerint 1890-ben és 1900-ban 22
10. A törvényhatóságok egymásközti népcseréje és annak mérlege a születési hely alapján
a) Részletes kimutatás 24
b) Összefoglalás és arányszámok 56
11. A külföldi honosok száma és aránya a három utolsó népszámlálás szerint törvényhatóságonkint 58
12. A külföldi honosok száma és szaporodása, valamint a nők aránya a külföldi honosok
között a három utolsó népszámlálás szerint 62
13. Az Ausztriában összeirt magyar honosok száma és aránya a népességhez, továbbá a
népcsere mérlege Ausztriával törvényhatóságonkint 64
14. Férfiak és nők aránya a polgári népességben korévenkint 65
15. Férfiak és nők száma és egymáshoz való aránya a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 66
16. A polgári népesség korévenkint, a három utolsó népszámlálás szerint 68
17. A 15 éven felüli népesség családi állapota, nemek és korcsoportok szerint, törvényhatóságonkint 74
18. A különböző családi állapotúak aránya a 15 éven felüli népességben törvényhatóságonkint 82
19. A polgári népesség hitfelekezetek szerint a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint 84
20. Az egyes hitfelekezetek szaporodása százalékokban és aránya a polgári népességben
három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 88
21. A városok polgári népessége hitfelekezetek szerint országrészenkint 1869-ben és 1900-ban 92
22. Hitfelekezet a korral és családi állapottal összevetve viszonyszámokban 100
23. A polgári népesség anyanyelv szerint a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint 102
24. Az egyes nemzetiségek szaporodása a polgári népességben a három utolsó népszámlálás alapján, abszolút számokban, törvényhatóságonkint 106
25. Az egyes nemzetiségek szaporodása százalékokban és aránya a polgári népességben a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 110
26. A városok polgári népessége anyanyelv szerint országrészenkint 1880-ban, 1890-ben és 1900-ban
a) Abszolút számokban 114
b) Százalékokban 122
27. Anyanyelv a korral és családi állapottal összevetve, viszonyszámokban 130
28. A népesség anyanyelve hitfelekezetek szerint a három utolsó népszámlálás
alapján 132
29. A magyar anyanyelvűek aránya az egyes hitfelekezetek hivei között a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint 134
30. A magyar anyanyelvűek nyelvismerete Magyarországon a három utolsó népszámlálás szerint 136
31. A nem magyar anyanyelvűek magyarul tudása a három utolsó népszámlálás
szerint 136
32. A csak magyarul tudók aránya, a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 137
33. A csak magyarul tudók aránya hitfelekezetek szerint, törvényhatóságonkint 138
34. A magyarul tudók és nem tudók száma és aránya a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 140
35. A magyar nyelvismeret terjedése az egyes városokban, szembeállítva a vidékkel, országrészenkint 144
36. A magyarul tudók aránya az egyes nemzetiségek közt a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 148
37. Magyarul tudás nemzetiségek szerint a korral és nemmel egybevetve, országos eredményekben 150
38. A különböző felekezetű nem magyar anyanyelvűek magyarul tudása nemek szerint,
országos eredményekben 151
39. Az írni-olvasni tudás terjedése a három utolsó népszámlálás szerint, törvényhatóságonkint 152
40. Az írni-olvasni tudók aránya nemek szerint a három utolsó népszámlálás alapján, továbbá nemek és korcsoportok szerint 1900-ban, törvényhatóságonkint 156
41. Az írni-olvasni tudók aránya hitfelekezetek szerint, a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint 160
42. Az írni-olvasni tudók aránya nemzetiségek szerint, a három utolsó népszámlálás alapján, törvényhatóságonkint 162
43. Az írni-olvasni tudók aránya nemek szerint a három utolsó népszámlálás alapján, továbbá nemek és korcsoportok szerint 1900-ban, vallással és anyanyelvvel összevetve, országos eredményekben 164
44. A népesség megeloszlása keresők és eltartottak szerint, 1890-ben és 1900-ban 166
45. Keresők és eltartottak foglalkozási főosztályok és országrészek szerint a nemek megkülönböztetésével 1890-ben és 1900-ban 170
46. Az egyéb és ismeretlen foglalkozású egyének részletezése foglalkozási nemek szerint 1890-ben és 1900-ban 176
47. A népesség társadalmi tagozódása foglalkozási főosztályok szerint, országos eredményekben 1890-ben és 1900-ban 180
48. A népesség társadalmi tagozódása törvényhatóságonkint 1890-ben
és 1900-ban 182
49. A kereső népesség társadalmi tagozódása a mellékfoglalkozások tekintetbe vételével 1900-ban, foglalkozási főosztályok szerint, országos eredményekben 184
50. A népesség társadalmi tagozódása az eltartottak figyelembe vételével, foglalkozási főosztályok szerint, országos eredményekben 1900-ban 185
51. Az egyéb segédszemélyzet részletezése foglalkozási főosztályonkint, országos eredményekben 1900-ban 186
52. A női kereső népesség foglalkozási főosztályok szerint való megoszlása 1890-ben és
1900-ban, törvényhatóságonkint 188
53. A női kereső népesség megoszlása foglalkozási főosztályonkint, fontosabb fő- és alcsoportonkint 1890-ben és 1900-ban 192
54. Az értelmiséghez tartozó kereső egyének megoszlása 1890-ben és 1900-ban a kereseti minőség szerint, törvényhatóságonkint 194
55. A közszolgálati ágak és szabadfoglalkozások körébe tartozó értelmiségi kereső egyének főáttekintése az 1900. évi népszámlálás szerint, az 1890. évi adatokkal
egybevetve 196
56. A közszolgálati ágak és szabadfoglalkozások körébe tartozó értelmiségi kereső egyének anyanyelv és magyar nyelvismeret szerint való megoszlása, foglalkozási fő- és egyes fontosabb alcsoportok szerint, Magyarországon 1890-ben és 1900-ban 200
57. A magyarországi tanitók és tanítónők anyanyelv és magyar nyelvismeret szerint, 1900-ban, törvényhatóságonkint 202
58. A magyarországi lelkészek és segédlelkészek anyanyelve és magyar nyelvismerete 1900-ban, törvényhatóságonkint 204
59. A magyarországi tanitók és tanítónők anyanyelve és magyar nyelvismerete az iskolák jellege szerint, országrészenkint 206
60. A magyarországi lelkészek és segédlelkészek anyanyelve és magyar nyelvismerete, országrészenkint . 207
61. A földmíveléssel foglalkozó kereső népesség törvényhatóságonkint, 1900-ban 208
62. A földmíveléssel fő- és mellékfoglalkozáskép foglalkozó önálló kereső népesség részletezése a birtok terjedelme szerint 1900-ban, törvényhatóságonkint 210
63. Az őstermeléssel foglalkozó női kereső népesség 1890-ben és 1900-ban a férfiakhoz viszonyítva, a foglalkozási viszony feltüntetésével, törvényhatóságonkint 212
64. A mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozó kereső népesség részletezése és a szántóföldből, kertből és szőlőkből álló területtel való egybevetése
1890-ben és 1900-ban 114
65. Az erdészet-, vadászat- és szénégetéssel foglalkozó kereső népesség összevetése az erdőterülettel 1890-ben és 1900-ban 216
66. A mezőgazdasági segédszemélyzet az önálló birtokosokhoz és bérlőkhöz viszonyítva 1890-ben és 1900-ban, törvényhatóságonkint 218
67. A gazdasági segédszemélyzetnek birtokos kategóriák szerint való alakulása 1900-ban, törvényhatóságonkint 220
68. A bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó kereső népesség százalékos megoszlása 1890-ben és 1900-ban, foglalkozási főcsoportok szerint 222
69. Az ipar-, kereskedelem- és hitellel foglalkozó kereső népesség százalékos megoszlása országrészenkint 1890-ben és 1900-ban, fő- és egyes fontosabb alcsoportok szerint 224
70. A rendezett tanácsú városok bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó kereső népessége 1900-ban 226
71. Az 5000 léleknél népesebb községek bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó kereső népessége 1900-ban 227
72. A bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó kereső népesség foglalkozási viszonya foglalkozási főcsoportok szerint 1890-ben és 1900-ban %-okban 229
73. A kereső népesség foglalkozási viszonya százalékokban az 1900. évi népszámlálás szerint, összehasonlítva az 1890. évi adatokkal, azokban a tulajdonképeni iparhoz és kereskedelemhez tartozó foglalkozási alcsoportokban, a melyekben a keresők összes száma 1900-ban legalább 1000-re rúgott 230
74. A bányászat-, ipar- és forgalomhoz tartozó segédszemélyzet foglalkozási viszonya 100 önállóra vonatkoztatva 232
75. A bányászat, kohászat s az ipar és forgalom körébe tartozó segédszemélyzet az önállókhoz viszonyítva, törvényhatóságonkint 1900-ban 234
76. Ipari és kereskedelmi ágak Magyarországon, melyekben az 1900. évi népszámlálás alkalmával legalább 500 segéd, munkás és napszámos vagy legalább 100 tanoncz találtatott; a tanonczok számát úgy az önállók, mint a segédek, munkások és napszámosok számához viszonyítva 235
77. A tulajdonképeni kereskedelemmel foglalkozó kereső népesség foglalkozási viszonya törvényhatóságonkint, 1890-ben és 1900-ban 236
78. A bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó női kereső népesség 1890-ben és 1900-ban a férfiakhoz viszonyítva, a foglalkozási viszony feltüntetésével.
a) Abszolút számokban 238
79. A bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó női kereső népesség 1890-ben és 1900-ban a férfiakhoz viszonyítva, a foglalkozási viszony feltüntetésével.
b) Viszonyszámokban 241
80. A bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó női kereső népesség a férfiakhoz viszonyítva, törvényhatóságonkint 1890-ben és 1900-ban 242
81. A bányászat-, kohászat-, ipar- és forgalomhoz tartozó azok a foglalkozási alcsoportok 1890-ben és 1900-ban, a melyekben 1900-ban legalább 200 nő
foglalkozott 244
82. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok megoszlása a vállalatok nagysága szerint törvényhatóságonkint 246
83. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatokban alkalmazott segédszemélyzet megoszlása a vállatok nagysága szerint törvényhatóságonkint 250
84. A tulajdonképeni ipar főcsoportjaihoz tartozó vállalatok és az alkalmazott segédszemélyzetnek vállalat nagyságkategóriák szerint való megoszlása 1900-ban 254
85. Iparágak 1900-ban, a melyekben akár mint önálló, akár mint segédszemélyzet legalább ezren foglalkoztak, a vállalatok által alkalmazott segédszemélyzet nagysága szerint való felsorolásával 256
86. A 20 vagy 20-nál kevesebb segéddel s segéd nélkül dolgozó és motort alkalmazó iparvállalatok ipari főcsoportonkint országos eredményekben 257
87. 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok nagyság szerint való megoszlása, foglalkozási főcsoportonkint 1890-ben és 1900-ban 258
88. A 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok, a vállalat nagysága szerint részletezve, 1890-ben és 1900-ban, országrészenkint 259
89. A 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok segédszemélyzetének megoszlása a vállalatok nagysága szerint, foglalkozási főcsoportonkint, 1890-ben és 1900-ban 260
90. A 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok segédszemélyzete a vállalat nagysága szerint részletezve, 1890-ben és 1900-ban országrészenkint 262
91. Bányászati, kohászati és ipari ágak, melyekben a 20-nál több segéddel dolgozó vállalatokban legalább 1000 egyén nyert foglalkozást 263
92. A 20-nál nagyobb számú segéddel dolgozó bánya-, kohó és iparvállalatok segédszemélyzetének a foglalkozás minősége, honosság, anyanyelv és magyarúl beszélni tudás szerint való megoszlása, foglalkozási fő- és nevezetesebb alcsoportonkint 264
93. A 20-nál több segéddel dolgozó bánya-, kohóés iparvállalatok segédszemélyzete a foglalkozási minőség szerint részletezve, továbbá honosság, anyanyelv ős magyarul beszélni tudás szerint való százalékos megoszlása törvényhatóságonkint 268
94. A 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok tulajdonosuk és segédszemélyzetük szerint részletezve, országos eredményekben.
a) Abszolút számokban 270
95. A 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet alkalmazó bánya-, kohó- és iparvállalatok tulajdonosuk és segédszemélyzetük szerint részletezve, országos eredményekben.
b) Viszonyszámokban 274
96. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó s a népszámlálás időpontjában alkalmazás nélkül volt segédszemélyzet foglalkozási fő- és egyes fontosabb alcsoportok szerint 278
97. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó s a népszámlálás időpontjában alkalmazás nélkül volt segédszemélyzet, törvényhatóságonkint 280
98. Idegen számlára dolgozó iparosok 281
99. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó segédszemélyzet munkaideje foglalkozási főcsoportok szerint, országos eredményekben.
a) Abszolút számokban 282,
100. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó segédszemélyzet munkaideje foglalkozási főcsoportok szerint, országos eredményekben.
b) Viszonyszámokban 286
101. A mellékfoglalkozással biró kereső egyének foglalkozási főosztályok szerint, törvényhatóságonkint 1900-ban 290
102. A fő- és mellékfoglalkozással biró kereső egyének a foglalkozási viszony feltüntetésével s a mellékfoglalkozású egyénekhez viszonyítva, országos
eredményekben 292
103. Foglalkozási alcsoportok, melyekben legalább 500 egyénnek van
mellékfoglalkozása 295
104. Az összes népesség foglalkozása a korral egybevetve, országos
eredményekben 296
105. A kereső népességnek kor szerint való megoszlása az egyes nemek figyelembe vételével, országos eredményekben 298
106. Az egyes foglalkozási főosztályokhoz tartozó kereső népesség kor szerint való megoszlása törvényhatóságonkint 300
107. Az összes népesség foglalkozás és családi állapot szerint egybevetve, országos eredményekben 302
108. A kereső népességnek családi állapot szerint való tagozódása foglalkozásonkint az egyes nemek figyelembe vételével, országos eredményekben 304
109. A kereső népesség családi állapot szerint való tagozódása foglalkozási főcsoportonkint, törvényhatóságonkint 306
110. Az összes népesség foglalkozás és írni-olvasni tudás szerint egybevetve, országos eredményekben 308
111. Az összes népesség foglalkozás és honosság szerint, országos eredményekben 310
112. A népesség ház- és földbirtok viszonyai a foglalkozással összevetve, országos eredményekben.
a) Abszolút számokban 312
113. A népesség- ház- és földbirtok viszonyai a foglalkozással egybevetve, országos eredményekben.
b) Viszonyszámokban 318
114. A népesség ház- és földbirtok viszonyai törvényhatóságonkint, 1900-ban.
a) Abszolút számokban 324
115. A népesség ház- és földbirtok viszonyai törvényhatóságonkint, 1900-ban.
b) Viszonyszámokban 328
III. Térképek.
I. Népnövekedés.
1. Évi átlagos növekedés 1869-1880.
2. » » » 1880-1890.
3. » » » 1890-1900.
4. » » » 1869-1900.
II. Tizévi népnövekedós vagy fogyás járásonkint 1890-1900.
III. A tizévi tényleges népnövekedés összehasonlítva a természetes szaporodással.
1. Természetes szaporodás 1890-től 1900-ig a születések és halálozások különbözete
szerint.
2. A különbözet a tizévi természetes szaporodás és tényleges népnövekedés között.
IV. Népsűrűség 1900-ban járásonkint.
V. A népesség megoszlása születési hely szerint az illető törvényhatóságok összes népességének %-ában.
1. A törvényhatóságban összeirt és ugyanott született egyének.
2. A törvényhatóságban összeirt, de a Magyarbirodalom más törvényhatóságaiban született egyének.
3. A törvényhatóságban született, de a Magyarbirodalom más törvényhatóságaiban összeirt egyének.
4. A törvényhatóságok egymás közötti népcseréjének mérlege.
VI. Külföldi honosok járásonkint.
VII. A nemek aránya és a főbb korosztályok az összes népességben.
1. Nemek aránya.
2. A serdületlen (0 - 14 éves) korban levők aránya.
3. A munkabíró (15-59 éves) korban levők aránya.
4. Az öreg (60 éven felüli) korban levők aránya.
VIII. A serdületlen korban levők az összes népesség százalékában.
1. A három évnél fiatalabbak.
2. Óvókötelesek (3-5 évesek).
3. Mindennapi iskolakötelesek (6-11 évesek).
4. Ismétlő iskolakötelesek (12-14 évesek).
IX. A munkabíró korban levők az összes népesség százalékában.
1. 15-19 évesek.
2. 20-39 »
3. 40 -49 »
4. 50-59 »
X. Az öreg korban levők az összes népesség százalékában.
1. 60-69 évesek.
2. 70 éven felüliek.
XI. A férfi népesség családi állapot szerint (15 éven felüli népesség).
1. Nőtlen férfiak.
2. Nős »
3. Özvegy »
4. Elvált »
XII. A női népesség családi állapot szerint (15 éven felüli népesség).
1. Hajadonok.
2. Férjes nők.
3. Özvegy »
4. Elvált »
XIII. A népesség hitfelekezet szerint.
1. Római katholikusok.
2. Görög »
3. Görög keletiek.
4. Ag. hitv. evangélikusok.
5. Evang. reformátusok.
6. Izraeliták.
XIV. A népesség anyanyelv szerint.
1. Magyarok.
2. Németek.
3. Tótok.
4. Oláhok.-Horvátok.
5. Szerbek.
6. Ruthének.-Vendek.
XV. A magyar anyanyelvűek járásonkint.
XVI. A nem magyarajkúak magyarul tudása járásonkint.
XVII. Az összes magyarul tudók járásonkint.
XVIII. A 6 éven felüli népesség műveltségi foka.
1. A férfi népességből sem irni, sem olvasni nem tud.
2. A női népességből sem irni, sem olvasni nem tud.
XIX. Az érzéki és értelmi fogyatkozásokban szenvedők.
1. Vakok.
2. Siketnémák.
3. Hülyék.
4. Elmebetegek.
XX. Az őstermeléssel foglalkozó népesség (keresők és eltartottak együtt) az összes népességhez viszonyítva.
XXI. A bányászattal, kohászattal, iparral, kereskedelemmel és közlekedéssel foglalkozó népesség (keresők és eltartottak együtt)-az összes népességhez viszonyítva.
XXII. A bányászattal é3 kohászattal foglalkozó kereső népesség az összes kereső népességhez viszonyítva.
XXIII. A kisiparban foglalkozó kereső népesség az összes kereső népességhez viszonyítva.
XXIV. A nagyiparban alkalmazott segédszemélyzet az összes kereső népességhez viszonyítva.

Témakörök